Körülöleli a növények csodálatos világa

Dr. Kruppa József a Tisza partján, a Mezőladányhoz tartozó Endespusztán nőtt fel. A nagyszülei mindkét ágon gazdálkodók voltak, de a kiváló mesterember édesapja is bevonta már őt a mindennapos mezőgazdasági munkába, így ha úgy hozta a helyzet, libát legeltetett, tehenet őrzött, majd később kaszált, traktort vezetett.

Arra például jól emlékszik, mikor háromévesen rácsodálkozott és megszerette Pongrácz nagymama sarkantyúvirágját, ami a házuk kerítése mellett virágzott. Ezt követően ismerkedett meg a házukkal szemközti Paphegyen díszlő csillagfürttel, majd úgy négy- vagy ötéves lehetett, amikor a nagymamától kapott hónapos retek magját elvetette.

A természet szépsége és ereje

Szeretett a természetben, „földközelben” lenni, lenyűgözte a természet szépsége és ereje, utóbbit már gyerekként is megtapasztalta – tízesztendősen átélte az 1970-es nagy tiszai árvíz pusztítását. Ezután jöttek a kisvárdai gimnáziumi évek, amikor Szendrei tanár úr segítségével, útmutatásával elindult a természettudományok irányába, ez kijelölte az útját az agrártudományok, majd a növénynemesítés felé.

Hétéves szövetkezeti agronómusként végzett munkája után a Kisvárdai Teichmann Telepen, 1988-ban kezdte kutatói, növénynemesítői pályáját. A telep alapítójának, az Állami díjas növénynemesítőnek, Teichmann Vilmosnak a szellemisége és a Széchenyi-díjas kutatónak, Béres Józsefnek az embersége, tartása nagy hatással volt rá. A Béres-csepp feltalálójával tizenkét éven keresztül szinte mindennap találkozhatott, akitől a kutatás iránti elhivatottságot, az emberi tartást, az „ütésállóságot” tanulta meg.

Dr. Kruppa József 1992-ben Kisvárdán újra elindította a burgonyakutatást. Ez nagyon aktív, küzdelmes, de eredményes időszaka volt az életének, ekkor születtek meg első nemesített lucernafajtái.

Kutatómunkája és a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet vezetői teendői mellett a Debreceni Egyetemen és a Szent István Egyetem Tessedik Campusán, Szarvason több tantárgyat – a növénytermesztés, a vetőmagtermesztés és a növénynemesítés – folyamatosan tanított. 2006-ban úgy döntött, hogy Dr. Kruppa-Mag néven családi vállalkozást alapít azért, hogy kutatói, növénynemesítői tevékenységét a magánszektorban folytathassa, és beindíthassa saját fajtáinak vetőmagtermesztését és kereskedelmét.

A vállalkozás a nemesítés mellett fajta- és termékspecifikus agrotechnikai kutatásokat is végez, céljuk, hogy a saját fajtáikat (Olimpia lucerna, Hungaro tritikálé, Dimenzio tritikálé, Ryefood rozs és a Pannónia burgonya) környezetbarát módon, jövedelmező formában, a minőséget előtérbe helyezve állítsák elő.

A növénynemesítés és egyéb kutatási, cégvezetési elfoglaltsága mellett Dr. Kruppa József mindig szívügyének tekintette a felsőfokú oktatást, a szakemberképzést, de emellett tanácsadási tevékenységével és különféle képzésekkel segítette a gazdákat.

Az egyik legjelentősebb oktatási sikerét a szarvasi vetőmagszakmérnök-képzésben érte el, amelyről így ír egy jubileumi kiadvány utószavában: „Büszke vagyok arra, hogy a sors kifürkészhetetlen útja engem is ebbe a rangos iskolába vezetett, ahol átvehettem első mérnöki diplomámat, éppen akkor, amikor a szakmérnökképzés kezdetét vette és ahol immár 21 éve megszakítás nélkül tanítok – 19 éve pedig a növénynemesítés tárgyfelelős tanáraként képzem a szakmérnökjelöltjeinket.”

1999-ben Mag Aranytoll díjjal, majd Fleischmann Rudolf-díjjal (2014), Jedlik Ányos-díjjal (2015), legutóbb (2020) pedig Gábor Dénes-díjjal tüntették ki. A Tessedik Sámuel Főiskola címzetes főiskolai tanára (2006), a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára (2015) és az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottságának tagja (2014), de elismeréseit, címeit, tudományos tagságait szinte lehetetlen felsorolni.

Küzdelmes, de sikeres életút

A kisvárdai Teichmann Telepnek 2015-ben lejárt a bérleti szerződése a Debreceni Egyetemmel, így Dr. Kruppa József a teleppel szemben megvásárolt ingatlanon alakította ki a Kruppa-Mag Kft. új telephelyét és irodáját, ahol azóta is dolgozik.

A sokszor küzdelmekkel teli, de sikerekkel is gazdagon tarkított munkásságára érvényes az általa is gyakran idézett szólás: gutta cavat lapidem, non vi, sed saepe cadendo, amelynek szabad magyar fordítása: a vízcsepp nem erővel, hanem gyakori eséssel vájja ki a követ. Dr. Kruppa József Kisvárdán él, családja, gyermekei, unokái és barátai társaságában tölti szabadideje jelentős részét, emellett szívesen vadászik.