A mundér remek próbája a kollégium

Szép, izgalmas és nemzetközi karrierrel is kecsegtető hivatás előtt nyitja meg a kapukat a Nyíregyházán induló honvédkollégium. Hagyományokhoz térnek vissza a megyeszékhelyen, mint ahogy az egész országban nagy múlttal büszkélkedhet ez a képzés. Erről beszélgettünk Berkecz Gáborral, a Honvédelmi Minisztérium Köznevelési Osztály vezetőjével.

Mint megtudtuk: a honvédkollégiumi rendszer a dualizmus időszakáig ér vissza, a XIX. század végén jöttek létre a katonai hadapródiskolák. Ezeknek az elsődleges célja az volt, hogy felkarolják a tehetséges fiatalokat, de a rászoruló, hátrányos helyzetből kitörési lehetőséget keresőknek is esélyt teremtsenek a katonai hivatással. Akkoriban a Császári és Királyi Hadsereg kötelékében csatlakozhattak az érdeklődők a Magyar Honvédséghez. Nagyon sok kiváló katonai vezetőnk, I. és II. világháborús parancsnokunk kezdte katonai pályafutását, tanult vagy dolgozott az iskolák falai között.

Nem csak katonák

– Már abban a korszakban követelményként fogalmazták meg, hogy ezeknek az intézményeknek legalább olyan színvonalon kell működniük, mint a jó, de inkább kiváló civil iskoláknak. Részévé váltak az adott város életének, kultúrájának, a szélesebb oktatási rendszernek, azaz nemcsak katonákat, hanem művelt embereket neveltek. A növendékek szép számban folytatták tanulmányaikat a katonai pályán, míg mások maradtak a civil területen – érzékeltette az elvárásokat Berkecz Gábor.

Ez a rendszer 2008-ig működött – ért a közelebbi múlt eseményeihez –, és kiváló emberek kerültek ki a falaik közül, akik később a Magyar Honvédség berkeiben, de az egész országban is ismert, meghatározó személyiségekké váltak. A rendszerváltás után a haderő-átszervezés következtében sorra szűntek meg a katonai kollégiumok.

– A második Orbán-kormány megalakulásával, 2010-ben merült fel a lehetőség az újraindításra, és 2013-ban megnyitotta kapuit Debrecenben a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium. Ennek sikerét, eredményeit figyelembe véve született meg a döntés, hogy Nyíregyháza mint egykori erős katonaváros is biztosítson helyszínt ennek az újjászülető rendszernek. Ezt kimondottan támogatta dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter, aki maga is ezer szállal kötődik ehhez a városhoz, megyéhez.

Egy izgalmas világ

A Nyíregyházi Honvéd Kollégium minden érdeklődőt vár. A középiskolát kezdő fiatalok közül sokan érdeklődnek a katonaság, a Magyar Honvédség iránt, és valakiben már meg is született az elhatározás, hogy ezt a pályát választja. Mások csak szeretnék kipróbálni magukat, kíváncsiak, vonzó számukra a határozott, szabályozott kerethez igazított élet, amely érdekes programokban gazdag, és világot is enged látni. Van olyan gyerek, aki igazi barátokra, bajtársakra, egy erős közösségre szeretne lelni, számára is kiváló lehetőség ez a kollégium.

– Aki ide jelentkezik, nem lesz automatikusan katona, nem kell kötelezően katonai pályán folytatnia a tanulmányait. A szabad pályaválasztás lehetősége mindenki előtt megmarad, de a debreceni tapasztalatok azt mutatják, sokan tettek hitet a hivatás mellett, és ma már katonatisztként élik az életüket, szolgálják a hazát egy nagyon izgalmas, nemzetközi karrierrel is kecsegtető pályán. Arra is van példa, hogy valakit a közigazgatás részéről fogott meg a Magyar Honvédség, és ezen a területen dolgozik – említette az osztályvezető, hogy a minisztériumban is sok volt diákjával találkozik.

Élet az iskola után

Nyíregyházán 25 jelentkezőt várnak, fiúkat és lányokat. Speciális vagy nehezen teljesíthető követelmények nincsenek, mindenki előtt nyitott a lehetőség, de természetesen a felvételi elbeszélgetés során a tanulmányi eredmény, a fizikai felkészültség, a motiváció felszínre kerül.

A kollégium a középiskolai képzéshez illeszkedve működik, vagyis a növendékek, akik felvételt nyernek valamelyik középiskolába, ott folytatják a tanulmányaikat, majd a délutánokat és az estéket a kollégiumban töltik. Itt kapnak ingyenes szállást, csupán az étkezésért kell fizetni, és itt vesznek részt különböző programokon estig, vagyis a takarodóig. Nyíregyházán élő fiatalok is jelentkezhetnek, de ők is a kollégium lakóivá válnak, bentlakásos rendszerben. Ez már a katonai jellegű felkészítés része, ám ha valaki számára ez túl kötöttnek bizonyul, a kollégiumi jogviszony megszüntethető, nem befolyásolja a középiskolai tanulmányait.

Valódi emberi értékek

– A programok összeállítása, a nevelés pillére előtt végeztünk egy kutatást a hivatásos katonai állomány soraiban arról, mi adta számukra a legnagyobb élményt. Mindenki az emberi kapcsolatokat emelte ki. Olyan baráti, bajtársi közösségre találtak, amely ebben a modern, digitalizált, elidegenedő világban egyre ritkábban adatik meg. Itt valódi emberi értékekre és valódi diákkapcsolatokra épül a közösség – kaptunk képet a tapasztalatokról.

– A legjobban képzett katonai és civil tanárok foglalkoznak a gyerekekkel, külön angol nyelvi oktatás indítását tervezzük. Sok szabadidős program lesz: alakulatlátogatások, járőrszolgálatok, hagyományőrző szakkörök, bekapcsolódhatnak a Honvédelmi Sportszövetség életébe, versenyeibe, külföldi testvériskolákhoz látogathatnak el, a Katolikus Tábori Püspökség minden évben legalább tíz növendék részére biztosít részvételi lehetőséget katonai zarándoklatra Franciaországban.

– Rengeteg impulzus éri a gyerekeket, olyan élményekkel gazdagodhatnak, melyek egész életüket elkísérik. Függetlenül a katonai pálya­orientációtól, egészséges, jó szellemű, jó kiállású, lelkileg, közösségi érzésekben megerősödő fiatalokat nyerünk ebben a képzésben. Az pedig külön büszkeség, ha a katonai pályát választják a folytatásban is, és a debreceni képzés tapasztalatai azt mutatják, sokan döntenek így. Egy izgalmas világ, a honvédség modernizációjával világszínvonalú csúcstechnikája várja őket, de ebben a világban is az ember marad a döntő tényező. Akik pedig maradnak a civil életben, a legszebb emlékeik között őrzik a kollégiumi éveiket.

A legtöbbet kihozni

– Ez érthető: az egyéni képességek fejlesztésével a legtöbbet hozhatják ki magukból, miközben igazi, támogató csapat soraiban tudhatják magukat. Erényükké válik a fegyelmezettség, az alkalmazkodó- és tűrőképesség, megismerik a saját korlátaikat, és tágíthatják azokat. Megtanulnak küzdeni, hogyan kell beilleszkedni egy közösségbe, tartani egy napirendet, csapattagként élni és megoldani feladatokat.

– Alapérték lesz, hogy ha valaki vállal valamit, azt teljesíteni kell. Erősödik bennük a hazaszeretet, és azt látjuk: ebben a globalizációs nyomásban a jövő egyik pillére, hogy nemzetben tudjunk és merjünk gondolkodni, érezni. A honvédelmi nevelésnek ez egy fontos pillére. Ezek nagyon jó dolgok. Nem véletlenül van ennek már 150 éves hagyománya – összegzett lapunknak Berkecz Gábor.