Sóstó varázsától a szorgos méhekig

Amikor az 1980-as évek közepén középiskolásként először fordult meg Nyíregyházán, akkor neki nem tűnt vonzó településnek a nehézipar ózdi fellegvárához képest. Aztán 1994-ben a borsodi kötődésű fiatalember letelepedett a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhelyen, ahol két évtizeddel később felkérték alpolgármesternek. Eleinte a kultúra volt a fő szakterülete, majd az oktatás, a környezetvédelem, a külügy és még több egyéb szektor is hozzá került. De mint kiderült, teljes mértékben nem szakadt el a történészi pályától, manapság is ír tanulmányokat, bírál doktori disszertációkat. 

A nyolc évvel ezelőtti székfoglalójában megjegyezte: akkor lenne boldog, ha a városról nem csak Sóstó jutna a másutt élők eszébe. 
Sóstó varázsa standard marad, és ez így van rendjén. Az elmúlt években olyan turisztikai attrakciók készültek el, annyi beruházás valósult meg ott, hogy sikerült még vonzóbbá tenni a településrészt. Nyíregyházi Állatpark, Aquarius Élményfürdő, Tófürdő, Sóstói Múzeumfalu, Hotel Pangea, Hunguest Hotel Sóstó, zenélő szökőkút... Az „ellensúly” terén is tudtunk haladni, Nyíregyháza frekventált helyei újultak meg látványosan. Például a Bujtosi Városliget teljesen megszépült, kedvelik a családok, a gyerekek, a futók a szép, védett környezetet. De említhetem a Bessenyei és a Benczúr teret is, ami egyrészt felületében is előnyére változott, másrészt pedig a környék intézményei, épületei alkotják a kulturális negyedet. Rózsakert Szabadtéri Színpad, Kállay Ház, Szindbád Színháztörténeti Rendezvénytér – mindegyikre büszkék lehetünk. A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár és a Váci Mihály Kulturális Központ a saját rendszerén belül a legmagasabb minisztériumi minősítést kapta. 

A kulturális negyed hiányzó láncszeme a Jósa András Múzeum. Milyen jövőképet jósol a múlt értékeit bemutató, a látványos megújulás legelején járó intézménynek? 
Önmagában már az becsben tartandó, hogy 153 éves a múzeum. Sikerült elnyerni egy olyan több mint 3 milliárd forintos pályázati forrást, melynek köszönhetően két esztendő múlva egy 21. századi, modern kiállítóhely fogadhatja majd a látogatókat. Biztos vagyok benne, hogy szinte rá sem lehet ismerni az eddig belső térre. Stabilabb lesz az épületszerkezet, bővül a kapacitás, új funkciókat kap a múzeum, ami nemcsak digitális technikával felszerelt kiállítótérként, hanem tudományos műhelyként is fejlődhet. Nemrég országos viszonylatban lett az év múzeuma, és biztos vagyok abban, hogy ha újra kinyithat, az eddig is megsüvegelendő látogatói számok tovább növekednek. 

Az oktatási és a nevelési intézmények az utóbbi évtizedben energetikailag hatékonyabbak lettek, így a fenntartási költségek csökkentek. Kiapadhatatlanok a támogatási források e téren? 
Tudatosan választottuk ki az elodázhatatlan felújításra szoruló bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, kulturális intézményeket, bérlakásokat és nyugdíjasházakat. Ahol most tartunk, az már egy jelentős előrelépés. Az energetikai korszerűsítéssel lényegesen jobb, komfortosabb körülmények között dolgozhatnak az ott tevékenykedők. Csak néhány példát ragadok ki: kívül-belül megújult többek között a Csaló közi nyugdíjasház, a Mandabokori, a Városmajori és a Borbányai Művelődési Ház, a Bessenyei tér 3-4. szám alatti bérlakások, az Inczédy Szakgimnázium, a Vécsey köz 4. szám alatti önkormányzati épület, a Wesselényi Szakgimnázium és az Arany János Gimnázium, Általános Iskola is. Összesen 87 intézmény került sorra, de nem állunk meg: további pályázatokat adtunk be 2,8 milliárd forint értékben. A felsorolásból is érzékelhető, hogy nem a belvárosra fókuszálunk, az onnan távolabbi művelődési házakra és közösségi terekre is odafigyelünk. 

A gazdasági fellendüléshez elengedhetetlen a stabil kulturális alap. Hogy áll e tekintetben Nyíregyháza? 
Idegenként kerültem ide, és barátságos, vendégszerető közegbe kerültem. Kiművelt emberfők kellenek a térség hosszú távú felvirágoztatásához. Az a törekvés, hogy minél több fiatal maradjon itt, telepedjen le vagy térjen vissza később. A városvezetés arra törekszik, hogy az eddiginél is vonzóbb legyen a településünk. A hely, ahol jó élni, a hely, ahová jó visszajönni. 

Amikor dr. Kovács Ferenc polgármester 2014-ben felkérte az alpolgármesteri posztra és igent mondott, a tervezéskor ilyen távlati eredményekben bízott? Vannak még kiaknázatlan fejlődési pontok? 
Sosem lehet elégedetten hátradőlni, folyamatosan a településen élők javát szolgáló gyarapodásra kell törekedni. Ehhez a tudásom legjavát kell adni. Az önkormányzatban csapatban gondolkodunk, minden beruházás közös siker eredménye. Annak idején azt a célt tűztem ki magam elé, hogy 50 évesen leteszem a nagydoktorit, de az alpolgármesteri teendők ezt meghiúsították. Történészként nem szakadtam el teljesen a pályától, tanulmányokat írok, doktori disszertációkat bírálok. A méheim továbbra is kikapcsolnak, lekötik az energiáimat. A méhészet szépsége a méhek szorgalmában rejlik, a rendszerben, amiben élnek, dolgoznak. Én is ebben hiszek: a szorgalom az élet minden területén beváltja a hozzá fűzött reményeket. KM 
 

Borítókép: Dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere szerint a méhészet szépsége a méhek szorgalmában rejlik – ezért is kedveli őket 
archív fotó: KM

Névjegy

Dr. Ulrich Attila 
alpolgármester, történész, numizmatikus, muzeológus 
Születési idő, hely: 1970. május 13., Ózd 
Tanulmányai: az általános iskolát Borsodnádasdon, a középiskolát az ózdi József Attila Gimnáziumban végezte, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán történelem–filozófia szakon végzett. 2001-ben gazdaságtörténetből doktorált, 2008-tól a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja. 
Előző munkahelyei: Jósa András Múzeum, nyírbátori Báthori István Múzeum, Kállay Gyűjtemény. 
Kutatási területe: a 16-18. századi gazdaságtörténet, családtörténet és numizmatika tárgyköre. 
Családi állapota: nős, két gyermek édesapja. 
Hobbijai: méhészkedés, numizmatika, régiséggyűjtés.