Egy demokráciának párbeszéd az alapja

Megnövekedett a napokban Sóstógyógyfürdőn az egy főre jutó jogászok száma, ugyanis a Hunguest Hotel adott otthont a Magyar Jogász Egylet (MJE) negyvennegyedik vándorgyűlésének. A tanácskozás egyik szünetében kértük meg egy kis beszélgetésre prof. dr. Trócsányi Lászlót, az MJE elnökét, európai parlamenti képviselőt.

Van-e valamilyen oka annak, hogy most Nyíregyházán tartják a soron következő vándorgyűlést?
A Magyar Jogász Egylet minden évben megrendezi a vándorgyűlését. Az itteni megyei szervezet elnöke, dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin javasolta, hogy az idei rendezvényünk helyszíne legyen Nyíregyháza. A meghívást örömmel fogadtuk,  s a város vezetése is a támogatásáról biztosított bennünket. Nyíregyháza meghatározó városa napjaink Magyarországának, s hogy itt rendezhetjük a jogászok seregszemléjét közel kétszáz résztvevővel,  az megbecsülést is jelent a megye jogászai számára.

Mit vár az elnök úr ettől a három naptól?
A célunk az, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás aktuális kérdéseit áttekinthessük. A jogalkotáskor beszélhetünk a nemzeti szintű jogalkotásról és az európai szintű jogalkotásról.  Mind a két területen nagyon fontos jogszabályok születnek napjainkban is. Egyrészt van egy válságkezelési intézkedési csomag, másrészről pedig meg kell nézni, hogy a háború okozta válsághelyzet milyen tárgyalásokat igényel az Európai Bizottsággal. Az Európai Bizottsággal a megállapodás a cél, az ezzel kapcsolatos jogszabályok már a parlament előtt vannak. Fontosnak tartom, hogy a magyar jogásztársadalom kapjon tájékoztatást arról, hogy ezeknek a jogszabályoknak mik a tartalmi elemei.  Ugyanígy fontos megismerni azt is, melyek az Európai Unió előtt álló legfontosabb jogszabály-tervezetcsomagok. Mindenkinek lehet erről véleménye, de fontos tudniuk a szakembereknek, hogy milyen témákkal foglalkozunk napjainkban uniós képviselőként. Ugyanakkor a jogalkalmazás is fontos, a bírói munkáról, a bírói munka színvonaláról, az új eljárási kódexekben rögzített kihívásokról hangzott el előadás. Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke mondta el minderről a gondolatait, hiszen új polgári perrend, új büntetőeljárási és új közigazgatási perrend lépett hatályba, s ennek a jogalkalmazási tapasztalatait is meg kell vitatnunk. Ki a jó bíró? Mit jelent az, hogy ésszerű határidőn belül fejeződjenek be az ügyek? Ezekről a kérdésekről is beszélgetünk, de szóba kerülnek a gazdasági jogalkotás legfontosabb és legaktuálisabb kérdései is. A szekcióüléseken számos kérdést megvitatunk a házassági vagyonjogtól a büntetés végrehajtásáig, a munkajogtól a közigazgatási eljárásig, s a jogászok elmondják a gyakorlati tapasztalataikat is, illetve kérdéseket is tesznek fel az előadókhoz.

Mennyire segíti vagy nehezíti a vándorgyűlés munkáját, hogy együtt vannak ügyészek, bírók, ügyvédek, közjegyzők?
Ez nagyon fontos kérdés, mert a Magyar Jogász Egylet egy olyan – idézőjelbe tett – esernyőszervezet, ahol egyszerre tudnak a felsorolt szakemberek jelen lenni.  A Magyar Jogász Egyletet 1879-ben alapították, mindig is létezett, s nagy öröm a számomra, hogy ennek a szervezetnek mint a vezetője egyfajta moderátora lehetek a bírók, az ügyvédek és az ügyészek közötti dialógusnak.

Két éve elnöke ennek a szervezetnek. Milyen célkitűzésekkel, tervekkel vállalta el ezt a tisztséget?
A Magyar Jogász Egyletnél is meghatározó a nomen est omen elv, vagyis a név, a tradíció kötelez bennünket. Csakhogy a XXI. század kihívásainak is meg kell felelnünk. Szeretnénk olyan hírcsatorna lenni, ahol a külföldi és hazai legfontosabb jogalkotási és jogalkalmazási tervekről beszámolunk. Megújult a honlapunk is, információkban nagyon gazdag és tartalmas. Bevezettünk néhány új kezdeményezést is. Az egyik ilyen például a podcast, autóban utazva is lehet hallgatni a jogi élettel kapcsolatos legfontosabb nyilatkozatokat. Egy másik kezdeményezés a Magyar Jogi Könyvszalon, ami ebben az évben a Károlyi-Csekonics-palotában volt. Húsz jogi könyvkiadó jelent meg a jogi könyvek ünnepén és seregszemléjén, több száz érdeklődő kereste fel rendezvényünket. Számomra nagy öröm, hogy a magyar jogásztársadalom legkülönbözőbb ágazatai, a különbözőképpen gondolkodó jogászai együtt vannak, és közösen tudunk beszélgetni.

Szóba került az előbb a nemzeti és az uniós jogalkotás. Az előadásában is hallhattuk, hogy a kettő élesen eltér egymástól. Aki Brüsszelben az uniós parlamentben dolgozik, hogy tudja megélni, feldolgozni ezt a kettősséget?
Korábban igazságügyi miniszterként volt lehetőségem a nemzeti jogalkotás rejtelmeibe betekinteni, láttam, hogyan születnek a jogszabályok, hogy történik a társadalmi egyeztetés, hogy kell a jogászi szakmát bevonni, hogy kell a jogszabályokat előkészíteni. Az Európai Unióban bonyolultabb mindez, mert ott különböző intézmények vesznek részt a jogalkotási folyamatban. Három szereplő van, a tanács, a bizottság és az Európai Parlament. Ezáltal sokkal lassabb az európai szintű jogalkotás. Nyilván egy nemzeti szintű jogalkotás lehet gyorsabb is, igaz, attól függ, hogy mi a tárgya, mert egy polgári perrend elkészítése is évekbe telhet. Európai szinten pedig az a természetes, hogy hosszú távon kompromisszumokra épül a jogszabály megalkotása.

Ez a kettősség a Brüsszelben dolgozó jogászoknak nem jelent nehézséget, szakmai megosztottságot?
Ez a kettősség nem megosztó folyamat, mert természetes a számunkra, hogy eltérő szempontok vannak az egyiknél és a másiknál, inkább azt kell nézni, hogy az európai szintű jogalkotásnál csak olyan jogszabályok szülessenek, amelyek az Európai Unió hatáskörébe tartoznak. Ezért a szubszidiaritás ellenőrzése nagyon fontos, s az, hogy a nemzeti szintű kormányoknak nagyon ott kell lenniük, amikor európai szintű jogalkotás van, hogy a saját álláspontjukat védjék meg, s törekedjenek olyan konszenzusra, amely minden országnak megfelelő.

Milyen érzés az jogászként Brüsszelben, amikor jogellenes döntéseket kell megélnie?
Az a helyzet, hogy a demokráciacsomag jegyében vannak olyan jogalkotási kezdeményezések, amelyek szerintem távol vannak a valóságtól, és igazából nemzeti hatáskörbe tartoznak, s az uniónak igazából nincs arra hatásköre. Ilyen például az értékkontroll. Az érték szó nagyobb biblikus erővel bír, de ugyanakkor a nemzeti politikai pártok fölötti értékkontroll az igazából nem tartozik az Európai Unió hatáskörébe. Mindazonáltal egyfajta küzdelem zajlik ma Európában, vannak az úgynevezett föderalista erők, a centerlista erőben gondolkodó politikusok, akik szerint a nemzeti kormányok nem alkalmasak arra, hogy választ adjanak, ezért központi kérdésekre koncentrálnak, és vannak azok, én is közéjük tartozom, akik úgy gondolják, csak azokban az ügyekben kell az Európai Uniónak döntést hoznia, amikkel a tagállamok felruházták. A többi kérdésben a tagállamok gyorsabb döntéseket tudnak hozni, gondoljunk például a járványkezelésre. A járvány kezelésénél is a tagállamok voltak azok, amelyek gyors döntéseket hoztak. Természetesen bizonyos keretszabályokat hozhat az Európai Unió, de vannak olyan helyzetek, amikor azt mondjuk, hogy a nemzeti szintű jogalkotás sokkal hatékonyabb és gyorsabb.

Amikor a jogellenes döntéseket felvetettem, arra az esetre is gondoltam, amikor ön nem lett európai biztos, mert állítólagos összeférhetetlenség miatt az ellenfelei leszavazták. Milyen ezt az igazságtalanságot átélnie annak, aki a joggal foglalkozik nap mint nap?
Nézze! Az egy „justizmord” – műhiba – volt, lényegében távol állt minden realitástól. Nem volt megfelelő eljárás, nem volt tisztességes eljárás. Ugyanakkor tudomásul veszem, hogy a politika az politika. Nyilvánvalóan valamilyen politikai döntés született, az ember ilyenkor tisztában van ezzel. Nem örül neki, nem lelkesedik, de mivel résztvevője egy politikai életnek, nagyon jól ismeri a politika mozgását és játszóterét.

A napokban jelent meg öntől a következő mondat: „Az alkotmányos és demokratikus rendszerek szerves részét alkotja a közéleti párbeszéd és vitakultúra”.
Ez uniós képviselői tapasztalat vagy itthoni megfigyelés?
Én azt gondolom, hogy a dialógus a legfontosabb mind nemzeti, mind európai szinten. Szükség van beszélgetésre, párbeszédre. Akkor van értelme egy párbeszédnek, ha valóban egyenrangú partnerek a beszélgetők, s nem diktátumról van szó. Egymást meghallgatják a felek, s ezt követően születnek meg a döntések. A Magyar Jogász Egylet is ezért dolgozik, a mostani vándorgyűlés is tulajdonképpen egy dialógus. Egy demokráciának párbeszéd az alapja, Magyarország pedig demokratikus ország.
 

M. Magyar László

Borítókép: Pusztai Sándor