Parkinson-kór: amikor elfogy a dopamin

A nyugalmi állapotban remegő végtag talán a legismertebb tünete a Parkinson-betegségnek, amely az Alzheimer-kór után a világ második leggyakoribb központi idegrendszeri degeneratív megbetegedése. Bár maga a kór nem gyógyítható, gyógyszerekkel a tünetek jól kezelhetőek. Azzal pedig, hogy a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Neurológiai Osztálya Parkinson Centrum lett, újfajta, eddig csak nehezen hozzáférhető terápiák is elérhetőek a betegeknek. 
 

Nem ismertek az okai 

– A Parkinson-betegség elsősorban a 60 év feletti, idős emberek körében gyakori, de előfordulhat az ötvenes életkorban, a fiatalabb korosztályban is – mondta dr. Varannai Lajos osztályvezető főorvos. 

– A betegség során azok a sejtek pusztulnak el, amelyek a dopamin nevű ingerületátvivő anyagot termelik az agy egy külön magcsoportjában. A tüneteket kiváltó sejtpusztulás okait ma sem ismerjük pontosan, a tapasztalat azt mutatja, hogy azoknál az embereknél, akik családjában előfordult a betegség, nagyobb eséllyel jelentkezik a Parkinson-kór. A genetikai háttér mellett megfigyelték, hogy bizonyos környezeti hatásoknak, pl. növényvédő szereknek, vegyi anyagoknak kitett emberek nagyobb eséllyel betegedtek meg – utalt az okokra a neurológus főorvos. Kiemelte, hogy az egyre magasabb átlag­életkornak és jó kezelési lehetőségeknek köszönhetően a betegség időtartama is kitolódott. – Egyre idősebbek a parkinsonos betegeink, egyre magasabb kort érnek meg. Van olyan betegünk, aki már 20 éve parkinsonos – tette hozzá dr. Varannai Lajos. 

Árulkodó tünetek 
A dopaminhiány miatt elpusztuló idegsejtek felelősek egyebek mellett a – főként a nem tudatosuló – mozgások összerendezéséért, gördülékenységéért, ezért a remegés mellett tünetként megjelenik a mozgásszegénység, azaz a mozgás lelassul, egyre kevesebb lesz, s a beteg nem tudja olyan tempóban és terjedelemben azt a mozgást elvégezni, amit szeretne – ismertette a további tüneteket a főorvos, aki idesorolta az izmok merevségét, a mimikaszegénységet, gesztusok hiányát. Kialakulhatnak továbbá egyensúlyzavarok is, megfigyelhető a kissé görnyedt, előrehajló testtartás. A betegség késői stádiumában demencia is gyakran társul. 
– A Parkinson-kór lassú lefolyású, progresszív betegség, bármit is teszünk, halad előre. Nem gyógyítható, de rendelkezésünkre álló, elsősorban a dopaminhiányt enyhítő gyógyszerekkel javíthatók a tünetek, a beteg állapota – hangsúlyozta dr. Varannai Lajos, aki a remegésre visszatérve megjegyezte: parkinsonos betegnél az akaratlan remegés szünetel, ha például valamit a kezébe vesz. Emiatt előfordulhat, hogy a remegés nem hátráltatja olyan nagyon a mindennapi életben, s nem is gondol arra, hogy orvoshoz forduljon; legtöbbször ezt a hozzátartozók javaslatára teszik meg, mert ők hamarabb észlelik a tünetet. 
– Más betegségekkel szemben a Parkinson-kórnál nem mondhatjuk azt, hogy vannak egyértelmű rizikótényezők, de azt sem, hogy tudja az orvostudomány, mi az, ami a megelőzést segítené vagy a betegség megjelenését hátráltatná – magyarázta a neurológus főorvos, mitől különleges ez a szindróma. A kór diagnosztizálása alapos neurológiai értékelés – megvizsgálják az egyensúlyt, a járást, a koordinációt és az ügyességet – alapján történik, mert nincsenek specifikus vér- vagy röntgenvizsgálatok. Egy képzett orvos képes felismerni a Parkinson korai, enyhe tüneteit is. 
 

Beültethető gyomorszonda 

Dr. Varannai Lajos szerint komoly szakmai elismerés, hogy megkapták a Parkinson Centrummá való minősítést, ezzel bővült a terápiás lehetőségek köre, amelyekhez eddig csak az ország más centrumaiban juthattak hozzá megyénk betegei is. 

– A levodopa hatóanyag a betegség minden szakaszában javítja a beteg állapotát, s egyben igazolja is a diagnózisunkat. A dopaminhiány gyógyszeres kezelésén túl van mozgás-, szocio- és beszédterápia. Előrehaladott stádiumról beszélünk részben akkor, amikor a beteg úgy érzi, hogy a gyógyszerek nem tartanak elég hosszú ideig, vagy a felszívódás a gyomorban már nem elég hatásos, s emiatt az veszít a hatékonyságból, az állapota pedig a gyógyszerszedéstől függően ingadozik. 

Szintén az előrehaladott állapot jellemzője, hogy – elsősorban – a gyógyszerhatás ideje alatt a beteg túlmozgásos lesz, amikor pedig kimegy a hatás, nem tud mozogni. Ebben a szakaszban bizonyos feltételek mellett szóba jöhet terápiás célú agyműtét, amit a klinikai központokban végeznek el. További lehetséges kezelési mód a gyomorszondán át – egy pumpa segítségével – folyamatosan adagolt levodopa készítmény. Ez az „extra” kezelési lehetőség vált lehetővé a centrummá minősítéskor Nyíregyházán – mondta az osztályvezető főorvos. 

– Az oktatókórházban rendelkezésünkre állnak az ehhez a kezelési módhoz feltétlenül szükséges eszközök és a kiváló gasztroenterológiai háttér, ami elengedhetetlen a pumpa behelyezéséhez – jegyezte meg dr. Varannai Lajos, aki hangsúlyozta, végleges formában ez nem az első választandó eljárás. A betegnek lehetősége van arra, hogy néhány napon át orrszondán keresztül kipróbálja a szer hatékonyságát, s ennek alapján eldöntse, hogy akarja-e a beültetést. – Bárhogy is dönt, azt elfogadjuk, a további kezelés módját minden esetben a beteggel egyeztetjük – tette hozzá a neurológus főorvos. A gyomorszonda segítségével 16 órán át kapja meg a beteg a szükséges gyógyszert, ami javít az életminőségén. Azok a betegek, akik korábban már eljutottak idáig, nem bánták meg a döntésüket. Van, aki hat éve esett át a beültetésen, s ma is – 80 év felett –, sok betegségen túl is képes ellátni önmagát, nem szorul a hozzátartozók segítségére. A szondát pedig bármikor ki lehet vetetni, a helye rövid idő alatt beforr, s csak egy apró heg marad a helyén – nyomatékosította a neurológiai osztály vezető főorvosa.

Borítókép: A legismertebb tünet a végtagok remegése, ami az étkezésnél is nehézséget jelent | Illusztráció: shutterstock

Ebben a betegségben szenvedett – de nem ez okozta halálát – II. János Pál pápa és a 2003-ban elhunyt Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó. A Parkinson-betegek közé tartozik minden idők egyik legnagyobb bokszolója, Muhammad Ali (lánya könyvet írt a betegek családja számára Fogom a kezed, hogy el ne ess címmel) és a világhírű amerikai filmszínész, Michael J. Fox is, aki 2000-ben alapítványt hozott létre a kór kutatásának finanszírozására.