2021.05.10. 07:00
Hamarosan újra lehet lakodalmakat tartani
Kettős lelkülettel tervezik az egybekelést a párok.
Hamarosan újra az egész család ott lehet a nagy napon | Illusztráció: Sipeki Péter
Fotó: Sipeki Peter +36(20)958-9928
Ha eddig nem tette volna, most végre férjhez mehet a falu legszebb lánya, s ha szerencsénk van, talán még a mi utcánkban is lesz majd lakodalom, ahogy a nóta „mondja”. Mindehhez már csak egyetlen feltételnek kell megfelelni, az oltottak számának el kell érnie az ötmilliót.
Legalábbis erre utalt Gulyás Gergely miniszter Kormányinfón közzétett bejelentése a magán- és családi rendezvényekre vonatkozó tiltásokkal kapcsolatban. Később a kormányzat a Facebook-oldalán azt közölte, hogy május 10-e után feloldhatók a korlátok. A remény már felröppent, és az emberek a bejelentés után megrohamozták az anyakönyvi hivatalokat. Nincs is ezen mit csodálkozni, hiszen hallani olyan párokról, akik 3-szor, 4-szer is kénytelenek voltak elhalasztani az esküvőjüket.
Egy kicsit a nyíregyházi Csernák Tibor zenész is csóválgatta a fejét, amikor a lakodalmak újraindításának hírével megkerestük. Egyelőre ő se inna előre a medve bőrére, s mint elmondta, várjuk meg a május 10-e utáni bejelentéseket.
– Pedig nekünk is van már lekötve egy lagzink május 15-ére, a család nagyon bizakodó. Mióta a nyitás szele fújdogálni kezdett, mi is rákapcsoltunk, a zenésztársaimmal hosszabb próbákat tartunk, leporoltuk a repertoárt, ismétlünk, és megnézzük, milyen új slágereket érdemes bevenni a kínálatba. Egyénileg is igyekszünk fölkészülni, már elkezdtük a promóciós anyagaink kiküldését, illetve egyeztetünk a korábban elhalasztott rendezvények új időpontjairól. És nemcsak erre az évre, de jövőre is vannak esküvői megkereséseink, kétségtelenül megpezsdült a zenei piac.
Időkorlát már ne legyen!
– Ugyanakkor ebben az elmozdulásban még mindig ott van az óvatosság, hiszen van még mitől tartani. A családok láthatóan nagyon átgondolják, mivel tervezhetnek, hiszen nem biztos, hogy minden meghívni szándékozott rokonnak, vendégnek van például védettségi igazolványa. Szeptember 20-a után vezették be a 23 órás időkorlátot, és lakodalmat 100 fő fölött nem lehetett tartani, amibe már a személyzet is beletartozott. Reméljük, ezt már nem fogják visszahozni. Egyébként muzsikáltunk mi is ilyen körülmények között, csak akkor nem 17-18 órára mentünk, hanem már 13-14-re, az ünnepi vacsora előrejött 16 órára, a menyasszonytáncot pedig 18 órakor ropták.
Szerencsére a hangulaton ez mit sem rontott, mégis furcsa volt, hogy a hely tulajdonosa 23 órakor felkapcsolta a villanyt, mint az iskoladiszkóban
– mondta el az országszerte népszerű billentyűs.
Egy gyors fejszámolás után megállapítottuk, hogy október közepétől május közepéig 7 hónap telt el lakodalom nélkül.
– Aki csak zenéléssel kereste a kenyerét, bizony kénytelen volt a családja többi tagjára, szülőkre támaszkodni, esetleg felélte a tartalékait, vagy eladta a hangszerét, technikáját. Persze az utóbbi se kecsegtetett sok sikerrel, mert bulik nélkül ki vásárolt eszközt? Szerencsésebb volt, aki egyéb polgári foglalkozással is rendelkezik, esetleg elment kőműves, asztalos mellé dolgozni, vagy beállt pizzafutárnak, és lemondott a lakodalmas pluszjövedelemről. Bennünket – még ha március 8-tól át is kellett állni online módra – kihúztak a csávából a magántanítványok, a zeneoktatás és a zenebolt. Igaz, az utóbbit öt hétre be kellett zárnunk, de azt az időt átalakításra, festésre használtuk fel.
Már mulattatni szeretnének
– A zenésztársadalom 5-10 százaléka (szólisták, kisebb formációk) alighanem lemorzsolódott az eltelt hónapok alatt, sokan csalódtak is az iparágban, mivel a felkészültségüket, a befektetéseiket nem tudták jövedelemre váltani. Van 60-70 százalék, az ide tartozók már alig várják, hogy újra felpörögjön a lagzizás, a fennmaradók pedig – ahová magunkat is sorolom – kicsit átértékelték a dolgot, és hozzákezdtek a régi terveik megvalósításához. A lagzikat jobban hanyagolva a zenés műsorokra, rövidebb pódiumi fellépésekre, koncertekre és a műsorkészítésre koncentrálunk – nyilatkozta lapunknak Csernák Tibor.
– Nem lesz könnyű a dolgunk – szögezte le mindjárt Bistey Attila néptáncos-vőfély is.
– Ambivalensek az érzéseim, hiszen a magyar társadalom az efféle lakodalmas kommunikációt régóta nem gyakorolja. Az emberek passzivitásba vonultak, tartok tőle, hogy most még nehezebb lesz újra lendületbe hozni őket. A másik véglet lehet, hogy túlpörögnek, mert a kiváló „barack- és szilvavakcinák” megteszik hatásukat. Ezzel együtt a zenészek és a vőfélyek biztosan oda fogják tenni magukat.
– Viszont a színdarabhoz, aminek a vőfély a rendezője, ugyanakkor a szereplője is, a násznépre is szükség van. A másik, hogy az emberek félelmét nem lehet feloldani gongütésre. Ha pedig a közösség egyik fele fél, mert vannak, akik 10 év múlva is félni fognak, akkor megosztottá válik a kompánia.
A lagzi első órája bizonyosan arról fog szólni, hogy ki, milyen vakcinát kapott, és mi volt a következménye. Ezt az időszakot kell nekünk, vőfélyeknek minél hamarabb kezelnünk.
A párok még izgatottak
– Bizonyos tehát, hogy a feladataink bővülnek, és azok fogják megállni a helyüket, akik mindenre fel vannak készülve. Én is rendezgetem a zenei anyagaim, fogok venni néhány partikelléket, hogy bővítsem az eszköztáram, pedig nem az a lagzi jó, ahol azok a bizonyos vissza-visszatérő lagzis játékok dominálnak. A fiatal párok is izgatottak, nem tudják, ki fog eljönni. A májusi alkalmakat nálam például egytől egyig lemondták, nyárra már bátrabban terveznek – illusztrálta a helyzetet Bistey Attila, majd hozzátette: – Veszteségek a mi körünkben is lehetnek. Aki vőfélykedésből próbált megélni, most elment valahová dolgozni. Akik viszont főállás mellett szeretettel és tisztes tiszteletdíjért dolgoznak, nagy lendülettel térnek vissza.
Vagy belefáradunk, vagy hatalmas élményekben lesz részünk, mert mindenki várja ezt a semmihez se hasonlítható élményt, amit egy lakodalom nyújt.