Rókapor, kék és rózsaszín víz

– Hazánkban ma több olyan siket ember él, aki még az általános iskola első osztályát sem fejezi be, mint akinek egyetemi, főiskolai végzettsége van. Ez nagyban befolyásolja az elhelyezkedésüket a munka világában – mutatott rá lapunkhoz eljuttatott közleményében Sáfrány Margit, a SINOSZ igazgatója. Hozzátette: hogy ez változzon, fontos lenne, hogy a siket gyermekek a közoktatásban mint anyanyelvet tanulhassák a jelnyelvet, ehhez pedig siket és jelelni tudó halló pedagógusokra egyaránt szükség volna. A szervezet országszerte indít térítésmentes jelnyelvi tanfolyamokat hallássérült gyermekeket oktató halló tanárok számára is.

Nem sajnálni kell őket

– Noha a hallássérült gyermekek többsége jelnyelvet használ egymás között az iskolában is, hétből csupán egy oktatási intézményben kísérlik meg a tanárok a jelnyelvet is elsajátítani, addig pedig jellel kísért magyarral kommunikálnak a diákjaikkal. Ez természetesen nem azonos a magyar jelnyelvvel – erősítette meg Stankóczi László. Bár az Együtt Egymásért Kelet-Magyarországon Egyesület elnöke nem hivatalos jelnyelvoktató, a szervezet égisze alatt tanfolyamokat rendez, ahol azt a tudást adja át a tanulni vágyóknak, amit még 2005-ben sajátított el a SINOSZ-nak köszönhetően.

Kérdésünkre, hogy tapasztalata szerint kik érdeklődnek leginkább a jelnyelvtanulás iránt, Stankóczi László elmondta: főként a szociális és egészségügyi szférában dolgozók érzik, hogy ezáltal többet és jobbat nyújthatnak nagyothalló vagy siket embertársainknak.

– Tisztában vannak azzal, hogy a siketeket nem sajnálni kell, mert bár az együttérzés fontos, leginkább azzal támogathatják őket, ha megtanulják a jelnyelvet, így segítve a kommunikációjukat. A pedagógusoknál is érzem az érdeklődést, ők a kihíváson túl szakmai kvalitásukat erősítik a jelnyelv alapjainak elsajátításával. Örvendetes az, hogy számos szolgáltatási területen működő vállalkozás, cég nyit a siketek és nagyothallók felé, például az ügyfélszolgálatokon előszeretettel alkalmaznak olyanokat, akik ha minimális szinten is, de használják a jelnyelvet. Ezzel az ismerettel tehát nagyobb eséllyel találhatnak munkát az álláskeresők – magyarázta az egyesület elnöke.

– Visszatérő kérdés, hogy a jelnyelvet, amit a hétköznapokban hibásan és bántóan mutogatásnak is mondanak, lehet-e úgy tanulni és tanítani, mint bármelyik más beszélt nyelvet. Azt kell, hogy mondjam, nem lehet, más módszert kell alkalmazni, mint hagyományos esetben – árulta el a szakember, s megjegyezte: kitartással és sok-sok gyakorlással azonban a hallóknak is lehetnek siker­élményeik. Ehhez azonban folyamatosan használni kell, hogy ne essünk ki a ritmusból, ne felejtsük el a jeleket.

Néha körül kell írni

László néhány érdekességet is megosztott lapunkkal.

– A hangzó beszédben vannak olyan elvonatkoztatott kifejezések, fogalmak, márkanevek, amiket a születésüktől siket emberek nem értenek meg. Ezeket a szavakat körül kell írni nekik. A tárgyi, megfogható eszközökkel szerencsére nem nehéz, mert a látható tulajdonságok közül kiválasztunk néhányat, így megértik, mire is gondolunk. Például a mosópor esetében a Tomi logójában lévő rókát jeleljük a por jellel együtt. A szénsavas és -mentes ásványvizeket a palack kupakjának színével fejezhetjük ki: kék víz vagy rózsaszín víz. A bevásárlóközpont nevét is tudjuk jelelni, például a Tescót, amit a T betű és a vásárlás összekötésével jelelhetünk.

Az érdeklődők még jelentkezhetnek az egyesület hamarosan induló ingyenes, online jelnyelvtanfolyamára, amiről az egymasert@egymas­ert.com e-mail címen adnak teljes körű tájékoztatást.

Megnyugtató gesztus

Kojsza Judit önszorgalomból kezdett jelnyelvet tanulni.

– Hivatali dolgozóként egyre többször találkozom hallássérült emberekkel, és úgy éreztem, hogy szeretnék velük kommunikálni, megkönnyíteni számukra az ügyintézést. Úgy gondolom, sokat számít egy-egy ilyen gesztus, hiszen mindenkinek jólesik az odafigyelés. Egy alapszintű online kurzusra iratkoztam be. Időbe telt, míg ráéreztem, hogyan gondolkodnak a siketek – magyarázta Judit, aki nyáron fejezte be a tanfolyam első részét, és alig várja, hogy folytathassa a tanulást. – A megszerzett tudást már többször volt alkalmam hasznosítani. Egyszer egy bevásárlóközpontban segítségre lett volna szükségem, és kiderült, hogy a dolgozó, akit megszólítottam, hallássérült. Szerencsére ismertem azokat a jeleket, amikre szükségem volt ahhoz, hogy megtudjam, hol találom a keresett terméket. Aztán egy gyorsétterem egyik kiszolgálójával váltottam néhány szót, jelelve megköszöntem, hogy kihozta a rendelésünket. Utána többször ránk mosolygott.

https://szon.hu/szon-jegyzet/osszekoto-jelek-5553590/