Alternatív fehérjeforrásokat kutat a kisvárdai lány

Kovács Emília magyaráz. Precízen, szabatosan fogalmaz. A Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium 10. évfolyamos diákja május 29-én nyerte meg a Stockholmi Ifjúsági Víz Díj országos döntőjét Budapesten a lucerna barnalevének erjesztéséről és környezetbarát újrafelhasználásáról írt munkájával. A versenyen angolul védte meg a pályamunkáját.

– Emiatt izgultam a legjobban – mondta Emília, amikor a kisvárdai gimnáziumban találkoztunk. – Arra gondoltam, mi lesz akkor, ha nem értem, mit kérdeznek. Szerencsére felesleges volt az aggodalom, mindenre tudtam válaszolni.

– Nagyjából felkészültünk arra, milyen kérdéseket kaphat – tudtuk meg dr. Koncz Gábortól, aki a kisvárdai diákot felkészítette a versenyre.

– Volt olyan, amihez még diát is gyártott Emília, ami jelentősen emelte a válasz értékét, ez látszott is a zsűrin.

– Elképesztő az a kreativitás és gyors gondolkodás, ami Kovács Emíliát jellemzi – vette át a szót Bíró Gábor, a gimnázium igazgatója. – Még csak tizedikes, de szinte már kinövi a gimnáziumunkat. Ez bizonyos mértékben szó szerint igaz, hiszen a dolgozatához olyan kísérleteket kellett elvégeznie, amire a mi intézményünk nem alkalmas. Szerencsére Koncz tanár úrnak kiváló a kapcsolata a Debreceni Egyetemmel, így Emília ott dolgozhatott együtt egy nagyszerű csapattal.

Alternatív fehérjeforrás

– A versenyen a témám a barnalé fermentálása és tartósítása volt. Az egy globális probléma, hogy a jövőben fehérjehiány lesz a Földön, és alternatív fehérjeforrásokat kell keresni. Az egyik ilyen a lucerna, amelyből a fehérje izolálása során keletkezik egy melléktermék, amelyet barnalének hívunk. Ez rengeteg értékes tápanyagot is tartalmaz, sok célra alkalmas.

– Mi azt vizsgáltuk, a mezőgazdaságban hogy hasznosítható, így például arra kerestük a választ, a bazsalikom növekedésére milyen hatással van. Azzal kísérleteztünk, miként lehet tartósítani a barnalevet, mert szobahőmérsékleten kezeletlenül egy-két nap alatt megromlik. Ennek a mellékterméknek káros hatásai is lehetnek, például elmocsarasíthatja az állóvizeket, ahol emiatt jelentősen lecsökken az oxigén. A kutatásokhoz lehetőségem nyílt dr. Bákonyi Nóra irányítása alatt dolgozni a Debreceni Egyetem Alkalmazott Növénybiológiai Tanszékén a barnalé-kutatócsoporttal.

– Emília azt is kiszámolta, hogy ha Magyarországon az összes lucernát így dolgoznák fel, akkor a keletkezett barnalé mennyisége olyan nagy lenne, mint a Balaton egynegyede. Ha ezt nem tartósítanák, akkor iszonyú károkat okozna, azonban ha konzerválják, akkor az öntözésnél tápoldatként kiválóan hasznosítható – teszi hozzá dr. Koncz Gábor.

A biológia szeretete az általános iskolában kezdődött Emília számára.

– Szabó Zoltán tanár úrnak köszönhetem, hogy a figyelmemet a biológiára irányította – mesélte a kisvárdai gim­nazista. – Ő vezetett be ennek a tudománynak a rejtelmeibe, és Koncz tanár úr a tudásvágyat tovább erősítette bennem. Imádom a természetet, nagyon érdekel az emberi szervezet működése.

– Ebben a korban egyáltalán nem természetes, hogy valaki ennyire fogékony legyen a biológia iránt – emelte ki dr. Koncz Gábor. – Emíliában azonban hatalmas az igény a tudásra, folyamatosan kérdez, érdeklődik. Már hetedik osztályos korától ismerem, a táboraimban minden alkalmat megragadott, hogy gyarapítsa az ismereteit. Nagyon jól terhelhető, magabiztos embernek ismerem

Támogató háttér

Ahhoz, hogy valaki a kiemelkedő képességeit kibontakoztathassa, elengedhetetlen a tehetség, de ez önmagában nem elég.

– A tanulói affinitás és a tehetség viszonylag hamar megmutatja magát – magyarázta Bíró Gábor. – Ha egy ilyen diák megfelelő környezetbe kerül, kellő inspirációt kap a tanáraitól, a társaktól, akkor kiteljesedhet. Ez az oktatás feladata és küldetése. Ha ez nem így történik, akkor ez vagy később jön elő vagy rejtve marad. Szerencsére Koncz tanár úrék erősítik a tanítványaikat. Oda kell figyelnünk a tehetségeinkre. A világ rettenetesen igényli azokat a tehetséges kutatókat, akik természettudományos kérdésekkel, problémákkal foglalkoznak.

– Emíliának nagyon érdekes a habitusa – folytatta dr. Koncz Gábor.

– Mindent elfogad, amit kérünk vagy javaslunk, tud angolul, van egy támogató családja, ez mind nagyon fontos ahhoz, hogy ki tudjon teljesedni.

A magyarországi döntőn személyesen vettek részt a pályázók, a svédországi nemzetközi nagydöntőt azonban lehet, hogy online fogják rendezni. – Nagyon sajnálnám, ha így lenne, mert jó lenne személyesen bemutatni a munkámat – mondta Kovács Emília. – Számomra azonban az is nagy eredmény, hogy idáig eljuthattam. Július második felében lesz az első forduló, majd az onnan továbbjuttatott pályázatokat értékelik egy újabb körben augusztus elején.

A kisvárdai ifjú hölgy még hozzátette, a biológiával később még szorosabbra kívánja fonni a kapcsolatot.

– Az elsőrendű cél az, hogy orvos legyek, de a kutatóbiológusi pálya is vonzónak tűnik – mosolygott Emília.