Ha lesz víz, hal is lesz elég

Ha nincs víz a tavakban, akkor képtelenség a pontyot piaci méretűre felnevelni. 

Annyira természetes a számunkra, hogy a boltokban vásárolhatunk az ünnepekre halat, hogy fel sem vetődik bennünk a gondolat: a klímaváltozás a haltenyésztésre is hátrányosan hat. 
Mint Radóczi János, a Szabolcsi Halászati Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta, rendkívül rossz volt a 2021. évi időjárás, ugyanis a kevés csapadék miatt kevés volt a termőfelület. S ha nincs víz, akkor nincs hal sem. Hiába tenyésztenek elegendő kétnyaras halat, ha nincs víz a tavakban, akkor képtelenség 
ezeket a halakat piaci méretűvé felnevelni. Tizenkét éve még természetes volt, hogy télen feltöltődtek a tavak, ma már ez nem így van.

– Aki most szeretne halat venni, az megteheti – szögezi le Radóczi János, a Szabolcsi Halászati Kft. ügyvezetője, némileg árnyalva a képet: – Igaz, a hipermarketek már óvatosan bánnak főleg az élő hallal, ezért általában feldolgozottan szerezhető be náluk. Azért még szerencsére működnek olyan kisebb egységek, mint a nyíregyházi piaccsarnokban is, amelyek mindenféle hallal el tudják látni a lakosságot. 

Rossz évjárat volt 

A beszerzési lehetőségek megfelelnek a lakossági halfogyasztás mértékének, szinkronban van a kínálat a kereslettel – derül ki a tapasztalt halasgazda átfogó piaci értékeléséből. 

– Közhely, hogy az évi halmennyiség 40 százalékát ilyenkor szokta értékesíteni a gazda. Ez csak általában igaz, mert mi a halállományunknak a 80-90 százalékát külföldre adjuk el. Sajnos, rendkívül rossz évjárat volt az idei, mert nagyon kevés a termőfelület. Hiába tűnhet úgy most, hogy bőven volt csapadék, az év nagy részében erről nem beszélhettünk. Ezt a helyzetet kénytelen-kelletlen lassacskán már megszokjuk, de az egyértelmű, hogy ha nincs víz, akkor nincs hal sem. Ez most már nem csupán velünk fordult elő, hanem a Közép-Dunántúlon és a Duna-Tisza közének a Tiszától távolabbi, középső részén is sokan küszködtek az idén a vízhiánnyal. Ennek a következményeként nagyon megemelkedett a hal ára. Ez az időjárási anomália éppúgy érintette a cseheket, a lengyeleket is, így nekik sincs haluk, tőlük sem remélhető az árakat letörő halbehozatal. 

Tavasszal hiány lesz 

– Ettől függetlenül mondom, hogy aki most karácsonyra, de még húsvétkor is halat akar venni, az vehet. Ám a szakemberek azt prognosztizálják, hogy április második felétől már nem lesz hal, nevezetesen ponty, amiről eddig is beszéltem. Mi is félreteszünk telelőinkbe halat a lakosság részére, illetve a horgász egyesületek számára. Ez utóbbiak tavasszal, jégolvadás után szoktak minket „ostromolni”, akkor akarnak telepíteni a tavukba halat. Abban tehát biztos vagyok, hogy tavasszal zengeni fog az ország a ponty hiányától. A ragadozók a busával és az amurral együtt már elfogy­tak, és nemcsak nálunk, de más tógazdaságoknál is, ugyanis most olyan vevők keresnek meg bennünket, akik korábban sosem. 

– Süllőnk alig volt, a kék alga nyári túltengése is elvitt belőlük sokat, mert algafogyasztó táplálékhalak révén az érzékeny süllő is mérgeződött. A harcsa közepes mennyiséget mutatott, szemben a hatalmas kereslettel. Csukánk pedig már évek óta csak annyi van, hogy a természetes vizek telepítésére vállalt kötelezettségünknek éppen eleget tudunk tenni. 

Biztató vizes tervek 

– Mint ecseteltem, kevés halat tudtunk tenyészteni a nagy csapadékhiány miatt. A remény sugarait jelentik a Kelet-Magyarországban olvasottak, hogy a Tiszából csővezetéken próbálják majd eljuttatni a vizet a tározókba. Ha ez így lesz, akkor talán arra is van lehetőség, hogy a mi gondunkra is gyógyír szülessen. Azaz, hogy ne kelljen nekünk bizonytalan vízviszonyok között dolgozni, mert hiába nevelek elegendő kétnyaras halat, ha nem tudom, hogy lesz-e víz a tavakban, ezáltal pedig lesz-e lehetőségem a kétnyarasból piaci méretűt csinálni. Ezelőtt 12 évvel még természetes volt, hogy télen feltöltődtek a tavaink, de most már ez egyáltalán nem az. Épp ezért bizakodásra ad okot a vízellátás reformjáról szóló terv. Bár tudjuk, hogy évek kellenek, míg megvalósul, de végre lesz, és reméljük, nekünk is sikerül elevickélnünk addig. Például úgy, hogy tófelületünk egynegyedét átmenetileg szántóföldi műveléssel hasznosítjuk – fejezte ki reményét Radóczi János.