Végre megmutathattuk, milyen lehetőségek rejlenek e vidékben

– A mögöttünk álló két év vitathatatlanul embert próbáló volt. A koronavírus-járvány megnehezítette az életünket, és a gazdaságra is negatív hatással volt. A kormány gyors reakcióképességének köszönhetően a gazdasági élet újraindult, s már éppen fellélegezhettünk volna a pandémia okozta krízisből, amikor újabb válsággal találtuk szembe magunkat. Február 24-én kitört az orosz–ukrán háború. Nekem, személyesen is az a véleményem, hogy ebből a háborúból ki kell maradnunk, katonákat nem küldünk a harctérre, s fegyvereket sem szállíthatnak Magyarországon keresztül. A magyar emberek biztonságát és békéjét meg kell őriznünk. Ellenben segítséget kell nyújtanunk a hazánkba menekülőknek. Jómagam többször is jártam a határ menti térségben, Barabásra és Záhonyba vittünk adományokat önkormányzatokkal, civil szervezetekkel. A háború kitörése óta a karitatív szervezetek folyamatosan gondoskodnak a menekültekről. Jó látni, ahogyan az emberek az ország különböző pontjain összefogtak a humanitárius válság kezelésében. 

A kampányidőszaktól függetlenül is, országgyűlési képviselőként sokat járja a választókerületét. 
Akik követik a közösségi oldalon lévő profilomat, mindig azt kérdezik, hogy bírom, hogy ennyit megyek egyik településről a másikra. Számomra ez nem annyira kimerítő, mint amilyennek tűnik, hiszen szeretem ezt a vidéket, a szülőföldemet. Több településhez is kötnek családi szálak, és még többhöz baráti kapcsolatok. Rengeteg földimet ismerem arcról és név szerint is. Vidéki ember vagyok, falun nőttem fel, ahol hozzátartozott az élethez, hogy érdekelt minket egymás sorsa, megbeszéltünk egymással dolgokat. Számomra természetes, ha elmegyek valamelyik településre, megkérdezem az utcán járó embereket, hogy vannak. Legtöbbször elmondják a problémáikat. Nem kertelnek, közlik, hogy mi a jó és mi nem jó. Azt is elmondják, ha nem a mi oldalunkkal szimpatizálnak, s ez így van jól. Szeretem az őszinte véleményeket, és van már benne gyakorlatom, hogy tudjam, milyen az őszinte reakció. Ilyen volt az idén év elején Timáron, ahol az utcán dolgozó közmunkásokhoz mentem oda, beszélgetés közben említettem nekik, hogy százezer forintra emelkedik a közmunkásbér. Valódi örömöt láttam az arcukon. 

Ha már a közfoglalkoztatást említi, a foglalkoztatottsági ráta emelése, a szakképzettség növelése továbbra is fontos kérdés a térségben. 
Amikor 2010-ben országgyűlési képviselő lettem, nagyon rosszul állt a helyzet, magas volt a munkanélküliség, sok ember elvesztette a reményét, akiknek esélyük sem volt munkát találni. Emlékszem, hogy akkoriban nagyon sokan megmosolyogták Orbán Viktor miniszterelnök ígéretét, miszerint 1 millió új munkahelyet hozunk létre. Ahogyan az idő is igazolta, helyes elgondolás volt, hogy ahol nagyon magas a munkanélküliség, ott az államnak kell segítséget nyújtania, s a régóta munka nélkül lévőket visszavezetnie a munka világába. Az érintettek saját maguk is felismerték, mennyivel több lehetőségük és anyagi mozgásterük van, ha nem segélyből, hanem munkából élnek meg. Aztán teltek az évek, a gazdaság folyamatosan fejlődött, egyre többen elhelyezkedtek az elsődleges munkaerőpiacon, és mostanra jelentősen csökkent a közfoglalkoztatottak száma is. Az elgondolás tehát helyes volt, és létrejött az egymillió új munkahely is. Sőt fordulat jött a foglalkoztatásban, ugyanis egyes szektorokban munkaerőhiány lépett fel. Itt említhetném meg a LEGO-gyárat, ami buszokat indít a Nyíregyházától távol eső településekre annak érdekében, hogy gyártási kapacitásához elegendő munkaerőt találjon. Természetesen ez sem ideális helyzet, éppen ezért újítottuk meg a szakképzés rendszerét, amelyben a képzési struktúra igazodik a munkaerőpiaci igényekhez. 

A gazdaság fejlődési pályán tartásához beruházásokra van szükség. Milyen nagyobb fejlesztések indultak el a közelmúltban? 
Természetesen a munkahelyek nem önmaguktól jönnek létre, a gazdaság folyamatos fejlődése, a beruházási kedv ösztönzése szükséges hozzá. Az elmúlt évtizedben Magyarország vonzó lett a befektetők számára, és a hazai cégek, vállalkozások is folyamatosan bővültek. Ha már az imént a LEGO vállalatot említettem, a dán cég nagyszabású bővítésbe kezd a megyeszékhelyen. A 2014-ben átadott gyárban közel 3 ezren dolgoznak, a mintegy 160 ezer négyzetméteres komplexumban a LEGO teljes gyártási folyamata megtalálható a fröccsöntéstől a dekoráción át a csomagolásig. Itt készül a Duplo játékok többsége is. A mostani fejlesztés lényege a gyártókapacitás bővítése, amely 250 új munkahelyet jelent majd. Ez a beruházás nagyon fontos Nyíregyházának és a térségnek. Számos nagyvállalati fejlesztéshez a magyar kormány is hozzájárul, miközben nem feledkezik meg a kisebb és közepes méretű cégekről sem. Az állam az adózással, a digitalizáció kiterjesztésével és a vállalkozásokat terhelő bürokrácia csökkentésével növeli a vállalkozások mozgásterét. 
S még egy területet szeretnék kiemelni: az építőipart. A családi otthonteremtési támogatások (CSOK, Babaváró hitel) óriási lendületet adtak az ágazatnak. Az egyre bővülő gazdaság lehetővé tette, hogy az állam többet költsön az emberekre, több pénzt hagyjon a zsebükben. A kormány különböző támogatásokkal segítette mind a családokat, mind pedig a gazdasági szervezeteket. Nem akarok jobban belemerülni a témába, hiszen egy ország gazdasága egy végtelenül komplex rendszer, ahol minden mindennel összefügg. 

Hasonlóan szerteágazó, mint például a településfejlesztés, amelynek vannak szemmel látható nyomai. 
Aki nyitott szemmel jár, láthatja, hogy a választókerületemben mindenhol fejlesztenek, építkeznek, és nemcsak az állami szférában, hanem a magánszektorban is. Megújultak a közintézményeink, iskolák, óvodák, bölcsődék épülnek, s a régi épületek energetikai korszerűsítésére is van forrás. Ahol lehet, friss aszfaltot kapnak az utak, hiszen a biztonságos közlekedés az emberek mindennapi életében, a gazdaságban és a kereskedelemben is alapvető fontosságú. Ma már elmondható, hogy a választókerületemben szinte bárhová új, biztonságos úton juthatunk el, olyan falvakba is, ahol még soha nem volt jó minőségű út. Hallottam, hogy az egyik településen „sztrádának” becézik a bevezető utat, mert kiváló minőségben épült meg. Nyíregyházán javában tart a Tiszavasvári úti felüljáró felújítása. Jelentős lobbitevékenységgel kaptuk meg rá a forrást, hiszen ez az egyetlen olyan felüljáróhíd az országban, mely kiemelt kormányzati támogatást kapott. Az 1977-ben épült felüljárón kicserélik a tartógerendákat, teljesen felújítják a szerkezetet, kiszélesítik az áthaladást, lehetővé téve a gyalogos- és kerékpáros-átvezetést a hídon. Burkolatcsere és aszfaltozás is szerepel a teljes körű felújítási projektben, amelynek 2022 nyarán érnek a végéhez. Állami beruházással elkezdődhetnek a megyeszékhelyen a nagykörút bezárásának kivitelezési munkálatai is. A nagy horderejű közlekedési beruházás 2024 első negyedévére készülhet el. 
A Móricz Zsigmond utcát és a Huszár sort érintő 1,2 kilométeres nagykörúti szakasz 2x2 sávosra bővül, eközben 5 jelzőlámpás kereszteződést is összehangolnak. Régi álom válik ezzel valóra. Ezenkívül nagyon büszke vagyok a Nyíregyháza–Tokaj kerékpár­útra, valamint nemrég adtuk át a felújított tokaji hidat is. Örömmel számolhatok be róla, hogy mintegy 50 kilométeren épülhet meg a 39-es út folytatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Encs és Tiszanagyfalu között. A 40 kilométeres új nyomvonalon kétszer egy sávos út épülne, 10 kilométeren pedig az eddigi utat újítanák fel. Tokaj és Tiszanagyfalu között egy 190 méter hosszú híd létesülhet, a tervek tartalmaznak egy 4,3 kilométeres kerékpár­útszakaszt is. Ezáltal a főút mentesítheti a forgalomtól a Tokaji borvidéket, ami a szomszédos megye, valamint a mi térségünk turizmusának fellendüléséhez elengedhetetlen. 

A fenntartható turizmusfejlesztés prioritási terület volt eddig is ebben a megyében? 
Az idegenforgalom a XXI. század húzóágazata lett. Az elmúlt években Magyarországon a szektor dinamikus fejlődésének lehettünk szemtanúi. Megjegyzem, a turizmus növekedése világtendencia. Nálunk is az, a kiemelt kormányzati figyelemnek, a jól strukturált, célzott turizmusfejlesztési politikának köszönhetően. Az egész megyében nagy léptékű idegenforgalmi fejlesztések kezdődtek el. Kiemelt turisztikai területté vált Tokaj és Nyíregyháza térsége, amelyhez a választókerületemből Nyíregyháza mellett még 8 település tartozik: Tiszadob, Tiszadada, Tiszavasvári, Tiszalök, Rakamaz, Szabolcs, Balsa és Gávavencsellő. Uniós támogatásból elkezdődött a Tisza menti települések szabadstrandjainak kiépítése vagy felújítása, s megkezdődött egy tudatos kerékpárúthálózat-bővítés is. Várhatóan nagy népszerűségnek örvend majd a közelmúltban meghirdetett nyaralóhajó-program. 

Az egyéni országgyűlési választókerületéhez Nyíregyháza nyugati része mellett még 20 település tartozik. Milyen a kapcsolata a térség polgármestereivel? 
A választókerülethez Nyíregyházán kívül tartozó városok: Tiszavasvári, Tiszalök, Rakamaz, Ibrány és Nyírtelek, a többi település nagy- és kisközség. Büszke vagyok arra, hogy az elmúlt években a polgármesterekkel pártpolitikától függetlenül igen jó kapcsolatot alakítottunk ki. A közös munka a települések fejlődését, élhetővé tételét tartja szem előtt. Sok pályázatot és programot valósítottunk meg a magunk mögött hagyott évtizedben, remélem, a jövőben is folytatódhat ez az együttműködés. 

Ha a választók bizalmat szavaznak Önnek április 3-án, melyek lesznek a legfontosabb tervei? 
Egy országgyűlési képviselő folyamatosan azt nézi, hogyan segíthet a választókerületében, az útfejlesztések folytatása a tervek között az első helyen áll. Szeretném a 38-as és 36-os főutak nagy léptékű felújítását elérni, a balsai Tisza-híd megépítésével pedig gazdasági és turisztikai összeköttetés jöhetne létre a szabolcsi térség és a Bodrogköz között. Szeretnék a foglalkoztatottság javításán tovább dolgozni, ehhez azonban növelni kell a képzett munkaerő számát. Ezért támogatom, hogy minél többen tanuljanak tovább, s szerezzenek szakképzettséget, illetve diplomát. A következő évek nagy feladata lesz Tiszavasvári felzárkóztató programjának következetes végrehajtása, a járásközpontban élők életkörülményeinek javítása.