2021.06.19. 14:31
Harminc éve ment ki az utolsó
Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy 1991. június 19-én hagyta el hazánkat.
Lapunk is tudósított a jelentős eseményről
Forrás: KM-reprodukció
Fotó: Csaki Alexandra
A magyar kormány 1990 januárjában csapatai kivonására szólította fel a Szovjetuniót, egy hónappal később pedig Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes között megkezdődtek a tárgyalások. Végül az egyeztetések az 1990. március 10-én, Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter aláírta egyezményben váltak valósággá, mely a csapatkivonások végső határidejét 1991. június 30-ában szabta meg. Két nappal később, március 12-én – elsőként a Veszprém megyei Hajmáskérről – el is indultak az első, katonai felszereléseket, berendezéseket, fegyvereket és katonákat szállító szerelvények a szovjet határ felé – olvasható a Rubicon folyóirat kapcsolódó cikkében.
Gyors ütemben haladt
A kivonások óriási infrastruktúra mozgósítását követelték, hiszen mintegy százezer katonát, huszonhétezer technikai eszközt és több száz ezer tonna egyéb anyagot szállítottak el. A szállításhoz Mándokon és Tornyospálcán építettek ki rakodóbázist, ahol a magyar vasúti szerelvényekről a széles nyomtávú szovjet vagonokba pakolták át az eszközöket.
A Kelet-Magyarország 1991. június 17-én így számolt be az eseményről: „Vasárnap menetkészen várta az indulást a záhonyi MÁV-átrakópályaudvar mándoki állomásán a Magyarországról kivonuló szovjet déli hadseregcsoport utolsó katonavonata. A déli hadseregcsoport az elmúlt év márciusában kezdte meg a kivonulást Magyarországról. Az első katonavonat, amely a Veszprémben állomásozott harckocsiezred gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13-án, késő délután gördült át a Záhony-csapi határállomáson.”
A Déli Hadseregcsoport Magyarországon állomásozó egységeinek hazaszállítása a tervek szerint ment, sőt a megállapodáshoz képest már tizenegy nappal korábban, 1991. június 19-én be is fejeződött, amikor utolsóként Viktor Silov altábornagy, a hadseregcsoport parancsnoka Csapnál átlépte a határt.
A történelem részévé vált
Két egykori kollégánk, Balogh József újságíró és Elek Emil fotóriporter is jelen volt az eseményen.
A határátlépés pillanatát megörökítő fotóriporter így emlékezett vissza a három évtizede történt kivonulásra:
– Záhonyban többen vártuk Silov altábornagy érkezését, a sajtó munkatársai, politikusok és a határőrség parancsnoka. Az altábornagy később érkezett a vártnál, de ezt leszámítva néhány perc alatt megtörtént a kivonulás. Silov megérkezett, váltott néhány szót az ott lévőkkel, majd elköszönt, és gyalog kelt át a záhonyi hídon a túlsó oldalra – idézte fel emlékeit az egykori fotóriporter.
Balogh József kérdésünkre elmondta, sokan voltak az eseményen, melyen nem csupán a Kelet-Magyarország képviseltette magát, hanem az ország több pontjáról érkeztek a sajtó munkatársai.
https://szon.hu/kozelet/helyi-kozelet/tortenelmi-jelentosegu-esemeny-a-zahonyi-hataratkelohelyen-5147990/
– Mindenki örült, hogy végre búcsúzhatunk a tábornoktól. Silov nagyon rövidre fogta a mondandóját, én láttam rajta, hogy elérzékenyült, ha tovább beszélt volna, talán el is sírja magát. A meghatottságának ugyanakkor egyszerű az oka. Felcsúti katonaságom során, a hatvanas évek elején sokszor jártunk a szovjet laktanyákban ünnepségeken muzsikálni a zenekarunkkal. A szovjet kiskatonák elmesélték, mennyire szeretnek hazánkban lenni, hiszen a Szovjetunióhoz képest sokkal szabadabb volt a légkör – tekintett vissza a Kelet-Magyarország nyugdíjas újságírója, akitől azt is megtudtuk, Silov tábornok kivonulása előtt elmondta, minden feltételt teljesítettek, majd útnak indult, hogy ne lássák rajta az érzékenységet.
– A Déli Hadseregcsoport parancsnoka kemény katona hírében állt, meg kellett őriznie a renoméját. A távozása utáni sajtótájékoztatón sok mindent megtudtunk Annus Antaltól, aki a magyar kormány szovjet csapatkivonási meghatalmazottja volt abban az időben. Számos vitás kérdés volt a felek között, a szovjetek óriási környezetvédelmi károkat okoztak, amiket nem ismertek el, sőt szerintük a magyarok tartoztak 100 milliárd forinttal az általuk – az ország engedélye nélkül – épített létesítményekért és itt hagyott eszközökért. Csak hosszú évtizedek távlatából döbbentem rá, hogy mekkora jelentőségű eseményen vettem részt, és ezáltal egy kicsit én is a történelem részévé váltam – tette hozzá Balogh József.
MI
https://szon.hu/kozelet/helyi-kozelet/palinka-es-kalasnyikov-5161724/