Nyíregyháza

2021.04.29. 20:00

Nagy bajt okozhat a kis vérszívó

Kullancsok az erdőkben, a kertben és a parkban is.

BM, SZA, MJ

Az erdei sétából hazaérve alaposan vizsgáljuk át, hogy nem vittünk-e haza egy kéretlen vérszívót. A kullancsot pedig minél hamarabb szakszerűen ki kell szedni

Fotó: Dodó Ferenc

A napsütés, a hajnali pára és az egyre melegebb idő kedvező feltételeket teremt a kullancsok szaporodásához, mi pedig szívesen töltjük a szabadidőnket az erdőben sétálva, parkban ücsörögve vagy éppen kertészkedve. Az undok vérszívók nemcsak az erdőben lesnek ránk, egyre több területen megtalálhatóak. A kullancsok terjesztette Lyme­kór antibiotikumkúrával jól kezelhető, a sokkal súlyosabb agyvelőgyulladást pedig védőoltással megelőzhetjük. Fontos, minden szakember szerint a legfontosabb jó tanács, hogy a szabadban töltött idő alatt és a végén is alaposan vizsgáljuk át a teljes bőrfelületünket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot, s a lehető leghamarabb szakszerűen szedjük ki az atkafélét a testünkből.

Hétvégente rengetegen túrázunk, a jó idő mindenkit a természetbe csábít. Egyre több időt töltünk a szabadban sportolással vagy kerti munkával, de van egy apró vérszívó, amit senki sem visz haza szívesen. A kullancsok főként erdeinkben, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordulnak elő, de egyre gyakrabban városi környezetben is találkozhatunk velük, különösen az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb területeken, parkokban és családi házak kertjeiben. A kullancsszezon május-június környékén éri el csúcspontját.

Jellegzetes vörös folt

– A kullancsok nem a csípésükkel okoznak bajt, hanem azzal, hogy a vérszíváskor a nyálukkal vírusokat, baktériumokat juttatnak a szervezetünkbe. Fontos, hogy védekezzünk ellenük megfelelő ruházattal, kullancsriasztóval, a parazita terjesztette betegségek elleni oltással – tanácsolta dr. Domokos Gabriella.

Dr. Domokos Gabriella

A Jósa András Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának vezető főorvosa korábban elmondta: a szabadban töltött idő alatt és a végén is alaposan vizsgáljuk át a teljes bőrfelületünket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot. A kullancsot szakszerűen és mihamarabb ki kell venni, mert egy fertőzött kullancs csípése még nem juttat feltétlenül Borrelia burgdorferi baktériumot a szervezetbe, ám ha több napig benn marad, nagyobb az esélye a kórokozó átadásának, ami a Lyme-kór kialakulásáért felelős.

A Lyme-betegségnek jellegzetes, jól felismerhető jele a hetek, hónapok alatt kialakuló és folyamatosan növekvő vörös, kokárda alakú kiütés, ami jellemzően nem fáj és nem viszket.

– Jelentkezhetnek influenzaszerű tünetek, hőemelkedés, enyhe izomfájdalom, levertség, nyirokcsomó-duzzanat, torokfájás – sorolta dr. Domokos Gabriella, és megnyugtatásul azonnal hozzá is tette: a Lyme-kór antibiotikumos kezeléssel jól gyógyítható.

A kullancs okozta igazi veszélyt a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás jelenti, ami a Lyme-kórnál ritkább, de jóval súlyosabb kórkép, védőoltással megelőzhető a baj.

– Az agyvelőgyulladás elleni teljes védettség kialakulásához három oltásra van szükség. Az első két oltás között négy hét kell hogy elteljen, a harmadik 5–12 hónap múlva esedékes. Ezt követően három év múlva, majd ötévenként emlékeztető oltásokra van szükségünk, hogy a védettség állandó legyen – ismertette az osztályvezető főorvos.

Azonnal észrevehető

– Három szakaszban érdemes figyelni a kullancsokra: a felkészülés során, a túra alatt és a hazaérkezés után – mondta lapunknak Nagy Balázs, a nyíregyházi Pedagógus Természetbarát Egyesület túravezetője, aki több mint tíz éve járja hazánk és a környező országok hegyeit, völgyeit, erdőit.

Nem véletlenül hangsúlyozzák a hozzáértők a zárt ruházat fontosságát: úgy kell felöltözni, hogy a kullancsoknak ne legyen lehetőségük bejutni az öltözék alá.

– Ezért szoktuk javasolni a túrázóknak, hogy a nadrágjukat húzzák bele a zokniba, hogy még meleg időben is viseljenek hosszú ujjú felsőt, és hogy ne feledkezzenek meg a kalapról. A túra alatt is sokat tehetünk azért, hogy megnehezítsük a vérszívók dolgát. Amikor megállunk pihenni vagy ebédszünetet tartunk, alaposan meg kell nézni, hogy hová ülünk le, ilyenkor kerülni kell bozótokat és azokat a helyeket, ahol nagyobb számban lehetnek kullancsok. A harmadik fázis pedig a hazatérés után következik: alaposan át kell nézni a testünket, hogy nem vittünk-e haza vérszívót. Azonnal észrevehető, egy csipesszel otthon is könnyen ki tudjuk venni, ha 24 órán belül eltávolítjuk, nem okoz gondot – mondta Nagy Balázs, és hozzátette: vannak, akik a B-vitamin-kúrára, bizonyos illóolajokra vagy kullancsriasztó krémekre esküsznek, ő ezeknek nem híve.

– Aki sokat járja az erdőt, aligha tudja elkerülni ezeket az atkaféléket. Én a több mint tíz év alatt, amióta rendszeresen túrázok, számos kullancsot szedtem már össze, de szerencsére ezek soha semmilyen problémát nem okoztak.

Veszélynek kitett szakmák

Az ember általában úgy képzeli, hogy a kullancsot legkönnyebben az erdőkben lehet összeszedni, vagyis a kártevő az erdőjárókat, sportolókat és legfőképpen az erdészeket veszélyezteti. Nyilván nem járunk túlzottan messze az igazságtól, hiszen a Hazai Vadász oktatófilmjéből még Erdő Ernő bácsi is arra figyelmeztet az egyik meséjében, hogyan tudjuk elkerülni a vérszívókat. Pedig ahogy Szabó Nándor, a Merd Magánerdőkért Egyesület alelnöke rámutatott, a kullancs nem csupán az erdőkben tanyázik, bokros területekben, sűrű aljnövényzet között ugyancsak fellelhető.

Főleg olyan helyeken van sok, ahol birkanyájak vagy tehéncsordák vonulnak, így a gazdálkodók, a szántóvetők sincsenek biztonságban tőlük.

– Tény viszont, hogy mi, erdészek fokozottan kitettek vagyunk e veszélynek. Természetesen minden erdész tudja, mit kell tenni, ha magunkban vagy másban vérszívó csimpaszkodik, általában a fogásokat is ismerjük, de külön képzést erre tudomásom szerint nem kapnak az erdészek. Ha nem tévedek, állami erdésze­tekben védőoltásról is gondoskodnak. Egyszer én is kértem egy ilyen hármas sorozatot, de olyan rosszul voltam tőle, hogy az utolsót már fel se vettem. Egyébként a tapasztalat azt mutatja, hogy nem mindenkit szeret egyformán a kullancs, valakibe rengeteg mászik, míg másokat elkerül. Ráadásul a kitettség életkor szerint is változhat, legalábbis bennem régen nagyon sok volt, de mostanában – ha rám is másznak – nem marnak belém. Mindenesetre igyekszünk őket mihamarabb észrevenni magunkon, ettől jobbat aligha tehetünk – nyilatkozta Szabó Nándor.

BM, SZA, MJ

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában