A pénz mellett az önbecsülés is fontos

– Esélyt kell teremteni a megváltozott munkaképességűeknek. A kormánynak az a filozófiája, hogy azok az emberek, akik bérből szeretnék eltartani magukat és családjukat, esélyt kapjanak erre – mondta a napokban Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára egy miskolci rendezvényen, ahol a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató vállalkozások mutathatták be az általuk gyártott termékeket.

A közel 800 megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztató Start Nonprofit Kft. vezérigazgatója megerősítette: az elmúlt időszakban elindult egy pozitív munkaerő-piaci tendencia. – A megváltozott munkaképességűek most könnyebben el tudnak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, mint korábban – mondta Balogh Zoltán.

– Az elmúlt tíz évben 18 százalékról 44 százalékra nőtt azon megváltozott munkaképességű emberek aránya, akik dolgoznak, ami mutatja, hogy ez a foglalkoztatási forma kezd hazánkban is egyre elterjedtebbé válni; ma csaknem 160 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik Magyarországon. Helye van minden olyan vállalkozásnak, amely csökkent munkaképességű embereknek ad munkát, integrálja, visszahozza őket a munkaerőpiacra. A munka esetükben nemcsak a pénzről, hanem az önbecsülésről is szól – fogalmazott a közelmúltban Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára.

Pozitív változás

Balogh Zoltán, a közel 800 megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató, nyíregyházi székhelyű Start Nonprofit Kft. vezérigazgatója szerint az elmúlt időszakban elindult egy pozitív változás a hazai munkaerőpiacon. – Egy fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű személy most könnyebben el tud helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, mint korábban. Ez annak is köszönhető, hogy egyre több a hiányszakma, illetve hogy a kormány adókedvezményekkel igyekszik segíteni a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását – fogalmazott a cégvezető, aki szerint ez a pozitív tendencia megyénkben is érezhető. – Több tucat cég alkalmaz megváltozott munkaképességű dolgozót – tette hozzá Balogh Zoltán.

Törvény írja elő

Nemes-Nagy Tünde egy megyei érdekvédelmi szervezet vezetője. Ő maga is látássérült, így megváltozott munkaképességűnek számít. – A nagyobb vállalkozásoknak törvény írja elő, hogy az alkalmazotti létszámmal arányosan kötelesek megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztatni, ami jó dolog. A gyakorlatban azonban néha egyes cégvezetők inkább befizetik a büntetést, mint hogy eleget tennének az előírásnak – fogalmazott meg egy kritikát a 425 taggal rendelkező Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének elnöke. Nemes-Nagy Tünde a lehetséges okokról elmondta: a felolvasószoftverek megvásárlásának és telepítésének, vagy az akadálymentesített munkaállomások kialakításának vannak költségei, a megváltozott munkaképességű személyek mellé pedig sok esetben munkahelyi segítőt is foglalkoztatni kell.

– A kormányzati szándék összecseng egyesületünk céljaival: mi is azt szeretnénk, hogy minél több megváltozott munkaképességű ember dolgozhasson az elsődleges munkaerőpiacon, ám ehhez szemléletformálásra is szükség van – vélekedett Nemes-Nagy Tünde, s elmondta, éppen ezért szívesen elmennek azon cégekhez, ahol megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását tervezik.

– Az egyesületünknél öt, szakképzett látássérültet alkalmazunk, ők adminisztratív és irodai munkát végeznek – sorolta az elnök, aki hozzátette, akkreditált tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatónak minősülnek, évente egyszer pályáznak az azt követő évi munkabérekre és járulékokra. Egy alkalmazott után az állami keretből évente 1,4 millió forint támogatást kapnak.

A tapasztalat egyértelműen pozitív

– Elkötelezettek vagyunk a diverzitás és az esély­egyenlőség mellett, így évek óta foglalkoztatunk megváltozott munkaképességű kollégákat, a gyártás technológiájából fakadóan adminisztratív és kiszolgáló területeken – mondta dr. Nemes Attila, a Michelin Hungária Kft. nyíregyházi gyárának igazgatója, aki szerint fontos, hogy jól mérjék fel az adott kolléga munkavégzési korlátait, és ha kell, ennek megfelelően szervezzék át és adaptálják a posztokat, feladatokat. – A tapasztalataink pozitívak mind a megváltozott munkaképességű dolgozók, mind a kollégáik szempontjából. Az előnyöket a csapatösszetartásban, elkötelezettségben, motivációban látjuk, ami ösztönzően hat a teljesítményre és a munkahelyi légkörre is – mondta dr. Nemes Attila.