Életereje teljében a magyar gazdaság

Szijjártó Péter sehová sem érkezett üres kézzel. Látogatása több állomásán személyesen adta át a magyar kormány legújabb gazdaságélénkítő csomagjának a versenyképességet növelő támogatási okiratát, illetve olyan fontos létesítményeket adott át, amelyek a térségünk felzárkózását szolgálják.

A jövőbe mutató vállalás

Köszöntőivel mindenhol érzékeltette: minden, amit most a kormány ezekben a hónapokban tesz, a magyar gazdaság, az elért eredmények, a hagyományaink és indentitásunk megóvását szolgálja. Európában egyedülálló, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium olyan kormányzati kezdeményezés élére állhatott, amely akkor is a jövőbe tekint, amikor másutt leépítésekről beszélnek, a termelés és a gazdaság visszafogásáról gondolkodnak.

A kormány azoknak a cégeknek, vállalkozásoknak nyújtott segítő kezet, akik a koronavírus-helyzet ellenére is beruháznak, fejlesztenek, több tízezer munkahelyet védve meg. A kormányzat összesen 169 milliárd forintot különített el a célra, és mostanáig 806 vállalkozás kötelezte el magát a kezdeményezés mellett, 377 milliárdos beruházási bummot indítva el Magyarországon.

Öt állomás – öt logikailag egymásra épülő üzenet: akár így is jellemezhetjük a külügyminiszteri körutat. Az első helyszínen, Nagykállóban, ahol Szijjártó Péter a Tecnica Ungheria Kft.-hez – olasz tulajdonú, sícipőket gyártó céghez – látogatott el, a kormányzati vendég úgy fogalmazott:

Most a gazdasági védekezés időszakát éljük, és látva a magyar gazdaság és a vállalatok életerejét, ezt a csatát is meg fogjuk nyerni, csakúgy mint az egészségügyi védekezés első fázisát.

A csak Nagykállóban 350 dolgozót foglalkoztató céghez ezúttal 154 millió forintos állami támogatás érkezett, egy 310 milliós beruházást téve lehetővé.

Egyazon gondolatkörben

Nem sokkal ezután a külügyminiszter egy 3 kilométer hosszú kerékpárút-szakasz ünnepélyes átadóján vágta át a nemzeti színű szalagot Balkány és Biri között. A 365 milliós beruházást 284 millió forinttal támogatta Magyarország kormánya.

– Büszkén mondhatjuk, az uniós források arányában mi magyarok költjük a legtöbbet kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére – jelentette ki Szijjártó Péter majd hozzátette: – A most zajló és a közeljövőben átadásra váró beruházásokkal együtt több mint 6 ezer kilométernyi kerékpárút áll itthon a biciklizők rendelkezésére.

A jelenlegi fejlesztési tervek azt irányozzák elő, hogy 2030-ra a kerékpárutak hossza Magyarországon elérje a 15 ezer kilométert

– hallhattunk az egészség- és a gazdaságvédelem gondolatkörébe ugyancsak beleillő elképzelésekről.

– Az új világgazdasági korszakban csak a magyar emberek munkája teheti naggyá az országot – mindezt már Vásárosnaményban a Frontalin Kft.-nek nyújtott támogatási szerződés átadóján fogalmazta meg a külügyminiszter.

A fa- és bútoripari vállalat egy 547 milliós beruházásra szánta el magát, aminek a fele összegét ugyancsak megkaphatták támogatásképpen.

Hasonló volumenű fejlesztést valósít meg a maga 530 milliós bekerülési költségével a Mátészalkai Sütőipari Kft. A külgazdasági miniszter az elmúlt években rendre 10 százalékos növekedést produkáló élelmiszeripar valamennyi szereplőjének megköszönte, hogy az elmúlt hónapokban zökkenőmentesen biztosították az ország élelmiszerellátását, nem hagyva Magyarországot kiszolgáltatott helyzetben.

Példát mutatnak

Földrajzilag, de megítélésünk szerint szimbolikus értelemben sem véletlenül Csenger lett a külügyminisztériumi program utolsó állomása. Itt ugyanis egy többfunkciós buszpályaudvart avattak, amely egyszerre szimbolizálja a hagyományok tiszteletét, és a fejlődés melletti elkötelezettséget.

A 249 milliós vissza nem térítendő támogatásból, és a 73 milliós önkormányzati szerepvállalásból megvalósuló multifunkcionális épületkomplexum a közel tíz éve elhunyt Makovecz Imre építész stílusában készült, ugyanakkor 271 négyzetméteren minden mai igényt is kielégít.

Az átadóra dr. Homolya Róbert, a MÁV-csoport elnök-vezérigazgatója is ellátogatott, mert mint elárulta, július 15-én a kormány döntése alapján a Volánbusz és a MÁV Start Zrt., a két legnagyobb állami tulajdonban lévő vállalat együtt, összehangolt munkával kezd korszerű tömegközlekedés kialakításába a legkisebb településeken élők számára is.

Szijjártó Péter a kormány tiszteletét és nagyrabecsülését tolmácsolva mondott köszönetet Csengernek és a csengerieknek, mert mint fogalmazott:

Ez a város Makovecz Imre és a Makona-csoport építészeti örökségének a legfontosabb őrzője, gondozója és letéteményese.

– A magyar nemzet azért tudott fennmaradni, és a mostani, történelminek nevezhető kihívásokat is jól kezelni, mert miközben nyitottak és befogadóak vagyunk a legújabbra, legmodernebbre, ragaszkodunk az örökségünkhöz, a vallási, történelmi és kulturális hagyományokhoz is. Mindebben pedig önök, csengeriek egész Magyarországnak példát mutatnak – hangsúlyozta a külügyminiszter.

MJ