2021.04.29. 20:00
Nagy bajt okozhat a kis vérszívó
Kullancsok az erdőkben, a kertben és a parkban is.
Az erdei sétából hazaérve alaposan vizsgáljuk át, hogy nem vittünk-e haza egy kéretlen vérszívót. A kullancsot pedig minél hamarabb szakszerűen ki kell szedni
Fotó: Dodó Ferenc
A napsütés, a hajnali pára és az egyre melegebb idő kedvező feltételeket teremt a kullancsok szaporodásához, mi pedig szívesen töltjük a szabadidőnket az erdőben sétálva, parkban ücsörögve vagy éppen kertészkedve. Az undok vérszívók nemcsak az erdőben lesnek ránk, egyre több területen megtalálhatóak. A kullancsok terjesztette Lymekór antibiotikumkúrával jól kezelhető, a sokkal súlyosabb agyvelőgyulladást pedig védőoltással megelőzhetjük. Fontos, minden szakember szerint a legfontosabb jó tanács, hogy a szabadban töltött idő alatt és a végén is alaposan vizsgáljuk át a teljes bőrfelületünket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot, s a lehető leghamarabb szakszerűen szedjük ki az atkafélét a testünkből.
Hétvégente rengetegen túrázunk, a jó idő mindenkit a természetbe csábít. Egyre több időt töltünk a szabadban sportolással vagy kerti munkával, de van egy apró vérszívó, amit senki sem visz haza szívesen. A kullancsok főként erdeinkben, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordulnak elő, de egyre gyakrabban városi környezetben is találkozhatunk velük, különösen az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb területeken, parkokban és családi házak kertjeiben. A kullancsszezon május-június környékén éri el csúcspontját.
Jellegzetes vörös folt
– A kullancsok nem a csípésükkel okoznak bajt, hanem azzal, hogy a vérszíváskor a nyálukkal vírusokat, baktériumokat juttatnak a szervezetünkbe. Fontos, hogy védekezzünk ellenük megfelelő ruházattal, kullancsriasztóval, a parazita terjesztette betegségek elleni oltással – tanácsolta dr. Domokos Gabriella.
A Jósa András Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának vezető főorvosa korábban elmondta: a szabadban töltött idő alatt és a végén is alaposan vizsgáljuk át a teljes bőrfelületünket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot. A kullancsot szakszerűen és mihamarabb ki kell venni, mert egy fertőzött kullancs csípése még nem juttat feltétlenül Borrelia burgdorferi baktériumot a szervezetbe, ám ha több napig benn marad, nagyobb az esélye a kórokozó átadásának, ami a Lyme-kór kialakulásáért felelős.
A Lyme-betegségnek jellegzetes, jól felismerhető jele a hetek, hónapok alatt kialakuló és folyamatosan növekvő vörös, kokárda alakú kiütés, ami jellemzően nem fáj és nem viszket.
– Jelentkezhetnek influenzaszerű tünetek, hőemelkedés, enyhe izomfájdalom, levertség, nyirokcsomó-duzzanat, torokfájás – sorolta dr. Domokos Gabriella, és megnyugtatásul azonnal hozzá is tette: a Lyme-kór antibiotikumos kezeléssel jól gyógyítható.
A kullancs okozta igazi veszélyt a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás jelenti, ami a Lyme-kórnál ritkább, de jóval súlyosabb kórkép, védőoltással megelőzhető a baj.
– Az agyvelőgyulladás elleni teljes védettség kialakulásához három oltásra van szükség. Az első két oltás között négy hét kell hogy elteljen, a harmadik 5–12 hónap múlva esedékes. Ezt követően három év múlva, majd ötévenként emlékeztető oltásokra van szükségünk, hogy a védettség állandó legyen – ismertette az osztályvezető főorvos.
Azonnal észrevehető
– Három szakaszban érdemes figyelni a kullancsokra: a felkészülés során, a túra alatt és a hazaérkezés után – mondta lapunknak Nagy Balázs, a nyíregyházi Pedagógus Természetbarát Egyesület túravezetője, aki több mint tíz éve járja hazánk és a környező országok hegyeit, völgyeit, erdőit.
Nem véletlenül hangsúlyozzák a hozzáértők a zárt ruházat fontosságát: úgy kell felöltözni, hogy a kullancsoknak ne legyen lehetőségük bejutni az öltözék alá.
– Ezért szoktuk javasolni a túrázóknak, hogy a nadrágjukat húzzák bele a zokniba, hogy még meleg időben is viseljenek hosszú ujjú felsőt, és hogy ne feledkezzenek meg a kalapról. A túra alatt is sokat tehetünk azért, hogy megnehezítsük a vérszívók dolgát. Amikor megállunk pihenni vagy ebédszünetet tartunk, alaposan meg kell nézni, hogy hová ülünk le, ilyenkor kerülni kell bozótokat és azokat a helyeket, ahol nagyobb számban lehetnek kullancsok. A harmadik fázis pedig a hazatérés után következik: alaposan át kell nézni a testünket, hogy nem vittünk-e haza vérszívót. Azonnal észrevehető, egy csipesszel otthon is könnyen ki tudjuk venni, ha 24 órán belül eltávolítjuk, nem okoz gondot – mondta Nagy Balázs, és hozzátette: vannak, akik a B-vitamin-kúrára, bizonyos illóolajokra vagy kullancsriasztó krémekre esküsznek, ő ezeknek nem híve.
– Aki sokat járja az erdőt, aligha tudja elkerülni ezeket az atkaféléket. Én a több mint tíz év alatt, amióta rendszeresen túrázok, számos kullancsot szedtem már össze, de szerencsére ezek soha semmilyen problémát nem okoztak.
Veszélynek kitett szakmák
Az ember általában úgy képzeli, hogy a kullancsot legkönnyebben az erdőkben lehet összeszedni, vagyis a kártevő az erdőjárókat, sportolókat és legfőképpen az erdészeket veszélyezteti. Nyilván nem járunk túlzottan messze az igazságtól, hiszen a Hazai Vadász oktatófilmjéből még Erdő Ernő bácsi is arra figyelmeztet az egyik meséjében, hogyan tudjuk elkerülni a vérszívókat. Pedig ahogy Szabó Nándor, a Merd Magánerdőkért Egyesület alelnöke rámutatott, a kullancs nem csupán az erdőkben tanyázik, bokros területekben, sűrű aljnövényzet között ugyancsak fellelhető.
Főleg olyan helyeken van sok, ahol birkanyájak vagy tehéncsordák vonulnak, így a gazdálkodók, a szántóvetők sincsenek biztonságban tőlük.
– Tény viszont, hogy mi, erdészek fokozottan kitettek vagyunk e veszélynek. Természetesen minden erdész tudja, mit kell tenni, ha magunkban vagy másban vérszívó csimpaszkodik, általában a fogásokat is ismerjük, de külön képzést erre tudomásom szerint nem kapnak az erdészek. Ha nem tévedek, állami erdészetekben védőoltásról is gondoskodnak. Egyszer én is kértem egy ilyen hármas sorozatot, de olyan rosszul voltam tőle, hogy az utolsót már fel se vettem. Egyébként a tapasztalat azt mutatja, hogy nem mindenkit szeret egyformán a kullancs, valakibe rengeteg mászik, míg másokat elkerül. Ráadásul a kitettség életkor szerint is változhat, legalábbis bennem régen nagyon sok volt, de mostanában – ha rám is másznak – nem marnak belém. Mindenesetre igyekszünk őket mihamarabb észrevenni magunkon, ettől jobbat aligha tehetünk – nyilatkozta Szabó Nándor.
BM, SZA, MJ