Ez az ország soha nem akart ártani senkinek

– Nagyon meglepődtem, és persze jól is esik, de őszintén mondom, soha nem gondolkodtam azon, kapok-e ilyen magas állami kitüntetést vagy sem. Megyénk korábbi országgyűlési képviselője, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar történeti segédtudományok tanszékének egykori vezetője, aki a rendszerváltoztatás idején vállalt közéleti szerepe, a megye történelmét megörökítő sokoldalú történészi, kutatói, illetve oktatói tevékenysége elismeréseként kapta meg a kitüntetést, azt mondja, nem tudja különválasztani a kutatói, az oktatói és a politikai szerepét.

– Egy történész közel áll a társadalomhoz, a politikához, az ország sorsának megítélésében pedig az érzelmi motivációja és a hazaszeretete is fontos szerepet játszik. Az én lelkem mindig tiltakozott hazánk megszállása, és a szabadságunk ellen irányuló törekvések ellen, a magyar történelemnek pedig számos olyan eseménye volt 1526 után, sőt, már korábban is, amit az ország elleni támadásként értékelhetünk. Ilyen volt a török megszállás, az, hogy 240 ezer civilt elhurcoltak Szibériába, de az is, hogy zsidókat deportáltak munkatáborokba. Magyarország soha nem akart ártani senkinek, a II. világháborúba azért lépett be az akkori kormány, hogy megpróbálja korrigálni a trianoni békediktátum okozta országtépést, a társadalom megsemmisítését, s visszaszerezze a magyarlakta területeket – mondja dr. Takács Péter, aki sok megyei témát kutatott.

Többek között feldolgozta a Himnusz keletkezéstörténetét, Vasvári Pál történetírói és pedagógiai tevékenységét, Kölcsey Ferenc és Szatmár vármegye kapcsolatát, összegyűjtötte Bereg, Szabolcs és Szatmár pecsétnyomatait és címereit, a kedvenc történelmi korszaka pedig a reformkor.

– Deák Ferenc, Wesselényi Miklós és Széchenyi István a magyarság kiemelkedő történelmi személyiségei a moralitásuk, a szorgalmuk, az igazságszeretetük miatt és azért, ahogyan a nemzethez viszonyultak. Ők nem a zsebüket akarták megtömni, ellenkezőleg! Széchenyi egy egész évi jövedelmét ajánlotta fel az Akadémia felállítására, ami tökéletesen tükrözi, mit gondolt az államférfiak kötelességéről. Mára ennek nyoma sincs, a nemes eszméket felváltotta az önzőség és az anyagiasság – véli a történész, akihez közel áll Tisza István politikai munkássága, gondolkodásmódja is. Sokat kutatta a Trianonhoz vezető eseményeket, foglalkozott Tisza és Ady Endre viszonyával, és azzal is, hogy a költő műveiben hogyan változott a magyarság megítélése a politikai események tükrében.

Dr. Takács Péter a rendszerváltás után számos olyan témával foglalkozott, amire korábban nem volt lehetősége. Sok támadás érte ezek miatt, de azt mondja: ő soha nem azért dolgozott fel egy-egy történelmi eseményt, hogy az valakinek tetsszen, hanem azért, mert a saját meggyőződése erre sarkallta.

– Nincs a világon olyan író vagy történész, akinek a véleményével mindenki egyetért, de aki tollat vesz a kezébe, annak ezzel számolnia kell. Minden korszakkal és személyiséggel kapcsolatban vannak remények, vágyak, de ott vannak a tények is, és előfordul, hogy ezek nem találkoznak. Ahogy bizonyos események megítélése változik az idők folyamán, úgy a történészeké is: az én életemben is vannak olyanok, akik egy-egy munkám miatt támadtak, később viszont megdicsértek ugyanazért.

A történész több hazai felsőoktatási intézményben is tanított és mint fogalmaz, mindig a hazafias szellemiségű történelemoktatás híve volt.

– Előfordult, hogy egy-egy hallgató megpróbált meggyőzni a saját igazáról, de a nézeteink közötti különbség miatt soha senkit nem ért hátrány. A szünetekben vagy a magánbeszélgetésekben volt lehetőség arra, hogy eszmét cseréljünk, de azt látom, hogy a mai ifjúság már nem ilyen: rohannak a pénzszerzési lehetőségek, a dicsőség és a minél magasabb pozíció után, és sem az ismeretek megszerzésére, sem a felkészülésre nem szánnak elég időt.

Dr. Takács Péter az első szabadon választott országgyűlés tagjaként részese lehetett olyan döntéseknek, amelyek alapjaiban változtatták meg az ország sorsát – erről az időszakról azt mondja: szép, de nehéz évek voltak. – A politikában mind a két oldalt érik sérelmek, de aki ezzel foglalkozik, annak ki kell ezeket zárnia. Szép küzdelmeknek voltam részese, és olyan képviselőkkel dolgozhattam együtt, akikre ma is jó szívvel emlékszem vissza – tette hozzá.

KM