Túlélésünk kínzó csodája

A trianoni határokat már a versailles-i békekötést jóval megelőzve eltervezett, a Kárpát-medencei magyar dominancia letörésére aljas szándékkal, vérlázító igazságtalansággal vonták meg a győztes hatalmak. Emiatt kísért még most is Trianon ártó szelleme.

Ám sokak fejében nagy a zűrzavar e gyalázatos békediktátummal kapcsolatban. Sokszor hallani anyaországiak szájából, hogy románnak nevezik erdélyi, ukránnak kárpátaljai vagy épp szlováknak felvidéki magyar testvéreinket. Mások szavaiból meg az derül ki, hogy lövésük sincs, mi történt Trianonban, vagy épp fölösleges köldöknézegetésnek tartják.

Magyar az, akinek fáj Trianon – fogalmaz találóan egy mára szállóigévé nemesült (állítólag Patrubány Miklóstól származó) mondat. Szerintem Karinthy Frigyes is tűpontosan adja vissza az országcsonkítás magyarokat máig kínzó fájdalmát. A Levél kisfiamnak – Trianon emléknapjára című írásában így fogalmaz: „...valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.”

A kommunizmus minden – általa sovénnak titulált – nemzeti, így a trianoni kataklizmát is agyonhallgató évtizedeiben legföljebb csak „itt valahol, ott valahol”, magunkban füstölöghettünk. Szavunkat nem emelhettük fel hivatalosan a környező – tragédiánkon nagyot kaszáló – országok történelemhamisító propagandája és ott a kisebbségi lét megalázó kenyerére kényszerített magyar lakossága mellett.

A trianoni békediktátum okozta veszteségeink a világtörténelemben példa nélkül állóak voltak. Három és fél millió magyar került idegen uralom alá, jelentős mezőgazdasági területeinktől fosztottak meg, s az elcsatolt területek bányakincsei pótolhatatlan nyersanyaghiányt okoztak az ország közepére koncentrálódó feldolgozóipar számára. Hát innen kellett az elmúlt száz év során még kétszer lábra állnunk, s újra meg újra beneveznünk a túlélés csodája című előadással a világméretű Ki mit tud?-ra.