Készül a tiltott pálinkafőzők múzeuma

„Jövő Vándora, Te, aki ezeket a sorokat olvasod sajátos, egyedülálló és gyönyörű magyar anyanyelveden, tudd meg, hogy ezen épület alapítói az egyetemes magyar kultúra megmaradásában és gyarapításában hittek. Vallották, hogy a magyar kultúra – amely maga a Magyar Élet, e zaklatott században, az újraformálódó Világ emberiségének milliárdjai közepén – csak a magyar kulturális közösségek megerősítésével, felemelésével őrizhető meg és vihető tovább” – olvasható a Nemzeti Művelődési Intézet épületében, Lakiteleken, ahol nyírbátori, nagykállói, nyírbélteki és nyíregyházi kultúrakedvelők tettek látogatást autóbusszal a közelmúltban.

A központi épület az idén tavasszal készült el, a járvány­ügyi veszélyhelyzet elmúlta s a jó idő beköszönte óta egymást váltják, érik az ország különböző pontjairól érkező látogatócsoportok – mesélte az idegenvezetőnk, aki elmondta azt is, hogy a közel négyezer négyzetméter (hasznos) alapterületű székház stílusa, díszítése egyfajta tisztelgés elődeink előtt, egy olyan kor előtt, amikor a kultúra és a mindennapi élet elválaszthatatlanul egybeforrott. A fent említett, földszinti aula plafonján található, utókornak szánt idézetet az intézet ügyvezetője, Závogyán Magdolna mondta 2018 nyarán, a székház alapkőletételi ünnepségén.

Kemencében sült a lángos

A Lakitelek Népfőiskola Hungarikum Ligetében tett körséta is számos látnivalót és új ismeretet tartogatott a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei idősek és fiatalok számára.

Ottjártunkkor is javában tartottak a munkálatok, mint megtudtuk, gyógyfürdő és négycsillagos szálloda épül, az új footgolfpályát pedig már birtokba vették a sport szerelmesei.

Igazi különlegességnek ígérkezik a tiltott pálinkafőzők gyűjteménye, a jurtatábor és kemping már most is népszerű a táborozó gyermekek körében.

Igaz, csak távolból, a Vaspatkó lovarda teraszáról, de láttuk a legkorszerűbb hangtechnikával felszerelt zenepavilont, ahol a Hungarikum Ligetben fellépő zenekarok próbálhatnak, és az Alföldi Borok Katedrálisát is.

Helyben készült, kemencében készült a finom kenyérlángos, amelyet a csoportunk majd’ minden tagja megkóstolt a pihenőhelyen, majd az „István fejedelemségének ezredik esztendejében”, 1997-ben épült Szent István-kápolnához vezetett az utunk.

Így élt Szabó Magda

– A vályogból készült kápolnát Lezsák Sándor és felesége, a népfőiskola alapítói építtették, elsősorban a magyarsághoz szól, a hit nyelvén. Ökumenikus szentély, meditációs hely, ahol a lélek, küszöbön hagyva a mindennapi gondokat, problémákat, magára maradhat és elmélkedhet – hangzott el a csoportkép elkészítése és a környező park bemutatása előtt.

Az ebédünket a Tőserdő Kempingben költöttük el, délután pedig egy – Szabó Magda életét bemutató – színházi előadást tekintettünk meg a helyszínen felállított cirkuszi sátorban.

Palicz István