Az iskolai vérengzők általában csendesek, visszahúzódóak

 – A napokban gyógyszertárban voltam, és önkéntelenül is hallottam egy beszélgetést. Az előttem álló, idősebb férfi arról beszélt a gyógyszerésznek, hogy mennyire rossz megöregedni, mire a hölgy azt válaszolta, fiatalnak lenni sem jó. Ez megütötte a fülem és elkezdtem azon gondolkodni, vajon meghalljuk-e a tőlünk fiatalabbak problémáit, és ha igen, tudunk-e azokra válaszokat adni? – ezzel a történettel vezette be köszöntőjét Halkóné dr. Rudolf Éva, a Nyíregyházi Egyetem kancellárja az V. Nyíregyházi Ifjúsági Konferencián, melyet az Ifjúsági Kerekasztal az önkormányzat kábítószerügyi egyeztető fórumával karöltve rendezett meg csütörtökön. 

 – Ez az esemény nem is lehetne jobb helyen, hiszen itt képezzük azokat a pedagógusokat és szakembereket, akik a munkájuk során fiatalokkal találkoznak majd, és ők azok, akik az itt megszerzett tudást átadva áthidalhatják a generációs különbségeket – tette hozzá a kancellár.

Az élet apró örömei

– Az önkormányzat kiemelten foglalkozik a fiatalokkal, és azért dolgozunk, hogy a tanulmányaik befejeztével térjenek vissza és itt alapítsanak családot. Ehhez arra van szükség, hogy jó lehetőségeket biztosítsunk nekik, számunkra ez az egyik prioritás – így fogalmazott dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere, aki arról is beszélt, hogy meg kell tanulnunk értékelni a jót.
– A járványidőszaknak és a jelenlegi válságnak is az az egyik üzenete, hogy észre kell vennünk az életünk apró örömeit, és nagyon fontos, hogy ezt a szemléletet a szülők átadják a gyerekeiknek.    

Látható jelek

A konferencián bemutatkozott a Helyi Szálak Közösségi Alapítvány, előadás hangzott el kortárssegítő programokról, a fiatalok bevonásával megvalósuló nemzetközi együttműködésekről, a diákok körében egyre népszerűbb Elf Bar, más néven manórúd káros következményeiről és az iskolai zaklatás sajátosságairól is.
Ez utóbbi témáról Vassné prof. dr. Figula Erika egyetemi tanár tartott előadást: beszélt többek között az agresszióról, a konfliktus és a zaklatás közötti különbségekről, utóbbi típusairól, kialakulásának okairól, az érintettekben lejátszódó pszichés folyamatokról és arról is, hogyan észlelhetik a pedagógusok, illetve a szülők azt, ha egy gyerek iskolai zaklatás áldozatává válik.  
– Szinte minden gyereket csúfolnak vagy cukkolnak az iskolában, az, hogy kizárnak valakit egy adott közösségből, 16 százalékban fordul elő – utalt egy megyei kutatásra és hozzátette: azok a fiatalok, akik iskolai lövöldözés, vagy vérengzés miatt kerülnek be a hírekbe, az esetek nagy részében ez utóbbi kategóriából kerülnek ki. – Velük általában nincs látható gond, hiszen csendesek, visszahúzódóak, így a pedagógusok nem veszik észre, hogy milyen súlyos problémákkal küzdenek.
– A bántalmazók többsége magas társadalmi státusszal bíró családban nevelkedik,  erős a dominancia-igénye, alacsony az empatikus képessége, nem tudja kezelni a feszültséget, és sok esetben őt is bántalmazták. Az áldozatok szorongóak, érzékenyek, alacsony az önértékelésük, s nem képesek kezelni a stresszt.
Vannak árulkodó jelek: ha egy gyerek egy jegyet ront, amögött biztos, hogy lelki gondok állnak, de az alvás-és evésproblémák, a levertség, az önbántás is utalhat zaklatásra – mondta Vassné prof. dr. Figula Erika, aki nyomatékosította: ez nem iskolai, hanem társadalmi probléma, aminek a megoldása nem várhat csak a pedagógusokra – többek között azért sem, mert a pedagógusképzésben erre nem fektetnek elég hangsúlyt.

Dicsérni kell őket

–  A szülő nem minden esetben tudja kezelni a problémát, sőt, sokszor ő maga a probléma, a pedagógusok pedig, mivel nem készítik fel őket, és mert nincs megfelelő eszköz a kezükben, ugyancsak magukra hagyják az érintett gyerekeket. Pedig sokat tehetnénk már azzal is, ha gyakrabban megdicsérnénk a diákokat. Ki kell emelni a pozitívumokat és erősíteni az énképüket, mert az pozitív folyamatokat indít el bennük – tette hozzá. 

SZA