A kis szárnyasok meghálálják a gondoskodást

Az előttünk lévő ládában körülbelül ezer apró tojás sorakozik: nincs köztük két egyforma, a színek és a pöttyök miatt impresszionista festmények jutnak róluk az eszembe. Van zöld, kék, lila, sárga és rózsaszín árnyalatú és bár olyanok, mintha húsvétra festették volna őket, mindez a természet adománya. 
Egy Nyíregyházához közeli bokortanyán vagyunk, ahol több ezer fürj gondoskodik arról, hogy a ládák nap mint nap megteljenek. Ez a FürjPiac telephelye, ahol a tulajdonos, Pancsira László vezet körbe bennünket. Falun nőtt fel, a szülei tartottak tyúkot, disznót, de sokáig eszébe sem jutott, hogy ezt az utat folytassa. Ám jött egy egészségügyi probléma – refluxos lett –, amit természetes módszerekkel akart orvosolni. Sok mindent kipróbált, mindhiába, mígnem egy barátja javaslatára elkezdett nyers fürjtojást inni – a panaszai néhány hónap alatt megszűntek. Vettek pár fürjet, amiket a kazánházukban tartottak, az egyik ismerősük pedig megkérdezte, miért nem viszik ki a tojásokat a piacra?

Folyamatos fejlődés

Mindez nyolc éve történt, s ma már több ezer fürjet tartanak, és nemcsak a tojást és a húst adják el, de tésztát, sőt, egy igazi ínyencséget, pácolt-főtt-füstölt tojást is készítenek. A kezdeti 60-80 fürjet 4-5 ezer szárnyas, a kis kazánházat egy telep váltotta, köszönhetően a sok munkának, és több sikeres pályázatnak. 
– Folyamatosan fejlődünk, annak is köszönhetően, hogy saját kézben tartjuk az állomány fejlesztését a keltetéssel, s neveléssel együtt. Amikor elkezdtük, egy viszonteladóval álltunk kapcsolatban, ma már 80-90-nel, és jelen vagyunk az ország több nagyvárosában, illetve az online térben a nemrég megnyitott webáruházunkkal. 
– Egy idő után azon gondolkodtunk, mit kezdjünk ennyi tojással, s jött az ötlet: csináltassunk belőle tésztát. A 30 fürjtojásból készített száraztésztáink tartósítószertől, színezéktől és egyéb adalékanyagoktól mentesek, az állaguk, az aromájuk pedig teljesen más, mint a hagyományos termékeké. Később elkezdtünk pácolt tojást is készíteni – ez egy kis falatka ínyencség, ami kuriózumnak számít és prémium minőséget képvisel – mesélte Pancsira László, aki nap mint nap saját maga is válogatja a tojásokat.

Óvja az egészséget

Azt mondja, a fürjsztori sokak számára megfoghatatlan, ráadásul elérték azt a méretet, amivel a hagyományos megoldások már voltak nem elég átláthatóak, ezért ezen a téren is fejlesztettek: webshopot készítettek, modernizálták az internetes megjelenéseiket, a digitális átalakulásban a Telekom Alakíts nagyot! digitális átalakító show-ja segítette őket.
A ketrecek mellett Gincsai Andrással találkoztunk: a telep vezetője minden reggel megiszik hat fürjtojást, s tesz hozzá szörpöt vagy tejet – azt mondja, nincs ennél jobb egészségmegőrző készítmény. Alacsony zsír- és koleszterin-tartalma alternatívát jelenthet a magas koleszterinszinttel vagy cukorbetegséggel küzdőknek, de ideális azoknak is, akik diétára kényszerülnek. 
Kiderül: itt jó dolguk van a fürjeknek: kiváló minőségű takarmányt és sok vitamint kapnak, szellősen vannak a ketrecekben, s meghálálják a sok gondoskodást. A fürjek 17 napra kelnek ki, 6-8 hetesen kezdenek el tojni, és 8-12 hónapos korukig majdnem naponta adnak egy-egy tojást. – A fürjhús az egyik legmegbecsültebb húsfajta, omlós és puha – a 4 éves unokám például csak nálunk eszik húslevest, természetesen fürjtojásból készült csigatésztával – meséli András, aki nevetve hozzáteszi: a kis jószágok még mindig meg tudják lepni.

Vízszerelők, lakatosok

– Két hetesen már reszelik a hangjukat, később pedig rettenetes ricsajt csapnak. Minden ketrecben van egy főnök, és vannak köztük lakatosok: egy-egy valahogy mindig kinyitja az ajtót, de vízszerelők is: olykor lebontják a csövet, beülnek alá és fürdenek. 
Szívvel-lélekkel foglalkozik velük, és nem tud betelni sem a tojással, sem a hússal, sem a tésztával – és így vannak ezzel a vásárlóik is. 
SZA