Nem hitt a szemének a tanárnő: ezt csinálták a fiatalok a Tiszánál!

Július közepén, szombat délelőtt hallgattam a Kossuth adón egy műsort, melyben egy lelkes tanárnő nyilatkozott. Évek óta szervezi a Tisza-túrákat, többnyire a diákjainak.

Elmondása szerint, korábban egy kis csapattal csorgott lefelé a Tiszán, és észrevettek pár embert, akik a vízből, bokrokból szedték a Tiszán összehordott szemetet.

Kiderült róluk, hogy aktivisták, akik a szent folyónk tisztaságáért éreznek felelősséget. A tanárnő kifejezte csatlakozási szándékukat, a válasz pedig igen volt. Azóta nyaranta szerveznek szemétszedő túrákat, melyekre a lelkes fiatalok örömmel jelentkeznek, egy-egy túrán 40-45 zsák hulladékot gyűjtenek össze. Meghatódva hallottam, hogy egy hetvenöt éves tanár is velük tart, ugyanazt a munkát végezve. Vidáman teszik ezt mindnyájan, mert érzik a jó cselekedet örömét, ami boldoggá teszi őket. A tanárnő örömmel nyilatkozta, amikor egy strandnál kikötnek, hogy a zsákokba gyűjtött szemetet kirakják, manöken külsejű fiatalok csatlakoznak hozzájuk, és rövid idő elteltével ragyogott a Tisza és környéke.

Elgondolkozom. Több generáció fiataljai nőttek fel úgy, hogy keveset és nem kellő irányítással tudtak – mi, akkor fiatal szülőként, ma nagyszülőként – foglalkozni gyermekeikkel. Kérem, ahogy lehetőségeink engedik, jó példákkal és ráhatással igyekezzünk pótolni múltbeli mulasztásainkat. Tegyük mindazért, hogy a csillogó gyermekszemek felnőttként is csillogók és őszinték maradjanak.

- Vengrinyák János -