Kemecsének is volt haditengerésze

Az a szép és izgalmas a helytörténeti kutatásban, hogy szinte mindig talál újabb és újabb adalékokat egy-egy település történelméhez a történész. Így aztán nem véletlen, hogy Kemecsén immár tizenhetedik alkalommal rendeznek helytörténeti konferenciát az általános iskolában szeptember 25-én 10 órától Kemecse az I. világháborúban címmel.

Hiteles dokumentumok

Az 1914-től 1918-ig tartó nagy világégésről már eddig is sok információ fennmaradt, azonban a tanácskozás címe is azt jelzi, hogy kerültek elő újabb írásos és fényképes dokumentumok, amik hitelesen bemutatják az utókornak a háborús éveket.

– A Kemecse az első világháborúban című helytörténeti konferenciának a fő gondolata az „Ember az embertelenségben”. Sok-sok új helytörténeti adat látott napvilágot, sok helybeli életével, sorsával ismerkedtünk meg, s mindezek az információk remélhetőleg nagy érdeklődésre számíthatnak a múlt iránt érdeklődők körében – tájékoztatta szerkesztőségünket Lucza János helytörténész, a konferencia főszervezője.

– A nagyhatalmi törekvések és történések között Kemecsét is számos dolog érintette. Amikor megkezdődött a távoli frontokról a katonák hazaözönlése, a legjellemzőbb az olasz frontról Kemecsére érkezők sorsa volt. Útjuk Szlavónián, Horvátországon vezetett keresztül, s mivel a győztes hatalmaknak a délszlávokat egyesítő Jugoszlávia megteremtése volt a céljuk, csak úgy engedték át a legjelentősebb vasúti csomópontokon a magyar katonaságot, ha minden katonai felszerelést leadtak. Velünk ellentétben a csehek katonai fegyelemmel biztosították a teljes fegyverzetük hazavitelét Csehországba.

Lövöldözés a településen

– Az Oroszországból és Romániából hazatért alakulatok hozták ugyan a felszerelésüket, de a felbomlott rend miatt nagyon sok kézifegyver került a lakóhelyekre, így Kemecsére is, ahol az esztelen lövöldözések, kézi­gránát-robbanások rémítették a lakosságot. Jellemző továbbá a kemecsei Bátori Mihály tengerész hadihajójának, a Zrínyinek a sorsa is. Amerika elvette Magyarországtól, átkeresztelte US Zrínyi névre, s a békediktátum csak jóval később tudta visszavenni Amerikától – folytatta a helytörténész.

– Helytörténeti ritkaság lesz a kemecsei hősök és áldozatok bemutatása is. Teljes névsorunk van 92 kemecsei hősi halottról és az eltűntekről, ismerjük és közre is adjuk az ezredeket, ahol szolgáltak, a hadszíntereket, ahol harcoltak, s bemutatjuk a hősi halottak számainak évenkénti alakulását is. Egyébként tudunk olyan kemecsei hadifogolyról, aki 1925-ben Franciaországban halt meg.

Kuriózum a csoportkép

– A konferencia keretében látható lesz egy csoportkép, ami igazi kuriózum, ugyanis a háborúból hazatért katonákról készült. Nagyon sok személyes emléket és történetet mutatunk be az 1914–18 között Kemecsén lévő antant hadifoglyok és kórházban ápoltak sorsáról is, ugyanis nemcsak Nyíregyházán volt hadifogolytábor és -kórház, hanem Kemecse egyik tanyáján is. Olykor 34 beteget ápoltak a helybeliek. Ez is jelzi, hogy az első világháború sokkal kegyeletteljesebb volt, mint a második, akkor még a hadifoglyokat tisztelték, törődtek velük, becsülték az embert.