2022.05.12. 11:30
Amikor elkezdődik egy új élet
A felnőtté válásig követik a 2018–19-ben született, a kutatásba bekerült gyerekek életkörülményeit.
Fotó:
A köszöntőjét dr. Szondi Zita, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház (SZSZBMK) főigazgatója is emlékezéssel kezdte. Azt mondta, dr. Adorján Gusztáv ma is velük van, s nemcsak az emléke: a mindennapokban ott van volt kollégáival a kórházban, az osztályokon.
– Hatalmas lendülettel, nagy szakmaisággal, kedvességgel és vidámsággal élt és dolgozott. A lelkünkben és szívünkben örökké ott marad – hangsúlyozta a főigazgató, majd a rendezvénnyel kapcsolatban kiemelte, a kar és az egészségügyi intézmény partnersége több területet érint, a tudományos munkát, az oktatást és gyakorlati képzést, valamint az egészségügyi ellátásában való együttműködést is jelenti. – Itt, az egészségügyi karon olyan diplomás szakembereket képeznek, akik a továbbiakban akár a kórház kötelékében vagy az egészségügyi ellátórendszer más területén segíthetik a gyógyító munkát. A konferencia és annak témája aktuális, hiszen az egészséges életkezdet és az egészséges élet a várandósság alatt nagyban befolyásolja nemcsak a kisbabák, hanem a mi jövőnket is – mondta dr. Szondi Zita.
A felnőttkorig
A plenáris ülés első előadójaként dr. Boros Julianna a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálatot mutatta be a hallgatóságnak, a longitudinális kutatást a KSH Népességtudományi Kutatóintézete 2017-ben indította el.
– Ebben több mint nyolcezer 2018/19-ben született gyermek felnövekedését követjük nyomon. A vizsgálat révén jobban megismerhetjük a magyarországi gyermekvállalási és gyermeknevelési körülményeket, a gyermekek fejlődését meghatározó szülői, családi és társadalmi sajátosságokat.
A Kohorsz ’18 mintájának kialakításakor a védőnői körzeteket vették alapul: az induló mintába 600 védőnői körzet került, amelyek sok szempontból kicsiben leképezik az ország teljes lakosságát – mondta a szakember. – A várandósok 66 százaléka tudatosan tervezte a gyermekvállalást. A tervezett áldott állapot az első gyermeküket várók körében a leggyakoribb. Az egészségtudatosságuk magas szintű, életmódjuk azonban ennek sokszor ellentmond. A várandósok 31 százaléka csak tb-finanszírozott rendeléseken vett részt, 16 százalék kizárólag magánrendeléseket vett igénybe, a többiek pedig vegyes ellátásban részesültek – említett néhány adatot az előadó. (A kutatás eredményeiről későbbi számunkban részletesebben beszámolunk.)
Középpontban a fejlesztés
Dr. Horváth Zsolt András az előadásában a koraszülött mentorprogramról, valamint az Észak-alföldi régióban a korai fejlesztési lehetőségekről beszélt.
Rámutatott, hogy a program keretében kiépült egy mentorhálózat, ennek központjai Debrecen, Nyíregyháza és Szolnok. Az volt a fő céljuk, hogy a fejlesztési lehetőségekhez mindenki hozzáférhessen, hogy elősegítsék a gyerekek befogadását, s azt, hogy kibontakoztathassák tehetségüket. Majd 2019-ben létrejött a Szent Lukács Görögkatolikus Fejlesztő és Gyermekrehabilitációs Központ Debrecenben, ahol az egész régióból fogadják a gyerekeket, akik a szakrendelések mellett speciális szolgáltatásokat is igénybe vehetnek.
Három kiváló szakember – prof. dr. Karmazsin László, prof. dr. Lampé László és dr. Orosz Tóth Miklós, a kar egykori főigazgatóa – nevét vette fel az intézmény egy-egy tanterme, s dr. Lukácskó Zsolt, a kar predékánja vállalta, hogy megidézi munkásságukat. A szekcióüléseken a szakemberek fontos területeket – mozgó várandóssággondozás, vízben vajúdás, újszülöttkori reanimáció, anyatejes táplálás sikeréhez vezető út – vitattak meg, de szó volt az önkéntesség fontosságáról is. Ma nyílt napra várják a Jósa András Oktatókórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztályára az érdeklődőket, akik mindent megtudhatnak a várandósságról, az újszülöttellátásról.
Borítókép: Rusinné dr. Fedor Anita dékánhelyettes a konferencia megnyitóján | Fotó: Pusztai Sándor