Milliárdokból erősödhet a civil kurázsi

Eddig soha nem látott mértékű támogatást kap a civil szféra hazánkban: közel húszmilliárd forintra pályázhatnak. Ezzel is cáfolja az álhíreket, és a hatalmas összegben rejlő lehetőségekről is beszélt lapunknak Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Hogyan jellemezhetnénk a ­társadalmi és civil kapcsolatokat ebben a rendkívüli helyzetben?

A járvány a civil szférát is nehéz helyzetbe sodorta, a közösségi létnek sem tett jót a vírus. A normál viszonyok között megszokott közösségi élet gyakorlatilag megszűnt, de fogalmazzunk inkább úgy, hogy átmenetileg szünetel.

Ebben az időszakban a kapcsolatok néhány ember találkozására szorítkoznak, ez is csak szigorúan a járvány­ügyi előírások betartásával lehetséges, illetve a civil élet az online térbe terelődött át. Nagy próbatétel ez most mindenkinek, de kellő akarattal, türelemmel, megértéssel és összefogással túl leszünk rajta.

Hagyott-e számottevő mozgásteret a civil szervezeteknek a Covid?

A járvány okozta nehéz helyzet ellenére a civil szféra szereplői aktívak maradtak, ami a pandémia elleni küzdelem támogatásában követhető nyomon. Több akciót hirdettek meg és vettek részt benne, ezek közül kiemelkedik az országos civil véradás, de siker koronázta az adománygyűjtéseiket is. Mint mindig, ebben a helyzetben is a maximumra törekednek, a társadalom és a közjó szolgálatában.

A civil szervezetek tehát továbbra is végzik a munkájukat, megfelelnek az önként vállalt küldetésüknek, és természetesen minden rendelkezésre álló fórumon, össztársadalmi szinten felhívják a figyelmet az oltás, a regisztráció jelentőségére. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy visszanyerjük a normális életünket. A helyi közösségek rendületlenül segítenek a veszélyhelyzet átvészelésében, a társadalmi kapcsolatok megőrzésében, erősítésében.

Ennek köszönhető a kiemelt figyelem e nehéz időszakban is: mit érdemes tudni a civilek számára elérhető programokról, pályázatokról?

Születési idő: 1972. január 3.

Iskolák: ELTE – Bölcsészettudományi Kar, történelem szak (1996)

Nyelvismeret: német, angol, spanyol

Korábbi munkahelyek: Külügyminisztérium, német referens, skandináv referens (1999–2002). Főkonzulátus, München, konzul (2002–2006). Külügyminisztérium, német referens (2006–2007). Országgyűlés Külügyi Hivatal, külügyi tanácsadó (2007–2008). Külügyminisztérium, osztályvezető, főosztályvezető (2008–2010). Nagykövetség, Bécs, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, az Osztrák Köztársaságba akkreditálva (2010–2014). Külgazdasági és Külügyminisztérium, helyettes államtitkár (európai és amerikai kétoldalú kapcsolatok) (2014). Miniszterelnökség, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár (2015). Nagykövetség, Helsinki, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Finn Köztársaságba és az Észt Köztársaságba akkreditálva (2016–2018). Miniszterelnökség, civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár (2018–).

A lehetőségek tárháza soha nem volt ilyen színes, széles és bőséges. Ehhez a kormány civil alapja, a Nemzeti Együttműködési Alap, a NEA teremti meg a feltételeket. Ez a civil önszerveződések működését, a nemzeti összetartozást, valamint a közjó kiteljesedését, a civil szervezetek szakmai tevékenységét támogató központi költségvetési előirányzat.

Ebben az évben eddig soha nem látott támogatást, 9,3 milliárd forintot oszt szét a civil szervezetek között – és ez a pénz csak a fele annak, amiben részesülnek. Ezenfelül létezik az ötezres lélekszám alatti települések körében indított Falusi Civil Alap, amely további 5 milliárd forintból gazdálkodik. A kedvező tapasztalatokra építve a közelmúltban meghirdettük a Városi Civil Alapot, hasonló keretösszeggel. Tehát mindent egybevetve közel 20 milliárd forintot juttatunk el nagyrészt helyi civil szervezetekhez: egyesületekhez, alapítványokhoz, szövetségekhez.

Ezt a rendszert Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter irányításával helyeztük új alapokra. 2018-ban, amikor a civil területen elkezdtem a munkámat, alig valamivel több mint 5 milliárd forint volt a teljes keret, ehhez képest áll rendelkezésre most közel 20 milliárd forint. S ezt azért harcoltuk ki, mert a civil szféra megérdemli ezt a kiemelt figyelmet és támogatást.

Ezek a számok cáfolják azokat is, akik szerint hazánkban „bántják” a civileket.

A hivatalos statisztikai adatok szerint Magyarországon mintegy 60 ezer civil szervezet működik, és ezekből mindössze alig tucatnyi él hamis kifogásokkal, terjeszt álhíreket. Ezeket a számokat, arányokat összevetni sem lehet. A jogszabályi feltételeknek megfelelő többség köszöni szépen, él és dolgozik jobbnál jobb, szebbnél szebb célokért.

Látjuk persze a Soros-impériumhoz tartozó szervezeteket. Nincsenek sokan, de annál hangosabbak, és titkolni igyekezett külföldi támogatással, segítséggel keltenek hangulatot, vállalnak már nem is annyira leplezetten politikai szerepet, amely adott esetben nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet.

Nem véletlenül tiltja a világ több országa, hogy valaki külföldről kapott pénzből átláthatatlan, politikai jellegű tevékenységet folytasson, mert nem ez a civil szervezetek missziója. Ezzel szemben megismétlem a tényeket: hazánkban közel 60 ezer civil szervezet juthat 20 milliárd forintos támogatáshoz, amelyet annak rendje és módja szerint a közjó szolgálatában használ fel, és számol el a támogatással, ahogy azt a törvény előírja.

A vidék fejlődésének hatalmas lökést adott a Magyar Falu Program. Ezen belül hogyan értékelhető a civil szféra szerepe?

Itt, ebben a megyében is jól látható, hogyan vett új lendületet a vidék, és azon belül is a falvak, kisebb városok fejlődése. Ha jól tudom, a Kelet-Magyarország hasábjain sorozatban számolnak be erről a polgármesterek, így hiteles forrásból jutnak információkhoz az olvasók ebben a témában. Amellett, hogy a falusi közösségeket fejlesztjük, erősítjük, külön figyelmet kell szentelni a falusi civil közösségeknek, ebben pedig Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos nyújtott nagy segítséget.

A Magyar Falu Program keretéből elkülönített Falusi Civil Alap 5 milliárd forintjára pályázhattak a helyi civil szervezetek ingatlanok vásárlására és felújításra, gépjárművek beszerzésére, eszközvásárlásra, programok szervezésére. Ezt továbbgondolva és -fejlesztve a Falusi Civil Alap mellett meghirdettük a napokban a városi civil szervezetek támogatását célzó pályázatot. Ez hasonló logikát követ az ötezer fő fölötti településeken, mint a már sikeres Falusi Civil Alap. Bátorítok minden civil szervezetet, őrizzék és erősítsék a civil kurázsit, éljenek a pályázati lehetőséggel!