Apró gömbökbe csomagolt hamis ígéret

„Aki Ukrajnából az ukrán gyógyszeradatbázisban ugyan megtalálható, de Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert hoz be Magyarországra, számítania kell arra, hogy ellene gyógyszerhamisítás bűntette miatt indul büntetőeljárás.

Így járt az az ukrán–magyar kettős állampolgárságú nő is, akinél a tiszabecsi közúti határátkelőhelyen a kézitáskáiból nagy mennyiségű, 400 láz- és fájdalomcsillapító hatású, valamint helyi érzéstelenítésre használt gyógyszer került elő a vámvizsgálat során. Az ukrán gyógyszereket lefoglalták, és a nő ellen büntetőeljárás indult” – közölte nemrég a megyei főügyészség.

Olcsóbb forrásból

A tanulságos történetről dr. Kerék Dániel gyógyszerészt kérdeztük. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire gyakoriak a hasonló esetek, milyen veszélyt rejtenek az ismeretlen eredetű, külföldről behozott orvosságok és egyéb készítmények. Annál is inkább, mert minden hazánkban nem engedélyezett, bizonytalan eredetű gyógyszert vagy gyógyszernek nem minősülő készítményt kockázatos beszedni, maradandó egészségkárosodással járhat.

– Ha a hölgy nem vényköteles gyógyszerből saját használatra hozott volna be néhány dobozzal, semmi gond nem lett volna, ám 400 doboz készítmény egyértelműen kereskedelmi mennyiségnek számít. Valami nagyon olcsó gyógyszerről lehet szó, amit Ukrajnában megvásárolt, majd itthon akarta eladni. Nyilvánvalóan nem volt importengedélye, így akkor is, ha patikában vette, hamisnak számított itthon. Előfordulhatott az is, hogy a deep weben fillérekért rendelte meg, és áthozta a határon. Bármelyik esetről legyen is szó, több ponton illegális a cselekmény.

Jó tudni, hogy külföldre vinni vagy más országból behozni orvosságot kizárólag saját használatra, minimális mennyiségben szabad

– tette hozzá a szakgyógyszerész.

Arra a kérdésre, hogy a külföldön engedélyezett, de nálunk nem forgalmazható gyógyszereket be lehet-e szerezni legálisan itthon, azt válaszolta, orvosi ajánlatra és engedéllyel meg lehet rendelni más országokban alkalmazott gyógyszereket, meghatározott mennyiségben.

Zárt értékesítési lánc

– Ha valakinek Magyarországon van szüksége olyan gyógyszerre, ami itthon nincs forgalomban, de az EU-ban igen, egyedi importengedéllyel legálisan, nagykereskedőn keresztül importálható a készítmény, és támogatás is igényelhető rá. Patikánkban (a nyíregyházi Korona Gyógyszertár) nem egyszer, nem kétszer rendeltünk már külföldön forgalomban lévő készítményeket, hiszen bizonyos terápiák, kezelések szerves részét képezhetik az új, külföldön fejlesztett és forgalmazott gyógyszerek – jegyezte meg dr. Kerék Dániel.

S ezzel el is érkeztünk egy kényes témához: a netes rendelésekhez, a hamis pirulák forgalmazásának melegágyához. De még mielőtt a tiltott oldalakon „szörfölnénk”, érdemes tisztázni, hogy interneten kizárólag vény nélkül kapható gyógyszer rendelhető, a vényhez kötöttek nem. Legálisan internetes gyógyszer-értékesítést kizárólag a gyógyszertárak végezhetnek.

– A magyarországi patikák létrehozhatnak webshopokat, de ezek mögött működő gyógyszertárak állnak, és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet ellenőrzi őket. Magyarországra nem vényköteles gyógyszert csak ilyen web­shop szállíthat ki – tudtuk meg a szakgyógyszerésztől.

Tehát semmi keresnivalója nem lenne a hétköznapi embernek a különböző pirulákat kínáló online boltokban, ennek ellenére évente többmilliárdnyi tabletta talál gazdára a „sötét oldalakon”. Milyen rizikót hordozva?

Bármit hamisítanak

– A hamisított készítményeket két csoportra lehet osztani: az egyik csoportba a természetes összetevőket tartalmazó gyógyszerhamisítványok tartoznak (ezek általában hatástalanok), semmilyen hatóanyag nincs bennük. A másik csoportban találjuk az eredeti gyógyszer hatóanyagát nem megfelelő arányban tartalmazóakat, amelyek életveszélyes állapotot, esetenként halált is okozhatnak.

– Előfordul az egyenlőtlen hatóanyag-eloszlás tablettánként, illetve szennyezők, nehézfémek, gyártási hulladék, valamint melléktermékek halmozódhatnak fel bennük. Bármit hamisítanak, amire igény merül fel.

A szakmánk mélyen elítéli azokat, akik a legkiszolgáltatottabbakon, a rákbetegeken élősködnek, és bizonyítékokon nem alapuló csodaszerekkel üzérkednek.

– De mint ismert, kábító hatású szereket, nyugtatókat, potencianövelőket, fogyasztótablettákat hamisítanak leginkább. Az utóbbi néhány évtizedben ezek mögé a fogamzásgátló tabletták, szívgyógyszerek is felsorakoztak – sorolta dr. Kerék Dániel.

Titokban szedik

A hamis forrásból származó beszerzéseknek számos oka lehet. A potencianövelők, fájdalomcsillapítók esetében a vásárlók gyakran titkolni akarják a szer használatát. Más esetekben az itthon nem forgalmazott medicinához szeretnének hozzájutni. Egy tanulmány szerint a hazai gyógyszerfogyasztás 2-3 százaléka származik hamisítványból, Nyugat-Európában ez az arány közelít a 10 százalékhoz.

Közismert, hogy a hamisított olcsóbb, mint az eredeti, ám meglehetősen összetett okok állnak amögött, hogy az emberek nem rettennek vissza a hamisítottól.

A hamisítvány árulkodó, gyanús jelei

Fontos tudni, hogy az utcán, piacokon, csomagküldő szolgálaton, kéretlen reklámlevélben – spamben – ajánlott internetes oldalon vásárolt gyógyszer nagy valószínűséggel hamis.

Egyes esetekben a hamisítás külső tényezői szembetűnőek lehetnek. A dobozokon nincsen magyar nyelvű felirat, magyar nyelvű betegtájékoztató sem található bennük. A doboz színe és mintázata is eltér az eredetitől, rossz helyesírású szöveg található a dobozban. A készítmény szemmel láthatóan rossz minőségű, ha töredezett a széle, rosszul olvasható rajta a felirat, elmosódottak a benyomat élei, nem egyöntetű a színe, nem pontosan ugyanolyan színű, mint az eredeti, más az állaga és az íze. (forrás: hamisitasellen.hu)