2020.05.28. 08:00
Nem feledte, honnan indult
A kisvárdai Bessenyei-gimnázium diákjai közül Farkas Bertalan jutott a legmesszebbre.
– Egy iskola számára nincs annál nagyobb büszkeség, mint amikor az egyik tanítványa országos ismertségre, elismertségre tesz szert.
Nos, a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium fennállásának már csaknem 110 éve alatt mindig bővelkedett ilyen sikerekben, azonban a neves tanítványok közül kétségkívül Farkas Bertalan jutott a legmesszebbre, és ez a magasság most nem csak képletesen értendő – jegyezte meg Bíró Gábor, a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium intézményvezetője az űrrepülés 40. évfordulóján.
Ünnep a közösségnek
– Berci emberi nagyságát az is jelzi, hogy ünnepelt hősként sem felejtette el, hogy honnan indult. Szülőfalujának, iskolájának ma is rendszeres látogatója, személyes kapcsolatainak ápolója.
A gimnáziumba érkezése mindig ünnep a közösségnek.
Az évfordulós események állandó szereplője, elsőként lett tagja a Bessenyei Akadémiának, ahol a volt tanítványok előadásokon számolnak be a jelenlegi diákoknak az életútjukról, így adva át élettapasztalataikat a következő generációnak.
Az ő közbenjárása révén készülhetett el Bessenyei Györgynek, az iskola névadójának szobra, ami az iskola parkjában áll.
Féltett kincsek
Az 1911-ben alapított intézményben külön vitrin őrzi az űrutazás és Farkas Bertalan teljesítményének emlékét.
– A legféltettebb darab az iskoláról készült fénykép, melyet Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 31-én az űrben dedikált.
Értékes az a kép is, ami akkor készült, amikor a repülés 25. évfordulója apropóján Berci az űrhajóstársaival együtt látogatta meg az iskolát. Egyszerre, egy időben ennyi űrhajós egy iskolában még aligha járt.
Bíró Gábor végezetül megjegyezte: a veszélyhelyzet megakadályozta a jeles jubileum megünneplését, a közösségi médiában egy iskolai vonatkozású fényképgalériával állítottak emléket az eseménynek.
LTL
Azt hitte, kiesik a rostán
„Megváltoztatta-e esetleg például a Föld látványa az Ön személyiségét?” – kérdezte Kovács Zsuzsanna Farkas Bertalantól az urvilag.hu oldalon, amire ekképpen reagált az első magyar űrhajós: „Ha valaki eljut odáig, hogy beválasztják egy űrhajóscsapatba, megkezdheti a felkészülést a repülésre, és részt vehet a teljes kiképzési folyamatban, az már önmagában is egy csodálatos és különös érzés.”
Mindig fennmaradt
„Azért is van ez így, mert a nagyszámú jelentkező közül az űrhajósokat kiválogatják, a végső jelöltek az alkalmasság alapján lesznek kiválasztottak, nem egyszerűen kineveznek valakit egy ilyen feladatra. Az a tény, hogy Magyarországon végül rám esett a választás, önmagában is egy jó dolog volt az életemben. Egyébként én mindig azt hittem, hogy majd kiesek a rostán, aztán közben mindig fennmaradtam. Ebből adódott számomra egy kis »finomság«, amiből következően végül eljutottunk Kubaszovval a világűrbe.”