Robotokkal mérték össze tudásukat (videó)

Izgatott diákok készülődtek szerda reggel a Nyíregyházi Egyetem Kodály-termében: a gyerekek az idei Magyar Ifjúsági Robot Kupára érkeztek, hogy kvalifikálhassák magukat a RoboCup Junior európai és világversenyére. Bakti András Tamás, a nyíregyházi Széchenyi István Technikum és Kollégium tanára két csapatot is elhozott a versenyre, 9. és 10. osztályos diákjai a gyorsan elkészíthető mentőrobot-­ligában indultak. 
– Van egy pálya, amelyen különböző akadályokat kell leküzdeniük a robotokkal – magyarázta a pedagógus. – Egy olyan szituációt szimulálunk, amelyben egy mentőcsapat megérkezik egy ismeretlen helyszínre, és ott a helyspecifikus terepviszonyoknak megfelelően rakják össze a szükséges robotot 3D-nyomtatott, lézervágott alkatrészekből. A robotnak végig kell mennie egy emelkedőn, egy hepehupás és egy kaviccsal megszórt terepen, felemelni és elfordítani egy csövet, egy lámpát fel- és lekapcsolni, valamint fel kell ismernie a veszélyjelző piktogramokat. Ez egy nagyon összetett feladat, amely komoly felkészülést igényel a srácoktól. Az iskolában a robotikaszakkör hetente kétszer kétórás elfoglaltságot jelent nekik, de az elmúlt egy hónapban szinte éjjel-nappal a versenyre készültek.

A jövő záloga 

– Ötödikes koromban a nyári szünetben apukám beíratott egy robotikatáborba, és nagyon megtetszett – mesélte a széchenyis csapat egyik tagja, Balázs Zsolt. – Addig a programok, amiket írtam, csak elméletben léteztek, de azzal, hogy egy robotot programoztam be, kézzelfogható lett az eredmény. Ekkor néhány évig szünetet tartottam, úgy voltam vele, hogy majd egyszer folytatom, aztán jött a középiskola. Mostanra sikerült megszoknom az új környezetet, és újra belevágtam. A gyorsan elkészíthető mentőrobot-ligában az a legnehezebb feladat, hogy beállítsuk a roboton a pontos értékeket, például azt, hogy melyik alkatrész meddig foroghat rajta.

 
– Nagy megtiszteltetés, hogy már 15. éve intézményünk ad otthont ennek a rangos versenynek – emelte ki a kupa megnyitóján Vassné dr. Figula Erika, a Nyíregyházi Egyetem rektora. – A robotika és a mesterséges intelligencia a jövő záloga, és kutatóegyetemként nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tudományos eredmények a gyakorlatban is hasznosuljanak. Ezt láthatjuk ezen a megmérettetésen is, hiszen minden csapatnak saját fejlesztésű robottal kell indulnia. Bízunk benne, hogy a jövőben nemcsak a junior korcsoportot láthatjuk majd itt versenyezni, hanem ezekből a diákokból kinövi magát egy felnőttcsapat is. 

Humanoidok a pályán 

– Huszonöt évvel ezelőtt, Brémában láttam először RoboCup versenyt. Akkor a résztvevők között nem volt magyar csapat, én pedig megfogadtam, hogy ezen változtatni fogunk. Minoru Asadának, a RoboCup akkori elnökének megígértem, hogy 2007-ben Atlantában már ott lesz egy magyar csapat a versenyen – mondta el a helyszínen Simon Béláné dr. Balogh Ágnes nyugalmazott főiskolai tanár, a RoboCup Junior magyarországi képviselője. – Ez egy közösség, amelyet német, japán és amerikai professzorok azért hoztak létre, hogy a világ valamelyik országában minden évben felmérjék, milyen újdonságokat, áttöréseket sikerült elérni a robotikában. Ezeknek a nemzetközi találkozóknak az a legnagyobb különlegessége, hogy a résztvevők megosztják egymással a tudásukat. Két osztálya van, egy junior és egy mature, 2000 óta pedig úgy szervezik, hogy a gyerekek is ott lehessenek a felnőttek versenyén. 

– A legelső RoboCup versenyeken a foci volt a feladat – fűzte hozzá. – Nem véletlenül, hiszen így jól behatárolható szabályokkal lehetett dolgozni. Még mindig vannak futballversenyek a kupán, hiszen egy nagy feladat előtt áll a robotika: Minoru Asada még 2000-ben azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re egy olyan humanoid robotokból felállított csapatot küldenek pályára, amely kihívja egy mérkőzésre az aktuális FIFA-győztest. Remélem, hogy abban a csapatban egy magyar fejlesztésű robot is lesz! 
A Magyar Robot Kupa Alapítvány elnöke, dr. Dezső Gergely főiskolai tanár kiemelte: nemcsak megmérettetéseket szerveznek, hanem az oktatás- és a kutatásfejlesztés, valamint a tudomány népszerűsítését is célul tűzték ki. A robotikaversenyekről elmondta: azok nemcsak a részt vevő diákoknak kínálnak tudást és fejlődési lehetőséget, hanem az egész családot, sőt a csapat egész iskoláját megmozgatják. Erről a helyszínen is meggyőződhetett bárki, hiszen szurkoló diáktársak és okostelefonjaikkal lelkesen videózó szülők egyaránt körbeállták a versenyzőket – például a robotfoci asztalánál is. 
– A hagyományos focihoz képest itt jelentősen egyszerűbb szabályok vannak – mondta el kérdésünkre dr. Tarján Péter, a futball liga bíráló bizottságának főbírója. – A csapatok 2-2 robotból állnak, a játéknak pedig két verziója is van: a könnyebbikben egy infravörös fényt kibocsátó labdára vadásznak a robotok, a másikban pedig egy kicsi narancssárga golflabdát kell bejuttatni az ellenfél kapujába. Utóbbi azért nehezebb, mert mindössze a színe alapján kell megtalálnia a robotnak. 
Mindeközben a kis gépezeteknek arra is ügyelniük kell, hogy ne menjenek túl a pályát körbehatároló fehér csíkon. Ebbe beletartozik egy kapu előtti terület is, ami egy viszonylag új változás, hiszen korábban a robotfocicsapat egy kapusból és egy csatárból állt. Most a 2x10 perces mérkőzések alatt mindkét „játékosnak” igyekeznie kell gólt lőni. A szabályszegésért pedig büntetés is jár – mint egy igazi focimeccsen!