Három folyó óvó ölelésében

Magyarország keleti szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye talán legegységesebb természetföldrajzi adottságokkal rendelkező kistáján, a Szatmári-síkságon a fehérgyarmati kistérséget alkotó 49 kistelepülés egyike Olcsavaapáti. A falu a Szamos jobb partján, a Tisza közelében ül meg a Szamosháton. A két folyó védelmében gyökeret vert települést éppen e természetes határt jelentő vizek pusztították gyakori áradásaikkal, ezért több lakóházat és gazdasági épületet természetes vagy emelt dombra építettek.

Kettő az egyben

Nevének előtagja Olcsva szomszédságára utal, az Apáti pedig az apát birtokát jelenti. Olcsva határában ugyanis a XIII. században egy apátság volt, amikor megszűnt, a beregszászi ferencrendiek és domonkosok kapták meg a birtokot. Az apátság monostora a tatárjáráskor pusztult el, helyén azonban község alakult, és Apáti néven a XVI. századig külön élt.

A település története Olcsváéval szinte végig azonos, a XIV. századtól a XIX. század derekáig legnagyobb birtokosai a Károlyiak voltak.

Olcsvaapáti 1097 hektáros, egyutcás község, melynek soros vagy keresztcsűrös elrendezésű telkein 163 ház áll – olvashatjuk a falu interneten is böngészhető településképi, arculati kézikönyvében.

A település határában elterülő jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területeknek köszönhetően a helyiek nagy számban foglalkoznak gyümölcs- (jellemzően nemtudom szilva) és szántóföldi növénytermesztéssel.

Turistahívogató

Ez az apró település építészeti és természeti értékkel is rendelkezik, így magától értetődik, hogy életében nagy szerepet játszik a turisztika. A Szamos, a Túr és a Tisza folyók közelsége páratlan értéket képvisel. Az itt található természeti terület változatos vízi és szárazföldi állat- és növényvilága kitűnő kirándulóhelyeket kínál, melyek csónakkal, kerékpárral vagy akár gyalogosan is bejárhatók.

A település jellegzetes látképének egyik meghatározó eleme a református templom. A késő barokk stíluselemeket hordozó istenházát nyolc évi építést követően, 1809-ben szentelték fel, de a harangtornya csak a XIX. század közepén készült el.

Látványosságszámba megy az Olcsvaapáti határában kanyargó, vadregényes Túr folyó vizét szabályozni hivatott Kövessy Győző-zsilip is. A hatnyílású vasbeton keretszerkezetű zsilipet 1929-ben dr. Benedek József tervei alapján, Széchy Endre mérnök-vállalkozó kivitelezésében a Tisza-Szamosközi Vízgazdálkodási Társulat építtette és nevezte el arról a Kövessy Győzőről, aki 1926–1936 között fáradtságot nem ismerő miniszteri biztosuk volt.

E tényeket a zsilipbe épített réztáblán is mementóul hagytak az utókorra. Mi pedig büszkén emeljük kalapunkat eleink nagyszerű teljesítménye előtt.

GB