Tanulóbarát lett az idei magyarérettségi

Ismét a végéhez közeledik egy tanév, sőt a középiskolák végzőseinek az érettségivel – ami sokaknak értékes felvételi pontszámokat is hoz – véget is ér. Hétfőn, ahogy lenni szokott, magyar nyelvből és irodalomból adtak számot az elmúlt évek során megszerzett tudásukról a diákok. Az Oktatási Hivatal közleményéből az is kiderült, hogy középszinten összesen 71 121, emelt szinten pedig 2380 tanuló tett vizsgát.

Az első 90 percben egy szövegértési feladattal és kiegészítő kérdésekkel kellett megbirkózniuk a fiataloknak. Még véget sem ért a délelőtti megmérettetés, amikor már mindenki olvashatta, hogy az 1848–49-es szabadságharc nagy szónokai kerültek szóba, így Kossuth Lajos és Jókai Mór, amihez 11 kérdést rendeltek. Délben már azt is pontosan tudni lehetett, hogy az életszerű érvelési feladattal alighanem senkinek nem gyűlik meg a baja, elemezni pedig vagy Mikszáth-novellát, vagy Arany-, illetve Tóth Árpád-verset kellett a tanulóknak.

Hétfőn magyar nyelv és irodalom írásbelivel kezdődött el az érettségi, a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnáziumban rövid közös ima előzte meg a vizsgát, az idén az intézményben nyolcvanöt diák végez.

A vártnál könnyebb a „magyar”

Zökkenőmentesen indult az érettségi napja a Szent Imre Katolikus Gimnáziumban, az idén 9 órakor kezdődtek a vizsgák, hogy a diákok a reggeli csúcsidőhöz képest lényegesen kevesebb utassal találkozhassanak a ­tömegközlekedési eszközökön. Az intézménynek összesen 85 tanulója tett tegnap vizsgát, ebből középszintűt hetvenhárman helyben, emeltet pedig tizenketten más intézményekben, tudtuk meg Tamás Éva igazgatóhelyettestől. Az egészségügyi előírásoknak megfelelően egy teremben 10-nél több ­vizsgázó nem tartózkodhatott, illetve egy tanulót, aki idegen nyelvként tanulta a magyart, külön terembe helyeztek.

Lázas munka, hűvös fejek

– Olyan termeket is nyitottunk, ahová csak úgynevezett „többletidős” vagyis sajátos nevelési igényű tanulók kerültek. Nekik értetően több időre van szükségük a feladatmegoldásra, fontos volt, hogy ne zavarja őket semmi. Jómagam már 7 óra előtt átmentem a kormányhivatalba a dolgozatokért, és az előírásnak megfelelően csak fél órával a kezdés előtt bonthattuk a borítékokat. Az érkező tanulóknak át kellett esniük egy testhőmérséklet-mérésen, és a kezüket is lefertőtlenítették. Mindenki el tudta szerencsére kezdeni a vizsgát, reméljük, hogy a másutt emelt szinten vizsgázóknál se mértek lázat vagy hőemelkedést. A diákok az új szabályok szerint csak a helyesírási szótárt használhatták, régen a szöveggyűjteményeket is forgathatták. Mivel nemrég zárult az első rész, igazgatónőnkkel már le is ellenőriztük, hogy mindenki rendben lezárta-e a feladatsort, és a dolgozatok mentek is mindjárt a lezárt borítékba – sorolta a tennivalókat az igazgatóhelyettes. Ugyanezt természetesen a második rész végén is megtették. A borítékokat ott is a diákok előtt zárták le, amelyek az előírt adminisztrálást követően 24 órán át „karanténba” kerültek, és csak ezután osztották ki a javító pedagógusok között. Egyébként az intézményben határon túliak, Kárpátalján élők is vizsgáztak, ők már hetekkel korábban beköltöztek a kollégiumba, hogy ki tudják tölteni a 10 napos karantén idejét. Akadt diák, aki két negatív teszttel igazolta az alkalmasságát, egyébként tünetet senki nem produkált, így mindenki gond nélkül érettségizhetett.

– Én úgy láttam, hogy a természetes vizsgadrukk jeleit leszámítva a diákok nyugodtnak tűntek, a munkára koncentráltak. Másfél óra után beindult egy kis mosdóba járás, de siettek vissza folytatni a munkát. Bízom benne, hogy mindenki ki tudta használni a digitális oktatás előnyeit, még ha a személyes találkozások el is maradtak, és az iskolába járás idejét is a felkészülésre tudták fordítani – nyilatkozta Tamás Éva. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Tiszavasvári Szakképző Iskola és Kollégium magyartanára, Boczák Zsolt ellenben úgy ítélte meg, hogy a járványhelyzet megnehezítette a diákok felkészülését az érettségire. A szövegértési feladathoz kapcsolódóan elmondta:

– Az egésznek külön pikantériát az adott, hogy Tóth Krisztina kortárs szerző nem is olyan régen azt nyilatkozta Jókai Mór „Az arany ember” című regényéről, hogy a kötelező irodalmak sorából ki kellene venni, nem kis kulturális vitát gerjesztve ezzel. A bázisszöveghez kapcsolódó tizenegy feladat megoldható volt, bár néhány kérdés megválaszolásához némi nyelvtani tudás is kellett. Az első részhez tartozó érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj megírása szintén könnyebben teljesíthető feladatnak bizonyult. Az érvelésben a „videójáték kontra társasjáték” témakört kellett körüljárni, míg a gyakorlati szövegalkotásnál az iskolai diákönkormányzat vezetőjeként egy természetjáró szakkör indításához kértek hivatalos levelet – tájékoztatta lapunkat Boczák Zsolt. A pedagógus szerint a műértelmező szövegalkotási feladatok diákbarát „üzemmódban érkeztek”.

– A rövid és érthető Mikszáth-novella elemzését a megadott szempontokkal sikeresen teljesíthető feladatnak vélem. Az összehasonlító verselemzés Arany János és Tóth Árpád egy-egy költeményét állította párba. Érdekes, hogy tavaly is ettől a két költőtől szerepelt egy-egy vers. Ráadásul Aranytól egy tankönyvi verset, az Epilógust kapták, ez növelhette valamelyest a diákok önbizalmát, megkönnyíthette a feladatmegoldást. Véleményem szerint az idei magyarérettségi összeállítói tekintettel voltak a „Covid-tanév” okozta nehézségekre – összegzett a magyartanár.

Jóban a versekkel

– Az idei érettségi első írásbeli napja a lehető legnagyobb rendben zajlott – mindezt már Bíró Gábor, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium intézményvezetője mondta el. – Száznyolcvan érettségizőnk van, közülük 163-an jelentkeztek középszintű magyar írásbelire, 17 diákunk pedig más gimnáziumban írta meg az emelt szintet. Mind a 163 diákunk megjelent. A folyosókon maszkban és kesztyűben mozogtak, a teremben levehették a maszkot. Egy tanteremben 8-9 diák tartózkodott egyszerre, biztosítottuk a minimális 1,5 méteres távolságot. A kollégák és a diákok megítélése szerint az idei magyar írásbeli feladatsor nem volt nehéz.

Erre erősített rá Vanda is, aki délután a sulilife.hu oldalon a megoldásokat összevetette azzal, amit délelőtt írt.

– Reggel arra ébredtem, hogy valami nagyon furcsa dolog történik, aztán rájöttem, eltűnt a gyomorgörcsöm – mondja mosolyogva.

– Amikor először végiglapoztam a feladatsort, kicsit megrettentett a retorikai szituáció, meg a szócikk szerkesztése. Főleg az utóbbi, mert olyat még soha nem csináltam. Ahogy haladtam előre, egyre jobban megkönnyebbültem. Az érvelésnél nagyon klassz volt, hogy kifejthettem a véleményemet a videójátékok kontra társasjátékok témájában, természetesen az utóbbi mellett tettem le a voksomat. Nem volt kérdés, hogy Arany Jánost és Tóth Árpádot válasszam a műelemzésben, mert már reggel úgy indultam el otthonról, hogy a versekkel ma jóban leszek. Délutántól meg mosolygok, mert a megoldásokat megnéztem, és egyszerűen nem mehetek 90 százalék alá – nevetett az ifjú diák.