Vége az amnesztiának, megint pezsdül az élet a nyelviskolákban

Két év után az idén tavasszal újra „nyüzsgéssel” telhetnek meg a nyelv­iskolák. Ebben az évben már nincs mentesség, a végzős egyetemisták kizárólag középfokú nyelvvizsgával vehetik kezükbe diplomájukat, s már önmagában ez a tény ismét felpezsdítette a nyelv­iskolák iránti érdeklődést. Mint ismert, a veszélyhelyzeti korlátozások idején szinte teljesen az online térbe kerültek az idegen nyelvi kurzusok, s mint ahogyan lapunkban is írtunk róla, jelentősen visszaesett a nyelvvizsgázók száma is. Nem mintha bizonyos munkakörökben vagy magasabb szintű feladatok ellátásához a munkaadók nem kérték volna a nyelvismeretről szóló bizonyítványt, sőt számos helyen már az állásinterjún tesztelik a jelentkező nyelvtudását. 

Újra növekszik a létszám 

Tehát mindazok, akik azt hitték, hogy a nyelvvizsga-amnesztia miatt kényelmesen elüldögélhetnek, tévedtek. Idegen nyelvet tanulni ugyanis céltudatosan, folyamatosan és szorgalommal lehet, akik tudták ezt, nem hagyták abba a tanulást a pandémia alatt sem, s bár sokáig személyesen nem mehettek be a tanfolyamokra, otthon vették át a leckét. Kezdetben néhány nyelviskola vonakodott az online-ra váltástól, de a többség megugrotta az akadályt és jelentős időveszteség nélkül megtartották az órákat, magasabb hatékonysággal, mint ahogy gondolták. A nyelviskolák – a gyors és rugalmas reagálás ellenére – az elmúlt 2 évben országos szinten 20-30 ezer diákot veszítettek, vidéken is érezték a visszaesést. 

– Mi is éreztük a létszámcsökkenést, ugyanis a diákjaink nemcsak angolt, németet és oroszt tanulnak nálunk, hanem eszperantót is, s főleg ennél a nyelvnél éreztük a legnagyobb zuhanást. Ennek egyszerű oka van: akinek gyorsan kell a nyelvvizsga, az eszperantót választja, mert ezzel a nyelvvel hamar eljut a középfokú vizsgakövetelmények szintjéig – mondta el lapunknak Fodor Ildikó, a London Nyelviskola ügyvezetője. 

Nincs jelentős áremelkedés 

– Akik eljutottak már egy magasabb szintre, vagy a vizsgához közel álltak, ők nem hagyták abba az angolt, a németet, a spanyolt vagy az oroszt, és a pandémia alatt is folytatták a kurzusokat, majd pedig levizsgáztak. Úgy igazán tavaly ősztől tértek vissza hozzánk a diákok. Legtöbben nyelvvizsgára készültek fel, de olyanok is jöttek, akik használható nyelvtudást akarnak. 

– Mit jelent ez? Lehet, hogy ők már évekkel ezelőtt levizsgáztak, de nem használták az idegen nyelvet, és munkahelyi váltás miatt, egy mélyebb, specifikusabb nyelvtudásra, szaknyelvi ismeretekre van szükségük. Így a tanfolyamokon nálunk felelevenítik tudásukat. Ehhez a csoporthoz soroljuk azokat a résztvevőket is, akik a beszédközpontú óráinkat választják, mert valamilyen külföldi utazást, vagy munkát terveznek. A gimnazisták a továbbtanulásnál számító többletpontok miatt jelentkeznek hozzánk, az egyetemisták azért, hogy megkapják a diplomájukat. Örömmel látjuk, hogy újra feltöltődnek mini csoportjaink (4–7 fő) – jegyezte meg Fodor Ildikó, aki azt is megosztotta lapunkkal, hogy az új, digitális tanulási formákat több nyelviskola is ötvözi a jelenléti oktatással, alkalmazkodva a tanulók igényeihez. 

Megtudtuk azt is, hogy vidékről és a városokból egyaránt szép számban jelentkeznek óráikra, s a tanfolyamok árán nem nagyon emeltek, tartva egy újabb visszaeséstől. Arra a kérdésre, hogy manapság sok nyelviskola működik a piacon, mi alapján választ a hallgató nyelviskolát, megtudtuk: a személyre szabott segítség hívószót jelent.