Vállalta a kisebbségi lét viszontagságait

A koronavírus-járvány második hulláma miatt nem lehet rendezvényeket tartani, s emiatt számos szakmai tanácskozást a megszokottól eltérő módon rendeznek meg. A Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézete, valamint a Magyar Történelmi Társulat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából november 12-én tartotta volna tudományos konferenciáját, de a koronavírus miatt várhatóan még e hónapban online tanácskozhatnak majd a szakemberek.

A magyar arisztokrácia Trianon-traumái című elő­adás-sorozat keretében azt vizsgálják, milyen következményekkel járt a mágnáscsaládok életében az I. világháborút követő zűrzavaros időszak, a trianoni határhúzás, hogyan változtak életkörülményeik a két világháború között a dualizmus korihoz képest.

Van mit pótolni

A trianoni emlékévhez újabb aspektusból közelítő témáról dr. Zsoldos Ildikóval, a Nyíregyházi Egyetem történészével, a konferencia egyik előadójával beszélgettünk, aki elmondta, a magyar arisztokráciára koncentráló tudományos kutatások még napjainkban is reneszán­szukat élik.

– Sok a pótolnivaló, ugyanis a II. világháborút követően számos felszínes, sok tekintetben megalapozatlan, politikai elvárások által motivált állítás kapcsolódott ehhez a társadalmi réteghez. Az arisztokráciára fókuszáló, objektív kutatásokat évtizedekre száműzték a tudományos életből. A sokrétű felkészültséget igénylő minőségi elitkutatás csak a politikai enyhülés és a rendszerváltozás után indulhatott újra – ismertette a kutatások hátterét a történész, hozzátéve, a számos kutatási eredmény mellett a történettudomány még nem összegezte, milyen változásokat hozott az I. világháború elvesztése, a trianoni békediktátum következtében kialakult új helyzet a magyar arisztokrácia számára.

Menni vagy maradni

Dr. Zsoldos Ildikótól megtudtuk, a magyar főúri családokat különböző mértékben érintették a megváltozott viszonyok. Ez jelentősen függött attól, hogy birtokaik a trianoni határhúzás után mely országhoz tartoztak.

– Az általánosságban elmondható, hogy akár a trianoni Magyarországon éltek, akár az országhatáron túl, életkörülményeik jelentősen megváltoztak a két világháború között. Mind az I. világháború utáni évek, mind a gazdasági világválság nehézségeket hoztak a magyar arisztokrata családok számára is. Voltak, akik áttelepültek Magyarországra, míg mások vállalták a kisebbségi lét nehézségeit. Ilyen volt a szatmári Vécsey családból származó báró Vécsey László is, akit duplán sújtott Trianon, hiszen a sárközi uradalom – benne a családi birtokközponttal – Romániához került, az ungszennai uradalom pedig Csehszlovákiához – részletezte dr. Zsoldos Ildikó.

A történész kiemelte, az arisztokraták helyzetét tovább nehezítette a két ország agrárreformja, az intézkedések nem tisztelték a földmagántulajdont.

– A Romániához csatolt területeken már a dualizmus utolsó évtizedeiben megkezdődött a birtokok román kézre kerülése, igaz, akkor még a vásárlás módszerével. Vécsey báró a román állampolgárságot választotta. Több mint négy éven keresztül küzdött a családi örökségeiért. Eközben uradalmi titkárának és jószág­igazgatójának segítségével figyelemmel kísérte öccse csegöldi uradalmának ügyeit is. Arra törekedett, hogy a magyarországi földreform minél kisebb részét érintse testvére vagyonának. Az arisztokrata nevelés során elsajátították, hogy életük egyik legfontosabb feladata az örökölt vagyon megóvása, lehetőség szerint gyarapítása – avatott be báró Vécsey László küzdelmeibe dr. Zsoldos Ildikó.

MI

Borítókép: Hanyatlik az egykor fényes uradalom | Fotó: Szabó Tamás