A magyar tudományt ünnepelték a Nyíregyházi Egyetemen

Újra csatlakozott a Magyar Tudomány Ünnepéhez a Nyíregyházi Egyetem: a Magyar Tudományos Akadémia programsorozatának részeként kitüntetések és elismerő oklevelek átadásával, valamint előadásokkal készültek kedden az intézmény falai között.

– Lassan 200 éve már, hogy 1825-ben Pozsonyban, az országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál hazafias érzelmű beszédében felszólalt a magyarság elnémetesedése ellen, és arra buzdította a jelenlévőket: nemzeti nyelvünk megtartása érdekében ajánljanak fel pénzadományokat – idézte fel az ünnepségsorozat apropójának történetét prof. dr. habil Simon László, a Nyíregyházi Egyetem Tudományos Tanácsának elnöke. – A jelenlévő fiatal gróf Széchenyi István azonnal csatlakozott ehhez a felszólaláshoz: egy egész évi jövedelmét ajándékozta erre a célra. Még azon a nevezetes országgyűlésen Károlyi György, Andrássy György, Vay Ábrahám és még sokan mások összesen 250 ezer arany koronát gyűjtöttek össze, később Teleki József gróf 30 ezer kötetes könyvtárát ajánlotta fel. Elindult egy folyamat, és 1827-ben megalakult a Magyar Tudós Társaság, vagyis a mai Magyar Tudományos Akadémia.

Kihívások kora

A Tudományos Tanács elnöke hozzátette: tizennyolc évvel ezelőtt az akadémia úgy döntött, hogy az alapítás évfordulóján rendezvénysorozatot indít, így jöhetett létre a Magyar Tudomány Ünnepe. Az MTA központi nyitóelőadását már a múlt héten megtartották – a vírushelyzet miatt az online térben -, a Nyíregyházi Egyetem 12 intézetének programjai pedig a következő egy hónapban várják majd az érdeklődőket. Az idén az eseményt a „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz” mottóval szervezték meg.

– A jelen számos kihívás elé állítja a társadalmat: gondoljunk csak a pandémiára, vagy a globális klímaváltozásra, mi pedig abban bízunk, hogy a tudomány ad majd választ ezekre a kérdésekre, a tudomány fogja megoldani ezeket a problémákat – mondta el köszöntőbeszédében a rendezvény mottójára utalva dr. Kovács Zoltán, a Nyíregyházi Egyetem általános rektorhelyettese.

– Intézményünket is jelentés változások érték, hiszen 2021. augusztus 1-jétől modellváltó egyetemmé váltunk, és ma már alapítványi fenntartásban működünk. Ez rengeteg lehetőséget nyit meg, ugyanakkor új kihívások elé is állít minket, melyeket szintén a tudomány segítségével teljesíthetünk. A hallgatóinkat és az oktatóinkat is arra kell motiválnunk, hogy a kutatás, fejlesztés és innováció irányába minél nyitottabbak legyen, hiszen a mai világ a megújulásról szól és egy állandó dolog van: a változás.

Új elismerések

A több mint két évtizede működő Tudományos Tanács a Magyar Tudomány Ünnepének kezdeteitől, vagyis 18 éve osztja ki mindben évben ilyenkor legrangosabb elismerését, a „Tudományért-Művészetért” kitüntetéseket. Az idén a tudományos teljesítményének teljesítményéért Havasi Tamás mesteroktató és grafikusművész, valamint dr. Sebestyén Zsolt, az egyetem Magyar Nyelvészeti Intézeti tanszékének főiskola docense vehette át a díjakat.

Hagyományteremtő szándékkal új elismerések is gazdára találtak. Dr. Jenei Terézia és dr. habil Kiss Lajos András nyugalmazott főiskolai tanárok az egyetemi kutatásszervezés területén végzett több évtizedes munkájukért kaptak emléklapot. Az MTA Debreceni Területi Bizottságának alelnöke, prof. dr. Komlósi István kezdeményezésére az idén először kutatási kerettel jutalmaztak egy 40 év alatti fiatal kutatót: a díjat dr. János István kapta. Az idei Országos Tudományos Diákköri Konferencián nyújtott munkájukért dr. Barabás László, Juhász Erika és dr. Vajda Ildikó kapott elismerő oklevelet.

A díjak átadása után Vári Fábián László, a Kossuth-, József Attila- és Babérkoszorúdíjas költő, műfordító, néprajzkutató és az MMA rendes tagja tartott ünnepi plenáris előadást, „Tudományért-Művészetért” díjjal kitüntetett Havasi Tamás és dr. Sebestyén Zsolt előadásait is meghallgathatták az érdeklődők.

VNA