A magyarság érdekeit képviselte mindig

„In aspreris et prosperis”, vagyis „Balsorsban és szerencsében” – olvasható a Kállay család jelmondataként több száz éve, s ezek a kifejezések elhangoztak pénteken azon a konferencián is, amit Kállay Miklós, az utolsó magyar királyi miniszterelnök címmel rendezett meg Nyíregyházán a Kállay Gyűjtemény és a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár.

A tanácskozásnak otthont adó Kállay-házban dr. Ulrich Attila, a megyeszékhely alpolgármestere dr. Kovács Ferenc polgármester nevében köszöntötte a megjelent családtagokat, az előadókat és az érdeklődőket.

– Megtisztelő nekem is, hogy részt vehetek egy ilyen konferencián, hiszen olyan családról van szó, amelynek a tagjai sok szállal kötődnek ehhez az épülethez. Több év munkája kellett ahhoz, hogy állami támogatással megújulhasson a Kállay-ház, s az 1993-ban alapított Kállay gyűjtemény a Széchenyi utcai kiállítótermekből átkerülve ide, elfoglalhatta méltó helyét – fogalmazott az alpolgármester. – Elmondhatjuk most már, hogy a gyűjtemény Nyíregyházához és a családhoz is méltó helyen van immár. Remélem, a leszármazottak gyakran visszatérnek ide, őrizve a család és Nyíregyháza hírnevét.

A Jósa András Múzeum igazgatója, dr. Rémiás Tibor arról tájékoztatta a résztvevőket köszöntőjében, hogy egy kiadvánnyal is készültek a tudományos konferenciára, ami az első ilyen jellegű rendezvény a felújított épületben. Utalt arra, hogy máskor a konferenciák után jelennek meg összefoglaló füzetecskék, most azonban már a rendezvény előtt sikerült megjelentetni a kiadványt, ami immár a Jósa András Múzeum 80. füzete. A múzeum vezetője kiemelte, hogy a Kállay család egyike az erős identitástudattal rendelkező magyar nemesi családoknak, s ezt a tulajdonságot szeretnék népszerűsíteni a rendezvénnyel. Bármilyen helyzetbe is került a család, soha nem tagadta meg a már említett „Balsorsban és szerencsében” jelmondatot. Dr. Rémiás Tibor kiemelt még három évszámot: 1903-ban épült Nyíregyházán a Kállay-ház, 1914-ben Kállay Miklós innen indult az esküvőjére, 1916-ban pedig itt született Kállay Kristóf, a későbbi Szuverén Máltai Lovagrend vatikáni nagykövete, a nyíregyházi Jósa András Múzeum Kállay Gyűjteményének alapítója.

Elmondta gondolatait dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő is, a konferencia fővédnöke, aki vállalta a levezető elnök szerepét.

– Büszke vagyok arra, hogy megújult a Kállay-ház, így most már valóban méltó a család múltjához és hírnevéhez. Örülök annak, hogy a szervezők között – gondolok Dohanics Lászlóra, a gyűjtemény vezetőjére és dr. Holmár Zoltán történészre –, olyan szakembereket találok, akiket tanítottam a Nyíregyházi Egyetemen. Jó érzés, hogy ismerhettem Kállay Kristóf bácsit, a gyűjtemény alapítóját, aki bár látta és észlelte a világ nyomását és változását, de mindig érezte Nyíregyháza és Kállósemjén szeretetét – révedt el a múltban dr. Vinnai Győző, majd így folytatta:

– „Balsorsban és szerencsében” – mondja a család jelmondata. Kállay Miklósnak kijutott mindkettőből. Sorsát elfogadta, de alakította is. Elkötelezetten mindig a magyar érdekeket képviselte. Kállay Miklós ódzkodott a miniszterelnökségtől, mégis elvállalta 1942-ben, mert tudta, milyen nehéz helyzetben van a haza. Tisztelte a hagyományokat, de nyitott volt a modern eszmék iránt is, a fontolva haladás jellemezte. Helyi politikusként kezdte, hiszen Szabolcs vármegyében volt szolgabíró, főszolgabíró majd főispán. Később a Gömbös-kormányban volt földművelésügyi miniszter, de kilépett, mert nem tetszett neki a jobbratolódás. Józan politikus volt, miniszterelnökként tudta, hogy nehéz lesz a kiugrás a II. világháborúból. Az a cél vezette, hogy ne az oroszok, hanem az angolok érjenek korábban Magyarországra, hogy a rendszert át lehessen menteni a háború utánra. Nem sikerült, s ez nem Kállay Miklós hibája volt, lehetetlen küldetésre vállalkozott. Kállay Miklós soha nem feledte, hogy honnan jött, végig a maga útját járta, még az emigrációban is – tette hozzá dr. Vinnai Győző.

A nyitó és köszöntő gondolatok után több előadást hallhattak még a jelenlévők. Zeidler Sándor Kállay Miklós kitüntetéseit ismertette, dr. Holmár Zoltán a Tiszántúli Automobil Club elnökeként mutatta be a politikust. Dr. Bene János felidézte Kállay Miklós főispánsága idején a nyíregyházi honvédség életét, dr. Joó András a szuverén Magyarország utolsó hónapjait vázolta fel, míg Kertész Tünde Fruzsina az egykori miniszterelnök emigrációs éveit mutatta be.

KM