A beadott védőoltás a legjobb oltás

Ha visszatekintünk az emberiség elmúlt 100 évére, az orvostudomány legnagyobb vívmánya és az egyik legjobb dolog, ami történhetett az emberekkel, az a védőoltások felfedezése és széles körű alkalmazása. Így sikerült olyan világjárványokat megszüntetni, mint a fekete himlő, a torokgyík, szamárköhögés, járványos gyermekbénulás – utal arra már a beszélgetés elején dr. Dicső Ferenc megyei oltási szakfelügyelő, hogy a védőoltásoknak mekkora szerepük van a nagy járványok megelőzésében, legyőzésében.

– A legelső védőoltások gyengített kórokozót tartalmaztak, később az elölt vírusok, baktériumok teljes struktúráját juttatták a szervezetbe a védőoltással. Ezeket az eljárásokat ma is alkalmazzuk, mert az elölt kórokozót tartalmazza az influenza elleni védőoltás, a gyengített kórokozókat is használjuk, a gyerekek így kapják a morbilli, a mumpsz és a rubeola (kanyaró, járványos fültőmirigy-gyulladás és a rózsahimlő) elleni oltást. A gyengített, elölt kórokozók az esetek 99 százalékában nem okoznak tünetet, nagyon kis százalékban oltási betegség esetleg előfordulhat – magyarázza a gyermekgyógyász, gyermekkardiológus főorvos.

Minden vakcina véd

A védőoltások következő generációi azok voltak, amikor a vírusnak csak azt a részét juttattuk be az emberi szervezetbe, ami az élő kórokozóval találkozva speciális fehérjét, antitestet kezd termelni és kiváltja az immunitást. Az ezt követő split vakcinák a kórokozónak már csak egy nagyon szűk, immunválaszt kiváltó hasított részét tartalmazzák, s ugyan hasonlóak az előzőhöz, ezek modernebbek. S végül jöttek az olyan vakcinák, amelyeknél a molekuláris genetikát használják alapul, s az emberi szervezetbe csak azt a génstruktúrát juttatják be, amely kiváltja az immunitást. Ezek az mRNS, vagyis rekombináns géntechnológiával készült oltások, és semmi közük nincs az eredeti kórokozóhoz, de kiváltják az immunvédekezést – vezeti végig az oltáskialakulás folyamatát dr. Dicső Ferenc.

A Covid–19 ellen is gyorsan és hatékonyan kifejlesztették a tudósok a védőoltásokat, felhasználva valamennyi technológiát. A legmodernebb eljárással készülnek az úgynevezett mRNS-alapú védőoltások – Pfizer/BioNTech és a Moderna –, melyekkel ugyan kevés fehérjeinformációt juttatnak az immunrendszerbe, mégis elkezdődik a G típusú immunglo­bulinok termelődése a vírus ellen. A másik típusú, amikor azt az információt, ami kiváltja a specifikus immunglobulin-termelés lehetőségét, hozzákötik egy ade­novírushoz. Ezt a szervezet bekebelezi, s megtalálja azt az információt, amitől ellenanyagot termel. Ilyen az AstraZeneca vakcinája, illetve az orosz Szputnyik V. S vannak a hagyományos technológián alapuló védőoltások, mint a kínai Sinopharm-vakcina, amiben elölt, teljesen közömbösített vírus van.

– Mindegyik oltásnak más a hatékonysága – 75 és 95 százalék között mozog –, de mindegyik védelmet nyújt a fertőzéssel szemben – hangsúlyozza az oltási szakfelügyelő, és hozzáteszi: az mRNS-alapúaknál alapvetően kontraindikáció nincs, csak a védőoltásban lévő úgynevezett vivőanyagok elleni allergiát vagy anafilaxiát jelenthet, de ez extrém ritka. Ez vonatkozik a vektoralapú vakcinákra, mint az Astra­Zeneca is, azonban ezeket egyes országokban 60 éves kor felett nem ajánlják. Vannak olyan állapotok, amikor valakinek nagyon súlyos, krónikus és fellángoló betegsége (cukorbetegség, veseelégtelenség, májbetegség) miatt nem ajánlják a készítményt, ilyen a Sinopharm.

Egyre több a beteg

– A jelenleg elérhető védőoltásokat 16 év alatt nem ajánlják, mert az ezzel kapcsolatos klinikai tapasztalatok nem elégségesek, de az mRNS-vakcinával már folynak a vizsgálatok, s nagy valószínűséggel használhatóak lesznek – utal a jövőre a főorvos, aki nyomatékosítja: ezek szakmailag megalapozott vélemények, nem szóbeszédre, hanem alkalmazási előiratra alapulnak. Az oltás a legrosszabb esetben is 75 százalékos védettséget ad, vagyis ha 100-an megkapják, akkor 75-en biztosan nem fognak megfertőződni, de fertőzés esetén is olyan enyhe lefolyású lesz a betegség, hogy nem kerül a páciens kórházba, lélegeztetőgépre – emeli ki az oltások lényegét dr. Dicső Ferenc.

Megemlíti: előfordulhat, hogy egy apró immunhiba miatt az mRNS-vakcina mégsem váltja ki a szükséges választ, a szervezet nem termel ellenanyagot, akkor megfelelő konzultációt követően javasolhatják az elölt vírust tartalmazó oltóanyagot a védettségért. S mivel a kínai vakcina ilyen elölt, ártalmatlan vírust tartalmaz, hatékonyabb lehet a vírusmutánsokkal szemben is.

– Jelenleg nő a betegek száma, emelkedik a kórházba, intenzív osztályra kerülő, lélegeztetésre szorulók száma, és mint gyermekorvos azt is látom, hogy egyre több a gyermekkorban jelentkező pozitív eset – jegyzi meg. – Nincs nap, hogy 1–4 gyereket szűrve ne találnánk Covid-fertőzöttet. Szerencsére a betegség lefolyása nem olyan súlyos, mint a felnőtteknél, ritkán igényelnek kórházi ellátást. Azonban a betegség tünetmentes lezajlása után jelentkező sokszervi gyulladásos megbetegedés már igényelhet kórházi kezelést, de időben felfedezve jól tudjuk gyógyítani. Az elmúlt időszakban 10 ilyen gyereket kezeltünk az osztályon, s mindenki meggyógyult – mondja dr. Dicső Ferenc.

Védelmet ad

A megfelelő nyájimmunitáshoz az kell, hogy a lakosság 60-70 százaléka megkapja a védőoltást vagy átessen a betegségen, de ez utóbbi inkább ne forduljon elő, ha van lehetőség a megelőzésre – fogalmaz a szakfelügyelő. – Arra, hogy meddig tart a védettség, még nincs megfelelő tapasztalat, legalább egy év kell az egzakt válaszhoz. Amit jelenleg tudunk, hogy 5-6 hónapig biztosan adnak védettséget, erre már van vizsgálati eredmény. A Covid-vírusnak megfelelő távolságtartással, szájmaszkviseléssel szinte nincs esélye átkerülni a másik emberre. Ha nem tartanánk be a rendelkezéseket, nem 15, hanem 150 ezer halottunk lenne – érzékelteti a szabályok betartásának fontosságát.

A felnőttek védőoltása a gyerekeket is védi, mert például a családon belül nem kapják el a vírust. A beoltott ember szervezetében, ha a vírust hordozza is, a kórokozó nem lesz hosszú életű, hiszen az immunrendszer megöli, nincs ideje elszaporodni.