A Tiszára került a sóstói aknaszedő gyorsnaszád

1982. szeptember 10., péntek

1992. szeptember 10., csütörtök

A Tiszára került a sóstói aknaszedő gyorsnaszád

Mintha Rejtő Jenő könyvéből a Radzeer cirkáló lépett volna színlapra, úgy jelent meg a tiszaberceli révnél Orsi, az egykori aknaszedő gyorsnaszád. Tizenhat évig a sóstói ifjúsági parkban gyerekek százai nyűtték, próbálgatták kormányozni. Tavaly az ötvenes években megépített hajót szétbontásra ítélték, mikor a budapesti Majzik János és nyíregyházi unokatestvére vételi ajánlatot tett a hajóra. A Hadtörténeti Múzeummal nemsokára megkötötték a szerződést, és már vihették is a sóstóhegyi szárazdokkba. 

Orsi már tip-top, a jelenlegi tulajdonosa szerint már nem sokáig bírta volna a gyűrődést, szerencsére ketten fantáziát láttak benne, és elkezdték egy úszó panzió kialakítását. Betömködték az alján lévő lyukakat, amit azért fúrtak, hogy a parkban az eső ne álljon meg a hajóban. A két hathengeres Skoda-motort kiszerelték belőle, és egy négyhengeres Csepel-motort építettek be. Igaz, nem lehet vele száguldozni, de azért megy. A gépház helyén négy kétszemélyes kabint alakítottak ki, konyhát, WC-t, zuhanyzótálcát tettek be, egyszóval komfortosították. A nagy horgok, amelyekkel az aknát gyűjtötték, már nem voltak a hajón, a géppuskaállványból pedig elsőrangú tévéantennát gyártottak. Barátok, rokonok, ismerősök hada dolgozott a hajón. 

A fiúk megszerezték a közlekedési felügyelettől az engedélyt és letették a hajóvezetői vizsgát. Tiszaberceltől Szegedig kikötés nélkül képes haladni az Orsi, amelynek a környéken mindenki a csodájára jár. Ha a Tiszán feltűnik, már messziről szalutálnak az emberek, ez a tisztelgés kijár a mesebeli Radzeer cirkáló utódjának.

2002. szeptember 10., kedd