Egy ciklus alatt hármat léphetünk előre

– Az elmúlt több mint másfél évben szinte valamennyi ágazat megtehette, hogy leáll, vagy home office-ba vonul, kivéve az agrár- és élelmiszeripart, hiszen akár van covid, akár nincs, az embereknek inniuk, enniük kell. Az, hogy a járványidőszakban Magyarországon az ellátás zavartalansága egyetlen pillanatban sem volt veszélyben, az önök munkájának eredménye, és ezért nem tudunk elég hálásak lenni – így köszöntötte Nagy István agrárminiszter szombat délután annak a gazdafórumnak a résztvevőit, amelynek a balkányi művelődési ház adott otthont. A tárcavezető azt mondta, a 2027-ig tartó ciklusban a magyar vidék hármat léphet előre, köszönhetően annak, hogy megháromszorozódik a térségbe érkező források mennyisége. 

– Az elmúlt néhány évtized a kőolaj korszaka volt, az elkövetkező időszak pedig a vízről és az élelmiszerről szól majd. Ebben a magyar gazdálkodóknak kulcsszerep juthat, de csak akkor, ha belátják, hogy nem lehet mindent úgy csinálni, mint ahogy korábban tették. Az innovációk visznek előre – mondta a miniszter, aki kihívásokról, küzdelmekről, és az együttgondolkodás jelentőségéről is beszélt. Úgy fogalmazott: a nehézségeket nem szabad elhallgatni, és ha szükség van rá, a sáros csizmát együtt kell pucolni: neki és a gazdálkodóknak is.

Dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a választókerületében 2400 gazdálkodó, mezőgazdasági vállalkozó, önkormányzat és egyház összesen 47 milliárd forinthoz jutott a vidékfejlesztési programokból, és mivel sorra írják ki a pályázatokat, a térség mezőgazdasága a közeljövőben új lendületet kaphat.
Rácz Imre, az agrárgazdasági kamara megyei elnöke a lassan mögöttünk hagyott évet értékelve azt mondta, számos olyan kormányzati döntés született, ami segíti a gazdálkodókat – ilyen például az osztatlan közös tulajdon szabályozása vagy a vízpótlás problémáját megoldó beruházások elindítása –, részletezte a sikeres pályázatokat, beszélt a sokévi átlagot meghaladó kukorica- és tritikálétermésről is, de problémákat is felvetett. Azt mondta, el kell gondolkodni azon: miért van szükség arra, hogy évente 140 ezer tonna gyümölcsöt hozzunk be külföldről – az elmúlt öt év alatt tízszeresére nőtt az alma import mennyisége –, és a kézi munkaerő hiányát is súlyos gondnak nevezte.

Többfrontos küzdelem

– A jelenleg meglévő termelői bázist meg kell védeni, és ennek érdekében a kormány mindent megtesz – mondta Nagy István, aki azt kérte a gazdálkodóktól, hogy gondolkozzanak a problémákról közösen, s hogy dolgozzanak ki javaslatokat a munkaerő-hiány megoldására.  

– Több területen is komoly küzdelmet folytatunk, az egyik ilyen a műtrágya ügye. A kartellezés miatt megbírságolt cégek – köztük Bige László gyára –  36 milliárd forintot vettek ki a gazdák zsebéből, de a kormány tudja: biztosítania kell a folyamatos ellátást és ezt meg is fogjuk oldani. Komoly problémákkal néznek szembe a sertéstartók is, akiknek azzal próbálunk segíteni, hogy előrehoztuk az állami kifizetéseket, kedvező hitelkonstrukciókat dolgoztunk ki a számukra, és kampányokat indítottunk a sertéshús-fogyasztás ösztönzésére – tette hozzá a miniszter, aki mindezek mellett a termelői együttműködés jelentőségéről, a hazai agrárbiztosítási rendszer hatékonyságáról és az ökogazdálkodás szerepének változásáról is beszélt.