A minél nagyobb zöldfelület a céljuk

Nem szabad felületesen ítélkezni a zöldfelületekről. Érdemes alaposan körbejárni, és mielőtt lelombozódnánk a fakivágások puszta ténye miatt, fontos észérveket keresni a gyökeres változásokat illetően. Nyíregyházán is sok olyan beruházás van folyamatban, ahol muszáj volt gyéríteni a faállományt, ám ez korántsem végleges állapot: gondoskodnak a pótlásról, a bővítésről.

Mérlegelni kell

– Amióta településfejlesztés létezik, természetes, hogy időnként áldozatot kell hozni és egy-egy beruházás miatt fákat kivágni – kezdte reagálását megkeresésünkre Sigmond Sándor, Nyíregyháza főkertésze. Hozzátette: – Ilyenkor mérlegelni kell, hogy mivel mit érünk el. Egy körforgalom építésénél ki kell vágni a fákat, de ha elkészül, akkor azzal élénkítjük a forgalmat, kevesebbet kell majd várakozni, vagyis kevésbé szennyezzük a levegőt. A legfontosabb törekvésünk az, hogy fejlesszük a zöldfelületünket. A közútfejlesztéseknél megvizsgálom az összes projektet, és ahová lehet, fákat ültetünk majd. Örömömre egyre gyakrabban fordulnak hozzám a városlakók, akik felhívják a figyelmet olyan területekre, ahol lehetne még zöldíteni.

Sigmond Sándor szerint a városi zöldfelület-fejlesztések nemzetközi szinten három irányban haladnak.

– Egyrészt a nem zöld mezőket zöldítik: ide tartoznak a lapos tetőkön a zöldtetők, valamint a zöldfalak. Másrészt a meglévők faji sokféleségét és szintezettségét növelik. Harmadrészt pedig a gyepfelületeket szorítják vissza évelőágyások kialakításával, a városi hőszigetképződést gátolják a burkolt felületek csökkentésével, zöldfelületbe vonásával, a célnak optimálisan megfelelő növényállománnyal. Nyíregyházán ezen célkitűzések mentén haladunk a pótlási és az ültetési döntéseink, projekttervezési munkáink során. A közterületen lévő fákat folyamatosan szemmel tartják a lakosok, a NyírVV Nonprofit Kft. szakemberei, valamint a városi főkertész.

– Hetente járjuk a várost és helyszínelünk. Bár a bejelentések zöme egy-két problémára fókuszál, mi a fa fenntarthatóságát komplexen vizsgáljuk, így általában egy fasornál sokszor nem csak egy-egy fával kell foglalkozni. Jó példa erre az, ami a Honvéd utcai fasorral történt. A megfigyeléseink eredménye az lett, hogy a fasor kétharmadát el kellett távolítani, ezért a fasorrendezésnél, 2018 őszén 67 fát ültettünk. Amennyire lehet, igyekszünk kitolni a fenntartási időt koronaalakítással (például: Eötvös utcai japánakácfasor, a Szarvas utca, az Arany János utca és a Csillag tér közötti japánakácfasorok, a Kiss Ernő utcai platánfasorok, a Selyem utcai japánakácfasorok). Előfordul, hogy a városlakók látnak egy egészséges tuskót, és nem értik, hogy miért vágtuk ki azt a fát. Azt kevesen tudják, hogy egy fa egészséges tuskó szinti törzskeresztmetszetben több módon is veszélyessé válhat. Egyrészt károsodhat a gyökere (például a korhasztógombák a gyökerét támadják meg), amit szabad szemmel nem látunk, ám a fa koronájában száradásokat eredményez, másrészt az ismétlődő légszárazság miatt kiszáradhat

a korona, pusztulhat a gyökere úgy, hogy közben a törzse még jelentős kóros elváltozást nem mutat.

Gyakori bejelentések

A fakivágás, a gallyazás elvégzését jogszabály közvetlenül időben nem korlátozza.

– E tevékenységek időkorlátozásának szokásjoga, hagyománya van. Eszerint a fát életében nem vágjuk ki, nem gallyazzuk, hanem csak inaktív időben. Megjegyzem, a fák a vegetációs időn kívül is élnek. Figyelembe kell venni a madarak fészkelését, a védett állatok jelenlétét. Ha a vegetációs idő tilalomhoz lenne kötve, az utóbbi években a bekövetkezettnél lényegesen több kár, sérülés történt volna.

– Most, hogy lombosak a fák, egyre gyakrabban érkeznek bejelentések a városlakóktól. Kérik, hogy vágjuk ki a közterületen álló fát, mert vagy beárnyékolja a lakásukat, vagy éppen allergiát idéz elő, esetleg sok termés, levél hullik le róla, nehéz összetakarítani, eltömi az ereszcsatornát. Ilyenkor természetesen minden esetben kivizsgáljuk a panaszt. Ha levél, virág, termés hullik le a fáról, akkor az annak a természetes képződménye. Tehát ilyenkor soha nem vágunk ki egy egyébként egészséges fát, csakis akkor, amennyiben betegsége, károsodása,

élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztetése miatt – ha a veszély más módon nem hárítható el – a fenntarthatósága megszűnt. A bejelentők egy része fogékony erre, és egyetértenek a törekvéseimmel: azzal, hogy minél nagyobb zöldfelületre van szükség, fákat kell ültetni, kivágni pedig csak végszükség esetén szabad. Egyeztetünk a bejelentővel és a NyírVV Nonprofit Kft. faápoló csoportjával. Gyakran a fa fenntarthatóságát meghosszabbítjuk a jól átgondolt, szakszerűen elvégzett koronaalakítással vagy fiatalítással.

Sigmond Sándor szerint a fák fejlődésének meg kell felelniük a környezeti feltételeknek. A növényállománynak be kell töltenie az aktuális területre vonatkozó zöldfelületi stratégiai célokat. Minden közterületi zöldfelületre vonatkozó faültetési szándékot a városi főkertésznek be kell jelenteni. A közterületen a faültetés és a fakivágás is engedélyhez kötött tevékenység, ezt kormány- és helyi rendelet is szabályozza.

– Abban az esetben, ha valaki a háza elé szeretne fát ültetni, olyan területre, amely már közterületnek minősül, a főkertészi irodába be kell nyújtania egy kérelmet – mondta Sigmond Sándor.

– Az engedélyeztetésre azért van szükség, mert sokan nem veszik figyelembe az adott faj tulajdonságait, növekedési jellemzőit, pedig fás szárú növény csak úgy telepíthető, hogy az az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben és létesítményekben sem, és nem akadályozhatja azok biztonságos üzemeltetését.

KM