Csábító tóparti bérek! Figyelem, pincérek, szakácsok kerestetnek!

A pandémia alatt pincérek és szakácsok ezrei hagyták el a pályát: van, aki önként, másokat elbocsátottak. A szakmájukat szeretők közül sokan

most visszatérnek a szektorba, többen pedig külföldről térnek haza, mégis kevés a szakember. Egy friss munkaerőpiaci felmérés szerint az

étterem és vendéglátás területén a legnagyobb most a munkaerőigény, ráadásul itt a nyár, a balatoni éttermek pedig óriási fizetésekkel csábítják a pincéreket, szakácsokat, konyhai kisegítőket.

– Becslések szerint a vendéglátásban dolgozók 30-40 százaléka vándorolt el máshová, ami óriási szám. Most, a nyári csúcs előtt azok vannak előnyösebb helyzetben, akik a járvány alatt is megtartották a dolgozóikat, hiszen nekik nem a nulláról kell kezdeniük a munkaerő-keresést – ezt mondta lapunknak Krivács András, a baktalórántházi Fenyves Szálloda és Konferencia-központ tulajdonosa, aki a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnökeként az országos tendenciákról is naprakész információkkal

– Az étterem-tulajdonosok egy része a pandémia alatt elküldte az alkalmazottakat, a béreken akkor megspórolt pénzt pedig most arra fordítják, hogy a szektorra jellemző átlagbérekre néhány tízezer forintot ráígérve elcsábítják a szakácsokat, pincéreket – sokan nyilvánosan keltek ki e piaci magatartás ellen. És erre jön a megszokott szezonális jelenség: a Balaton-parti éttermek hatalmas fizetés ígéretével csalogatják a munkaerőt. Annak, aki a váltás mellett dönt, körültekintőnek kell lennie: országszerte előfordul, hogy a tulajdonosok nem jelentik be az alkalmazottakat, vagy ha csak négy, esetleg hat órában. Figyelembe kell venni, hogy a nyári munka legfeljebb két és fél hónapra biztosít jövedelmet, így nem éri meg felcserélni egy biztos, évi 12 hónapra szóló munkával – mondta Krivács András, és hozzátette: tisztességes bérrel és jó munkakörülményekkel meg lehet tartani a dolgozókat.

A szakember úgy véli, a pandémia olyan változásokat hozott, amelyek egyébként is bekövetkeztek volna, csak néhány évvel később. – A vendéglátás új személetet követel, többek között a HR vonalán is: jól képzett szakembereket például csak olyan munkákra kell alkalmazni, amelyekhez valóban szaktudás kell: ne legyen eggyel több szakács azért, hogy mosogasson vagy takarítson. Azt gondolom, hogy amelyik étteremnek, szállodának nem lesz egyedi arculata, rövid időn belül lehúzza a rolót, mert a vendégek csak akkor fognak ilyen helyekre járni, ha újat tudnak mutatni nekik például tematikus estekkel, rövid koncertekkel, színházi előadásokkal. Ezt az időszakot túl kell élni, hogy a jövőben a vendéglátás egy új arcát mutatva fogadhassa a vendégeket – tette hozzá.

Óriási veszély

A nyírbátori Csekő Balázs szerint a pandémia próbára tette az egész ágazatot, ahonnan több ezer szakképzett munkaerő vándorolt el. Nehéz lesz visszacsábítani a rutinos szakembereket, mert elsősorban nem is a bér érdekli őket, hanem a folytonosság és a biztonság. – Egy olyan fiatal, aki az idén kapta meg a szakmunkás-bizonyítványát, kétszer is meggondolja, hogy a vendéglátásban szeretne-e elhelyezkedni: ott, ahol az utóbbi időben az egyik legbizonytalanabb helyzetben voltak a dolgozók, s ahol bármikor újabb leállást jelenthetnek be. Emiatt végül ki sem próbálják magukat a fiatalok a szakmájukban, s ennek óriási veszélye van a jövőre nézve is – ecsetelte a cégvezető, akinél Nyíregyházán, Debrecenben, Nyírbátorban és Mátészalkán közel 500 ember dolgozik. Elküldenie senkit sem kellett, a bérek megnyirbálására sem volt szükség, és hiába lehetett kiszállítani vagy elvitelre főzni, a forgalom a nyitást követően meg sem közelíti pandémia előtti szintet. Ellenben az alapanyagok ára megemelkedett, s mivel örül, hogy lassan visszatérhetett az éttermi élet, az áremelés nem lenne vendégcsalogató fogás. A munkahelyi fluktuációhoz annyit hozzáfűzött, a biztonságra törekvés mellett egy másik fontos szempont a munkakörülmény.

– Nem mindegy, hogy a konyhai dolgozók, szakácsok nyáron tikkasztó melegben vagy klimatizált helyiségben dolgoznak, vagy hogy a konyhai eszközök mennyire modernek. Ez ma már lényeges szempont a munkahelyválasztásnál, ezért aki tehette, a leállás alatt felújított, korszerűsített. Ezt az utat választottuk mi is – fűzte hozzá a cégvezető.

Nagy a hajtás

Igazán csak a vakáció beköszöntével telik meg Zamárdiban a Törőcsik család 90 ágyas hotelja és 200 fős étterme, de onnantól kezdve nem lesz megállás – tudtuk meg Törőcsik Noémitől. Törőcsikék több évtizede költöztek el Nyíregyházáról, azóta a Balaton-parti idegenforgalomban dolgoznak, a hotelt is családi vállalkozásban vezetik. Ők is megerősítették, hogy folyamatosan munkaerőgondokkal küzdenek a szálláshelyek, emiatt megbecsülik a náluk dolgozó szakembereket és kizárólag a kisegítő szakmákban kínálnak szezonálisan munkalehetőséget, jelenleg 2-3 álláshelyük üres.

– Az északkeleti régióból többen érdeklődnek nyári munka iránt, de örülünk, ha öt jelentkezőből egyet érdemes megtartani. A fiatalok egy része azt gondolja, eljön a Balatonra, fürdik, pihen és még szórakozásra is jut ideje, nem számol azzal, hogy 4 vagy 5 munkanap után egy szabadnapot kap, de ebben az ágazatban sokat kell talpalni. A családom már megszokta ezt, mindannyian kivesszük a részünket a munkából, ám azoknak, akik soha nem dolgoztak a szállodaiparban, teljesen idegen a 12 órás munkaidő és a gyakori hétvégézés – tért a lényegre Törőcsik Noémi. Hozzátette, általában a pénzzel elégedettek a munkavállalók, egy profi szakács 450 ezer forintot is hazavihet havonta, a szakképzettség nélküli kisegítők pedig megkereshetnek 160-180 ezer forintot, emellett ingyen szálláshelyet és étkezést is kapnak.

A hoteltulajdonos elmondta, náluk nem jellemző, hogy váltana az, akinek fix állása van és elégedett a munkakörülményeivel, a pandémia után pedig még inkább a biztonságra törekednek a szektorban dolgozók. A foglalásokból egyértelműen látszik, hogy kevesebb éjszakát foglalnak le a családok, mint tavaly. Rövidebb időre utaznak el, a komfortos helyeket keresik, és ha lehet, Szép-kártyával fizetnek.

KO, SzA