A telemedicina nem varázslat

A Nyír-Diabet Egyesület ugyan az 1-es típusú cukorbetegekért jött létre, de a diabétesz 2-es típusában szenvedőkről sem feledkeznek meg. A kór kezelésében nagy segítséget jelentenek a mai modern cukormérők – nemrégiben azokat az érintetteket és érdeklődőket várták a megyei könyvtárban szervezett digitális oktatásra, akik szerették volna megtanulni, mit jelentenek a mért adatok, hogyan kell értelmezni és a számítógépre felvinni, majd elemezni azokat. Az előadás előtt dr. Kántor Irén diabetológussal beszélgettünk a telemedicináról, és arról, miért fontos ez a 2-es típusú cukorbetegek számára is. 
 

A telefontól a robotokig 

– A telemedicina bár velünk van, mégsem használjuk, pedig nagyon sokat könnyítene úgy az orvosok, mint a betegek életén, ha mindkét oldal ismerné és alkalmazná. Az országos cél az, hogy megismerjük az alkalmazási területeit, s hogy az egészségügyben dolgozók hatékonyan illesszék be a munkarendjükbe, és a betegek is tisztában legyenek a telemedicinás ellátás folyamatával, elkerülve a súrlódásokat. A Covid miatt ugyanis egyik pillanatról a másikra szakadt a nyakunkba ez az egész, akkor még szinte ismeretlen, kidolgozatlan rendszer. A legtöbb ember annyit tapasztalt, hogy a pandémia miatt csak telefonon és interneten kommunikálhatott az orvosával, személyesen nem, pedig ez csak töredéke annak, amit telemedicinának hívunk. Mert valóban így nevezzük azt is, amikor rácsörgünk a háziorvosra, hogy megkérdezzük, mit vegyünk be, ha felszökött a lázunk, de azt is, amikor a Da Vinci robotokkal Svédországból műt a sebész itt Magyarországon – magyarázta a szakember. 

Dr. Kántor Irén kifejtette: a telemedicina óriási technológiai lehetőség, de csak akkor fogjuk jól használni, ha az emberek megértik, hogy minden létrejött képből, hangból, adatból, ami matematikailag átírható és továbbítható, készülhet statisztika, grafikus megjelenítés, mely alkalmas arra, hogy értékeljük az így kapott információkat, összevessük a korábbiakkal, összegezzük, beszéljünk azokról. 

– Telemedicina az is, hogy az Amerikában éjszaka elkészült CT-t, MR-t Ausztráliában nézik meg, mert ott akkor nappal van, és így nem egy fáradt, álmából felvert, hanem egy friss orvos értékeli ki az eredményeket. De hogy egy hétköznapibb példát is mondjak: a vércukorszintmérők adatai megmaradnak az eszközben, az adatok pedig továbbíthatók. Ezeket a – főként krónikus – betegek beküldhetik, a mért adatok alapján minden egyes páciens adataiból egyéni statisztikai értékelések készülnek, melyek tükrében az orvos személyre szabott kezelést javasolhat. Erre mindegyik cukormérő képes, mégis rettentően kevesen élnek a lehetőséggel. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor valakinek van egy hiper-szuper, több százezer forintos okostelefonja, de nem használja ki a rejtett funkcióit, mert nem ismeri azokat – mutatott rá a diabetológus. Mint azt megjegyezte: egyre több olyan eszközünk van, például vérnyomásmérő, EKG, lépésszámláló, ami tárolja az adatainkat. 
 

Távolról vizsgálhatna az orvos

 
– Ezeknek köszönhetően orvosként többek között látom, mennyit mozognak a betegeim, megvan-e havi átlagban a napi tízezer lépésük. Ha nincs, azt mutatja az applikáció, és folyamatosan motiválom őket, ameddig be nem építik a rendszeres mozgást az életükbe. A másik, ami miatt fontos a telemedicina – folytatta a doktornő –, az az, hogy az ország peremterületeinek háziorvosi ellátottsága helyenként elégtelen. Ezekre a településekre ki lehetne vinni olyan eszközöket, amiket egy egészségügyileg képzett személyzet tud használni, s amelyekkel az orvos képes távolról „megvizsgálni” a pácienseket anélkül, hogy beutaznának a legközelebbi rendelőbe. 

Ehhez azonban az kell, hogy mindkét fél nyitott legyen. 

– Próbáljuk az alapellátó orvosokat és az asszisztenseket is képezni, ahogy a betegek digitális kompetenciáját is fejleszteni kell, hogy mindkét oldalról létrejöhessen a telemedicina használatához szükséges tudás és gyakorlat. A pedagógusok és a diákok a koronavírus-járvány miatt egyik napról a másikra felnőttek a digitális technológiához, mert muszáj volt – szeretném hinni, hogy az egészségünket is érezzük annyira fontosnak, hogy beletanuljunk ebbe. Természetesen tudjuk, ez egy másik korosztály, de nem olyan bonyolult funkciókról beszélünk, amelyek használatát az idősebbek ne tanulhatnák meg – erre szeretnénk lehetőséget adni a betegeknek egy ilyen előadás-sorozattal. 
 

Összehangolt munka 

– Az alapellátásban megalakult praxisközösségek többek között azért jöttek létre, hogy összehangoltan szűrjék és gondozzák a betegeket. Az úgynevezett távgondozásra is lehetőség van, az orvosok felkészülnek erre, azonban a pácienseknek is nyitottnak kell lenniük, hogy a rendszer működhessen. Amikor a diabéteszes betegeknek a szakgondozóban átadjuk a mérőt, regisztráljuk az eszközt és megtanítjuk őket a használatára. Ez nem varázslat, néhány mozdulat csupán, ami mindannyiunk életét megkönnyíthetné.