Harc árvízzel, belvízzel, vízszennyezéssel

Ritkán tapasztalt időszak volt 2021 februárja a hazai vízügy számára. Többféle vízkár­elhárítási tevékenységhez kellett embert, gépet, tudást és anyagi forrásokat mozgósítani, ráadásul több vízügyi igazgatóság területén egyszerre. A téli hónap dacára a jégtörő hajók hiába várakoztak indulásra készen, jég nem volt, víz annál inkább, a jelentős mennyiségű eső a folyókon árhullámot, a szántóföldeken pedig belvizet okozott.

A Tisza felső és középső vízrendszerén – összesen 6 vízügyi igazgatóság területén – 214 gátőrjárásban kellett elrendelni az I. fokú készültséget, 65 gátőrjárásban pedig éjszakai figyelőszolgálatot is megkövetelő II. fokú készültségre is szükség volt.

Komolyabb kár nem történt

– Belvíz az Alföld csaknem egész területén kialakult. Az intenzív szivattyúzásnak köszönhetően kevesebb mint 60 ezer hektár került víz alá, ám I. vagy II. rendű készültségre szükség volt, és összesen 203 szivattyút kellett üzemeltetnünk, amelyek naponta 10,7 millió köbméter belvizet juttattak vissza a földekről a folyókba. Mindezeken túl, február 17-én Romániából – a rendszeresen gondot okozó PET-palackok mellett – nehézfémterhelés érte a Tiszát. A Szamoson érkező szennyezés szétterülésének megakadályozására zsilipeket kellett lezárni, de intenzív mintavételezésre is szükség volt, mivel el akartuk kerülni a szennyezett víz felhasználását, fogyasztását. A szenny­vízcsóva folyamatos elemzése 22 komponens mérését tette szükségessé. Összesen 206 mintavétel történt, a mintákat laboratóriumi körülmények között analizáltuk – összegzett Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője.

A védekezésnek köszönhetően a belvíz okozta mezőgazdasági károkat minimalizálták, a Tiszát 42 tonna PET-palacktól és egyéb kommunális hulladéktól mentesítették, a nehézfémszennyezés pedig nem került a folyó menti területekre és az ivóvízhálózatba.