Halálos viadalok, állatkínzó szaporítók – évekre rács mögé kerülhetnek a kegyetlen „gazdák”

Az állatkínzás, a kegyetlen kutyaviadalok szervezése és az illegális szaporítótelepek üzemeltetése is szigorúbb büntetést vonhat maga után az állatvédelmi törvény ­módosítására benyújtott előterjesztés értelmében. Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvé­delmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős ­miniszteri biztos a közel­múltban kifejtette: szankcionálnák a különös visszaesőket és állatmérgezéses eseteket, sőt utóbbiért akár öt év szabadságvesztés is járhat, illetve már az előkészülete is büntetendő lenne.

A törvénymódosítással kapcsolatban Vidra Beáta, a PCAS Állatmentő Egyesület elnöke lapunknak elmondta: nagy lépés lenne, ha a jö­vőben az állatviadalok szervezői mellett a résztvevőket is büntetnék, mert ez hoz­zájárulhatna ahhoz, hogy csökkenjen az igény a ­kegyetlen harcok megszervezésére – hiszen a fizető és fogadásokat kötő vendégek is számolhatnának azzal, hogy elérheti őket a törvény keze.

Az állatviadaloknak nemcsak a szervezőit, hanem az azokon résztvevőket is büntetnék, illetve egytől öt évig terjedő börtönbüntetés várhatna mindazokra az állatkínzókra, akik haszonszerzés céljából, szaporítótelepek működtetésével tíznél több házi kedvencet tartanak különösen rossz körülmények között.

Mindkét esettel találkozhattunk már megyénkben is. Tavaly novemberben a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának nyomozói a Terrorelhárítási Központ bevonásával ütöttek rajta egy tiltott állatviadalon Nyíregyháza külterületén, ahol összesen 25 kutyát foglaltak le. Szintén tavaly, még júliusban a hatóságok és tizenegy állatmentő szervezet Nyírbogáton számolt fel egy illegális szaporítótelepet, ahonnan 58 alultáplált, bőrbetegségektől és fertőzésektől szenvedő ebet, valamint macskákat és kecskéket is elhoztak. Amennyiben az Országgyűlés megszavazza az előterjesztést, a módosítások többsége 2022. január 1-jén lép majd hatályba.

Kellenek a szemtanúk

– A mérgezéses esetek büntetésének szigorítására nagy szükség lenne, hiszen a legtöbb elkövető ezt a módszert találja a legegyszerűbbnek, hogy megszabaduljon a környezetében tartott házi kedvencektől, és nagyon megterhelik az állatvédelmet – mondta el lapunknak Vidra Beáta, a PCAS Állatmentő Egyesület elnöke.

– Amikor ezeket az embereket zavarja, hogy a szomszéd kutyája ugat vagy a macskája átszalad a kertjén, egyszerűen kitesz vagy bedob valahova egy mérgezett csalit, vagy egyenesen magát a patkánymérget, így az abból fogyasztó állatok elpusztulnak. Bár nagyon örülünk, hogy a törvénymódosítás értemében mindezt szigorúbban büntetnék, mindemellett arra is szükség lenne, hogy növekedjen a társadalmi aktivitás ezen a területen: arra biztatok mindenkit, aki tud hasonló esetekről, esetleg a tettes maga „dicsekedett el” neki a sikeres mérgezésekről, hogy jelentse ezt a rendőrségen – hiszen a törvény csak így lesz alkalmazható.

– Az állatviadalok sokszor halálig tartanak – emelte ki Vidra Beáta. – Egyedül a nagyon drága kutyáknál nem hagyják, hogy megöljék egymást, és amikor megvan a nyertes, leszedik egymásról a harcoló ebeket. Az állatok szenvedése azonban nem „csak” egy-egy viadal idejéig tart: ezt nem úgy kell elképzelni, hogy egy-egy vadabb kutyát néhanapján meccsre visz a gazdája. A viadalokon részt vevő állatokat kölyökkoruk óta erre tréningezik, próbálják hozzászoktatni a fájdalomhoz és ütik-vágják, ahol érik, egymásnak ugrasztják az ebeket.

Ezt az iparágat fel kell számolni, mert iszonyatos szenvedésen mennek keresztül az állatok.

A szomszédok sem tudták

Az állatmentő arról is beszélt, hogy a szaporítók elleni küzdelemben is segíthet a törvénymódosítás, hiszen rengeteg borzasztó körülmények között tartott állatot zsákmányolnak ki ebben az illegális iparágban. Volt olyan esetük, amikor egy 90 kutyával működő telepről még a szomszédok sem tudtak, soha nem hallottak hangokat, mert az állatoknak elvágták a hangszálait. Ilyen helyekről érkeznek az olcsón kínált kis kedvencek – a vásárló pedig sokszor csak akkor jön rá, hogy valami nem stimmelt, amikor a kiskutyánál diagnosztizálnak egy súlyos betegséget, vagy néhány hónap múltán elpusztul.

A gyanús jel a haszonszerzőhöz vezet

– Bár a szaporítók legtöbbször külföldre dolgoznak, itthon is találkozhatnak velük, akik új háziállatot keresnek. Az első és legfontosabb, amit tudni érdemes, hogy egy tenyésztő mindig törzskönyvezve, oltva adja át a kiskutyát az új gazdának – hívta fel a figyelmet a gyanús jelekre Babicz Csaba, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Nyíregyházi Önálló Jogú Szervezetének elnöke. – Amikor azt a kifogást halljuk, hogy az eladó azért nem váltotta ki a törzskönyvet, mert az túl drága, soha ne higgyük el: az erre szánt összeg egyetlen valódi tenyésztőt sem tántorít el, főleg az egyéb költségekhez képest, hiszen többek között tenyészszemlékre és kiállításokra járnak a kutyáikkal, meg kell felelniük a fajtagondozó szervezetek kritériumainak, valamint különböző szűréseken is részt kell venniük.

– A szaporítók rossz körülmények között tartják az állataikat, hiszen nem fontos nekik a kutyák jóléte, csupán az, hogy minél nagyobb szaporulata legyen, minél nagyobb anyagi haszonnal. Nyolchetes kora előtt egyik tenyésztő sem adja oda a kölyköket az új gazdának, így ha 5-6 hetes kiskutyát kínálnak számunkra, legyen gyanús: csak minél hamarabb meg akarnak szabadulni az állattól.