Gyulaháza szülötte az űrben

Magyar a világűrben – harsogta a Kelet-Magyarország 1980. május 27-i számának címlapja, az alcím pedig egyértelműsítette a kötődést: Farkas Bertalan, néphadseregünk századosa a Szabolcs-Szatmár megyei Gyulaházán született, Kisvárdán járt gimnáziumba, Nyíregyházán kezdte a repülést.

Két hírügynökség, az MTI és a TASZSZ közölte:

1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, budapesti idő szerint 20 óra 20 perckor a Szovjetunióban felbocsátották a Szojuz–36 űrhajót.

Az űrhajón tartózkodó személyzet parancsnoka Valerij Kubaszov, a Szovjetunió űrhajós-pilótája; kutatóűrhajósa Farkas Bertalan, a Magyar Népköztársaság állampolgára.

– Negyedik éve voltam tanács­elnök, amikor Berti (mi így hívtuk) az űrbe repült. Emlékszem, hogy az egész ország óriási csodaként élte meg.

A kis falunk, amelyik „szerepkör nélküli, fejlesztésre nem kijelölt egyéb település” volt az országos tervekben, magáénak érezte a szülöttének történelmi tettét.

Együtt nőttem fel vele, egymást tanítottuk pingpongozni.

Középiskolás korában a futballcsapatunkban is játszott. Nagyon szeretjük és tiszteljük, bármikor szívesen látjuk Gyulaházán – mondta Bardi Béla, aki 1976 óta vezeti azt a helységet, melynek iskolája mellett található Farkas Bertalan szülőháza.

Önként jelentkezett

Farkas Bertalan repülőműszaki főiskolát végzett Magyarországon és a Szovjetunióban. Vadászrepülőgép pilótájaként dolgozott 1972-től, majd 1978-ban önként jelentkezett űrhajósnak – számolt be róla a planetologia.elte.hu.

Az Interkozmosz együttműködés keretében lehetővé vált, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar űrhajóst 1977 májusától kezdték kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetben.

A vizsgálatok után négyre szűkült a keret, akik közül ketten (Farkas Bertalan és Magyari Béla) a Gagarin Űrhajóskiképző Központban végezték a további felkészülést szovjet kollégáikkal együtt. Ketten (Elek László és Buczkó Imre) itthon maradtak, „vésztartalékként”. Végül Farkas Bertalanra esett a választás, aki nyolc napot töltött a világűrben – ezt idézzük fel a következő cikkeinkben.

LTL

Súlytalanságban más az étel és az ital íze

Vajon mennyi mindent bír el az emberi szervezet az űrrepülésnél? – válaszolt az orvos ezredes.

Jurij Gagarin első űrrepülése óta több ezer órát töltöttek már emberek a világűrben.

A technikai feltételek megfelelően biztosítottak ahhoz, hogy az ember veszélytelenül és egészségi károsodás nélkül tartózkodhasson a világűrben, ahol életfeltételeit maga teremtette meg mesterségesen.

Az űrrepülés minden alkalommal felvet orvosbiológiai problémákat, ugyanakkor újabb kísérletek elvégzésére is lehetőséget ad.

Kritikus pillanatok

– Az űrhajósok kiválasztásánál alapvető szempont a szív keringési rendszerének, a légzőrendszer, a törzs- és váz­izomzat, az érzékszervek – különösképpen az egyensúlyi szervek – pontos, kifogástalan működése, és az, hogy a szervezet ne legyen érzékeny az űrrepülés semmilyen sajátos tényezőjére – nyilatkozta a Kelet-Magyarország 1980. május 28-i számában dr. Echter Tibor orvos ezredes.

– A legkritikusabb mozzanatok: a pályára állítás a fellövéssel és a visszatérés a leszállással, közben pedig az űrhajó pályájának módosítása, különösen az űrállomás megközelítésekor és elhagyásakor.

Ilyenkor a földi nehézségi erőnek a többszöröse hat a szervezetre. A megfelelő vérkeringés fenntartásáért a szívnek is többszöröződik a munkája.

Nehezebb a légzés, mert a légzőizmoknak megnehezedett mellkasfelszínt kell mozgatniuk.

– Ha háromszoros-ötszörös a gyorsulási túlterhelés a földi nehézségi erőhöz képest, akkor a 70 kilogrammos ember mintegy 210-350 kilogrammosnak felel meg a kabinülésben. Így jóval nehezebb a műszerek „olvasása”, a szem nyitva tartása, a manőverezés a különféle eszközökkel – mondta dr. Echter Tibor.

Magyar fűszerezés

– A súlytalanságban az űrhajósok másnak érzik az ételek-italok ízét, mint a földi körülmények között. Éppen ezért az űrhajósok „szakácsai” mindig kitesznek magukért, hogy az űrutazók nemzeti gasztronómiai gusztusának megfelelő ételek és „ízek” szerepeljenek az étlapon.

– A magyar űrhajósnak az Országos Dietetikai Intézet és Élelmiszeripari Kutató Intézet állított össze olyan ételeket, konzerveket, amelyek sajátosan magyar fűszerezésűek, a mi konyhatechnológiánkkal készültek.

KM

Ahol nem áramlik a levegő

– A világűrben nincs oxigén – mesterségesen biztosítják. A súlytalanság miatt nincs levegőáramlás, ezért mesterségesen gondoskodnak a szellőztetésről, tehát a kilélegzett (szén-dioxidban gazdag, ugyanakkor páradús) levegő elvezetéséről, megkötéséről, közömbösítéséről.