Alapgondolat: töltetlen fegyver nincs

Mindenkit megdöbbentett tavaly az a tragikus történet, amikor egy vadászpuskából véletlenül leadott lövés mintegy két kilométer távolságra egy férfi halálát okozta. A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy a gyanúsított a vadászfegyver kezelésével összefüggésben foglalkozási szabályt szegett meg.

Fazekas Gergelyt, az Országos Magyar Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének titkárát kértük meg arra, tájékoztassa olvasóinkat a vadászfegyverek használatának legfontosabb szabályairól, mi mindent kell tudniuk azoknak, akik vadászvizsgát tesznek.

Mikor szabad lőni?

– Az állami vadászvizsgán, illetve az arra felkészítő tanfolyamon igen gyakran szóba kerül a fegyverhasználat témaköre. A leggyakrabban az a kérdés hangzik el, hogy mikor szabad lőni. Vannak általános érvényű igazságok és vannak olyan, törvény által rögzített eljárások, amelyek betartásával a minimálisra csökkenthető a baleset kockázata – kezdte a szakember.

– A fegyverkezelés alfája és ómegája, miszerint töltetlen fegyver nincs. Vagyis fegyverünket mindig úgy kell kézbe venni, mintha töltött lenne. Az egyik neves vadász szakírónk ezt így fogalmazta meg: „Soha ne fordítsd fegyvered csövét olyan felé, amit nem akarsz eltalálni!” És milyen igaza volt, hiszen nem lehetünk elég elővigyázatosak.

Mérlegelni a lövés előtt

– Az 1996. évi LV-ös törvény – ami a vadászatot szabályozza – egyértelműen rögzíti: vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizáróan felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.

Különösen fontos az utolsó mondat, miszerint a lövedék várható becsapódási helyét is mérlegelni szükséges. Ha nem tudható biztosan, hogy hová fog a lövedék becsapódni, akkor nem szabad lövést tenni.

Ezért alkalmazzuk a magasleseket, az emelt lőállásokat, hiszen azokról eleve a föld irányába lövünk, így a lövedék garantáltan hamar a talajba fúródik. Ez pedig fontos, hiszen a modern golyós lőszerek lövedéke 4-5 kilométerre is képes elrepülni – magyarázta a megyei titkár.

– A törvényben foglaltakat pontosítják a 79/2004 FVM rendelet idevonatkozó részei. A rendelet ugyanis már nemcsak a szándékos fegyverhasználat esetén követendő magatartást, hanem a vétlen elsüléséből adódó balesetek elkerülését is szem előtt tartja, amikor az alábbi utasítást adja: a vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt.

– Mivel a fegyver tűzkész állapotban sülhet el, a tűzkész állapotba hozás mikéntjéről is előírásokat tartalmaz a fegyver használója számára: a vadászlőfegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós lőfegyver gyorsítóját feszteleníteni is kell.

Ellenőrizni a lőfegyvert

– Bár evidensnek tűnik, hogy használat előtt ellenőrizzük a fegyver töltetlenségét, sarkalatos volta miatt ezt külön is hangsúlyozza a rendelet: a vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e valamilyen idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva.

– A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött.

Gellert kaphat a lövedék

– Bár már rögzítették, hogy merre nem mutathat a fegyver, a jogalkotó fontosnak tartotta leszögezni, hogy miként hordható vadászaton a töltött fegyver: a töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a csőtorkolattal felfelé hordható.

– Mivel a talajon számtalan olyan tárgy lehet (kődarab, fagyos rög, fatuskó stb.), melyen a véletlenül elsülő fegyverből kirepülő lövedék megpattanhat (szakszóval: gellert kap), a legkevésbé balesetveszélyes, ha a fegyver csöve az ég fele néz.

Az viszont tagadhatatlan, hogy az ég felé irányuló vétlen lövés előbb-utóbb valahol földet fog érni.

Fazekas Gergely befejezésül azt is elmondta, a rendelet szerint milyen esetekben kell külön felszólítás nélkül üríteni a fegyvert. Ennek betartása a vadászaton részt vevő minden személynek érdeke: a vadászlőfegyvert a terepakadályokon áthaladás megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a többi vadász számára is láthatóvá kell tenni.