Édes élet, ahogy a cukrászok látják

Mi lehet édesebb egy olyan találkozónál és konferenciánál, amelyet a cukrászok tartanak? Ilyenkor már attól összefuthat a szánkban a nyál, ha csak a szakmájukról beszélgetnek. Ezért is látogattunk el örömmel a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének „Újra dübörög a banda…” elnevezésű találkozójára, illetve konferenciájára. Az ország legkiválóbb cukrászai adnak ilyenkor egymásnak randevút, amely alkalom – a résztvevők számával mérve is – évről évre népszerűbb. Mindig más helyszínt választanak, ezúttal a kétnapos rendezvénynek Mátészalka és Baktalórántházán a Fenyves Konferencia és Wellness Hotel adott otthont szeptember 20–21-én.

Kirándulásnak sem utolsó

– A mi országos cukrász-ipartestületi rendezvényünk tulajdonképpen arról szól, hogy minden alkalommal meglátogatnak a szakma képviselői egy vidéki kollégát és a cukrászdáját – mondta el lapunknak a rendezvény idei vendéglátója, a mátészalkai Grillázs Cukrászda tulajdonosa, olimpiai mestercukrász, Szabó Sándor. – A találkozónak más apropója is volt, ugyanis bepillantást engedtek a tervek szerint decemberben nyíló mátészalkai Képes Kávéházba. Nálunk, a cukrászdánkban volt a gyülekező, majd a város új kávéházában Mátészalka vezetői, Hanusi Péter polgármester, valamint a város alpolgármesterei, illetve a kávéház ötletgazdája, Pénzes Ottó iskolaigazgató és a művelődési központ igazgatója, Buzogány Béla fogadta az ipartestületi közösséget. A nap szakmai részét az adta, hogy bemutattam cégünk három süteménykülönlegességét – a grilles krémest, a karamellás- szilvást és a nagydobosi, naranccsal vegyített sütőtökös süteményt –, amelyek azért fontosak, mert hazai alapanyagok felhasználásával készülnek. Csodálatos nap volt, mivel Mátészalka 0 más nevezetességeit is meglátogathattuk, így például a Tony Curtis Kávézót, ahol dr. Cservenyák László múzeumigazgató tartott parádés bemutatót – tudtuk meg a helyi vendéglátótól.

Másnap délelőtt már az V. Cukrásztalálkozó konferenciájára gyülekeztek a vendégek, amikor is Vojtek Éva szervező, a Cukrász Mester Magazin főszerkesztője moderálásával aktuális szakmai témákat vitattak meg. A Cukrásztalálkozót egyébként kétévente rendezik, legutóbb 2019-ben Zircen tanácskozott a lelkes szakmai gárda.

Napi aktualitásokról

Ezúttal is mindjárt egy aktuális kérdésfeltevéssel indult az eszmecsere: mit is jelent a generációváltás a családi cukrászatok életében? Az 1963-ban szakmunkás-bizonyítványt szerző, majd 1975-ben vállalkozást indító Rabóczky Jánosné osztotta meg hallgatóságával a saját történetét. Mint elmondta, az ő esetükben nem igazán voltak buktatók, hiszen ők mindmáig folyamatosan és főleg fokozatosan adják át az üzletet a fiataloknak.

– Tudomásul kell venni, hogy az utánunk jövők sokkal fogékonyabbak az új dolgok iránt, mint mi vagyunk, ők már másképpen adagolják a nyersanyagokat, vagy például olyan új gasztroirányzatokra is nyitottak, mint a paleo – fogalmazott. A fiatal korosztályt képviselve világította meg a másik oldalról a kérdést Petrezselyem Adrienn, aki ugyancsak a szülei üzletét viszi tovább.

– Nem mindegy, hogy tervezett vagy nem tervezett generációváltásról van-e szó, az utóbbi esetben nyilván sokkal nehezebb mindkét korosztálynak. Többen mondják, hogy egyre nehezebb megérteni a fiatalokat. Tény: mára minden nagyon felgyorsult, és a mi generációnk másképpen néz a szakmára, mint az idősebbek. Amíg ők mindent igyekeznek megtenni a vendégekért, mi már azt mondjuk: ebből muszáj visszavenni. Merni kell néha pihenni, akár úgy is, hogy visszaveszünk a nyitvatartásból. Számunkra sokkal fontosabb, hogy rájöjjünk, kik is vagyunk – mondta el a többdiplomás, nyelveket beszélő, világversenyekre járó élelmiszeripari szakember.

Az egyik legérdekesebb előadást a Szombathelyen és Grazban is cukrászdát működtető Mészáros Gábor tartotta, aki arról beszélt, hogyan hatott a pandémia a szakmára. Mint rámutatott, a fővárosban például sokan bezártak, és utólag úgy tűnik, nekik volt igazuk. Ők viszont igyekeztek minden munkatársat megtarva életben maradni, annál is inkább, mert egy jó csapatot raktak össze, és éppen akkor építettek egy 60 négyzetméteres mélyhűtőkamrát, illetve étterem-bisztróvá alakították át a helyi, 1926-ban épült víztornyot.

Sütemény helyett termék

– Bennünket úgy húztak ki a csávából az állami működési és bértámogatások, hogy tavaly tulajdonképpen gazdasági értelemben az egyik legsikeresebb évet sikerült zárnunk. Heti két napon kinyitottunk, és elviteles termékeket találtunk ki. Hangsúlyozom, mi termékeket akarunk előállítani, nem pedig süteményt, egy-egy szelet 300-400 forintos árából nem lehet 1000-1500 forintos órabéreket kitermelni – magyarázta Mészáros Gábor, aki ma már nem töri magát munkaerő hiányában szakképzett cukrászok után. Olyan részfolyamatokra bontotta a termelést, amelyeket egy utcáról behívott ember is el tud végezni.

A folytatásban egyebek mellett Görömbei Sándorné azt taglalta, mennyire helye van a cukrászpultokban a tradicionális, vagyis a retró lakodalmas süteményeknek, hiszen nagyon szeretik az emberek. Jagyutt Péter balassagyarmati mestercukrász pedig arról beszélt, hogy innováció nélkül a hazai cukrászatnak nincs jövője, ugynakkor nagyon fontos a magyar tradíció átörökítése, a szabvány és a levédett receptekben foglaltak tisztelete.

Borítókép: A keddi V. Cukrásztalálkozónak az impozáns baktalórántházi Fenyves Konferencia és Wellness Hotel adott otthont | Fotó: Dodó Ferenc