Többe kerül a zöldség, mint a hús?

Kilőttek az árak a boltokban és a piacokon egyaránt: a KSH friss elemzése szerint 2020 júliusában átlagosan 3,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, az élelmiszerek, szeszes italok és a dohányáruk ára jelentős mértékben emelkedett. Egyes termékeknél, különösen a zöldségek-gyümölcsök esetében azonban ennél jóval nagyobb áremelkedés figyelhető meg.

Az élelmiszerárak 2019 júliusához hasonlítva közel 8 százalékkal voltak magasabbak, ezen belül az idényáras élelmiszerek, mint a friss zöldség, a hazai és a déligyümölcs több mint 17 százalékkal kerültek többe. A párizsi és a kolbász több mint 16 százalékkal drágább, a cukor 14,5, a tojás pedig mintegy 9 százalékkal kerül többe, mint tavaly ilyenkor. A lapunkban megjelent piaci árak alapján néhány zöldség és gyümölcs esetén sokkal drasztikusabb emelkedést figyelhetünk meg.

Tavaly júniusban 100 és 300 forint közötti áron vehettünk egy kiló almát, míg az idén már 400–550 forintot kértek a lédús szabolcsi gyümölcsért. Egy gyors számolás után ez akár több mint 100 százalékos emelkedést is jelenthet, ugyanakkor számos zöldség ára nem változott kiugró mértékben.

A sárgarépáért és a káposztáért is közel annyit kérnek, mint tavaly, a barack és a szőlő azonban jelentősen többe kerül: míg tavaly augusztusban 300–550 forintos áron vehettük a barackot, addig az idén 400–800 forintos árakkal találkozhatunk. A szőlő tavaly ilyenkor 700–1200 forintért kerülhetett a kosárba, míg most 1000–1500 forintért kínálják az árusok.

Turcsán Mihálynéval vásárlás közben, az egyik nyíregyházi piacon beszélgettünk. A nyugdíjas hölgy lapunknak elmondta, nem érti, miért kerül ilyen sokba az alma a piacokon, boltokban.

− Az alma hazájában élünk, mégis 400 forinton alul nem lehet megvenni a gyümölcsöt. A dinnye és a barack szintén drága, bár azt mondják, az aszály és a későbbi sok eső miatt az idén kevesebb termett – árulta el Turcsán Mihályné. Kicsit odébb lépve egy mosolygós idős hölgy kínálta portékáit az arra járóknak. Marika néni standján minden a saját keze munkájának gyümölcse, és bár ő is kénytelen volt árat emelni, igyekszik azokat a lehető legalacsonyabban tartani.

Az idei időjárás nem volt kegyes hozzánk: sok minden lefagyott, de volt aszály, később rengeteg eső, így mindenből kevesebb termett, mint tavaly.

– A piacra mindig a legszebb zöldséget és gyümölcsöt hozom, de nemhogy hasznot termelni, a növények gondozásának költségeit is nehéz kigazdálkodni – mondta keserűen Marika néni.

Az áremelkedés tehát vitathatatlan, ezért lapunk utánajárt, milyen tényezők állnak a növekedés mögött.

Hosszabb távon is megmarad

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) alelnöke kérdésünkre elmondta, a fogyasztói árak alakulását számos, egymással is ellentétes tényező befolyásolja.

Az élelmiszerárak jelentősen függnek a terméseredményektől és az időjárástól, a becslések szerint az élelmiszerárak megugrása valószínűleg hosszabb távon is megmarad.

– A kézi szedésű gyümölcsök esetén nehéz megtalálni a munkaerőt, és bár vidéken sok a munkanélküli, a kereslet és kínálat gyakran nem találkozik. Az üzemanyagár szintén fontos tényező, most nem számítunk jelentős emelkedésre, ingadozásra viszont igen. Az üzemanyagok ára a világpiactól függ, elég egy konfliktus valamely olajtermelő országban, és máris drasztikus változással nézhetünk szembe. Az árfolyamok alakulásáról sem szabad megfeledkezni, folyamatosan gyengül a forint, bár néha tapasztalható némi előrelépés, a gyenge árfolyam várhatóan tartós marad – ismertette az árakat befolyásoló tényezőket ­Palócz Éva, aki a csökkenő keresletről is beszélt lapunknak.

– A pandémia miatt nőtt a munkanélküliek száma, sokan mentek kényszerből fizetés nélküli szabadságra, vagy dolgoznak félállásban, így a jelentős jövedelemveszteséget elszenvedő emberek miatt csökkent a vásárlóerő. Ez a csökkenés elvileg gátat szabna az áremelkedésnek, de sokszor a termelő nem tudja olcsóbban adni a portékáját. Az ár emiatt nem csökken – részletezte a további következményeket Palócz Éva, akitől azt is megtudtuk, milyen módszerrel kalkulálják a szakemberek az átlag­árak növekedését.

Súlyosabbnak érezzük

– Az átlagos árindexet úgy kapják meg, hogy egyenként részletesen megvizsgálják a termékek árát, és a fogyasztási felmérések alapján besúlyozzák. Ezek a felmérések mindig korábbiak, 2020-ban a 2018-as háztartási felmérések alapján súlyozzák be a termékeket. Ez a módszer a világon mindenhol így van, és jól is működik, amennyiben nincs drasztikus változás a szerkezetben.

Nem volt még ilyen, hogy az iparcikkek és ruházati termékek vásárlása ekkora mértékben essen vissza.

– Ha az idei súlyokat alkalmaznánk, jóval magasabb inflációs értéket kapnánk a mostani 3,5 százalékos helyett – avatott be a számítási folyamat részleteibe Palócz Éva, aki azt is elárulta, miért érezhetjük súlyosabbnak az áremelkedést a valós mértékénél.

– Az ember mindig észreveszi, ha valaminek megugrik az ára, arról viszont nem vesz tudomást, ha valami ezzel párhuzamosan kevesebbe kerül. Esetünkben a húsok ára lett alacsonyabb, és sokáig a parkolásért sem fizettünk. Az áremelkedést tehát azért érezzük olyan súlyosnak, mert az élelmiszerek súlya nőtt a teljes fogyasztásban, magasabb lett az árindexe, az emelkedő ártételek pedig tartósabb érzést keltenek, mint a csökkenőek – zárta gondolatait Palócz Éva.

MI