Generációváltás az infokommunikációban

„Ha nem hinnénk el, hogy okostelefonra van szükségünk, akkor nem vennénk 100 ezerért egyet magunknak, és akkor nem nyomkodnánk naphosszat az érintőképernyőjét, hogy újabbnál újabb színes képek között böngésszünk.

És akkor maradna időnk intelligens dolgokkal foglalkozni, és egy fokkal máris szabadabbak lennénk.” Ezeket a gondolatokat nemrég Laár András médiaszemélyiség tette közzé a Facebook-oldalán. Ő így gondolja, de van, aki homlokegyenest másképpen.

Az utóbbiak közé tartozik a nyíregyházi, de húsz éve Budapesten élő-dolgozó Bódi Antal, a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. ITS tanúsítási irodavezetője, akire a nyíregyháziak leginkább úgy emlékezhetnek, mint az egykori sikertörténetet író Szab-I-Net ügyvezető igazgatójára.

Bódi Antal sokat tett már a hazai infokommunikációért, éppen ezért ki máshoz is fordulhattunk volna, mint hozzá, amikor a legújabb technológiai csodához, az ötödik generációs vezeték nélküli hálózathoz fűződő félelmeinket szerettük volna elhessegetni.

Kezdjük mindjárt a mostanság legégetőbb kérdéssel: igaz, amit egyesek állítanak, mégpedig hogy a koronavírus-járványnak az 5G-hez is van némi köze?

Erről a legkevésbé sincs szó.

Ekkora ostobaság hallatán általában Straub Eleknek, a Matáv egykori vezérigazgatójának a híres bonmot-ja jut eszembe.

Ő úgy fogalmazott, hogy a telefonon tett házassági ígéret a Matávot semmire nem kötelezi. Az 5G és a vírus közötti képzettársítás olyannyira profán, mintha valakit telefonon keresztül ejtenének teherbe. Nonszensz összepárosítani a biológiát egy technikai, kommunikációs eszközzel, ilyenre csak elvetemült összeesküvéselmélet-gyártók képesek, akiknek kétségtelenül sikerült egy túl jól szervezett akciót generálniuk.

Kíváncsi lennék, kik állhatnak mögöttük. Pedig ez a technológia nem csak arról szól, hogy minél több cicás videót tudjunk letölteni, és olyan minőségben lássuk majd a focimeccset a képernyőnkön, mintha ott lennénk a pályán.

Az 5G elterjedését komoly gazdasági érdekek teszik szükségessé, és ezt a szintlépést nem véletlenül nevezik a negyedik ipari forradalomnak, rövidítve Ipar 4.0-nak.

Ez a fejlettségi szint elengedhetetlen a robotika, az önvezető autók, a virtuális valóság vagy a mesterséges intelligencia létrehozása és fejlesztése szempontjából, nem beszélve arról a sok milliárd egyéb IoT-eszközről, amelyek már csak arra várnak, hogy a tizenháromszor gyorsabb és mindenhol elérhető „sztrádához” csatlakozhassanak.

Azért – visszatérve a konteósokhoz (a konspirációs teória kifejezés összevonása) – mégiscsak 25 országban tudtak tüntetést szervezni az 5G ellen, amihez meggyőző érvek kellettek.

Tény, hogy úgy működnek, mint egy jól szervezett szekta. Nagyon agresszív marketingkampányt folytatnak, ráadásul valóban megjelent publikációkra hivatkoznak, de csak a kérdésfeltevésig jutnak, elhallgatva a cáfolatokat.

Nem vitatom a hatékonyságukat, hiszen fake news (álhír) gyártóként az amerikai elnökválasztást, a brexitet, és sok más fontos dolgot is befolyásolni tudtak.

Ettől még egyáltalán nem hozzáértők, bár komoly szervezőerőt sejtek mögöttük. Szomorú viszont, hogy jelentősen hátráltatják a fejlődést. S ha már itt tartunk, a World Wide Webet is itt találtuk ki, Európában, még sincs ma mögötte európai központú világszolgáltatás. Az 5G technológia kapcsán is ez a kontinens szállítja a legtöbb szabadalmi bejegyzést.

Ha nem kötné a kezünket a túlzott megfontoltság, széttagoltság, gyengébb üzleti érzék, no és a kontinentális feszültségek, ezzel a technológiával gyorsan az élre törhetnénk. Mert sok itt az okos ember, nem véletlenül Európa jelenti a legnagyobb gazdasági erőt a világon még így is.

Visszatérve az egészségügyi kockázatokhoz: dr. Thuróczy György, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Nem-ionizáló Sugárzások Osztályának vezetője egy előadásában úgy fogalmazott: az 5G biofizikai és biológiai vonatkozásairól tudunk a legkevesebbet, mert ilyen jellegű direkt kutatás még nincs. Hogy is van ez?

De azt is mondta, hogy nem nagy a különbség a korábbi eredményekhez képest, amelyeket a már most is használt mobil technológiáknál mértünk. Konkrétan az 5G alacsony, közepes frekvenciasávokon és milliméter-hullámokon terjed (24,25–86 gigahertz).

Ezek közül a milliméter-hullámok miatt aggódtak a legtöbben, pedig ilyen hullámsávon működő eszközök már jó ideje léteznek mindenfelé a repülőtéri biztonsági szkennerektől az autók ütközéselkerülő és tolatóradarjaiig.

Ezeket jóval az 5G előtt is sokféleképpen vizsgálták, és semmilyen egészségre káros hatást nem tudtak kimutatni. Több szakmai világszervezet felügyeli, hogy az 5G minden szempontból megfeleljen a biztonságos egészségügyi normáknak. Ilyen az ICNIRP (International Commission on Non-Ionising Radiation Protection) és az IEEE-ICES (International Committee on Electromagnetic Safety).

Az általuk meghatározott biztonsági határok ráadásul jelentős pluszhatárértékkel is felülszámolnak, de még ezekkel sem találtak olyan 5G tulajdonságot, amely veszélyes vagy akár csak aggályos lehetne az egészségre. Innen nézve viszont számos megnyugtató kutatási eredményünk van, Budapesten is többször készültek személyiexpozíció-mérések.

Meg kell értenünk, hogy az 5G fejlesztés nem a konyhaasztal mellett álldogáló háziasszonyok játéka, itt mindent pontosan bevizsgáltak. Senki nem engedheti meg magának, hogy amikor majd 20–25 milliárd felhasználóval számolnak, ott komoly kockázat legyen.

Egy ismerősömtől hallottam, hogy az 5G tulajdonképpen már benn van a lakásunkban, csak wifi routernek hívják.

Ez valóban így van. A külső antennák se lesznek nagyobbak, csak más technológiával és más sávszélességen működnek majd. Egy-egy antenna néhány tucat lakásméretnyi teret fog lefedni, együtt pedig az egész Földet, és mindenhol lesz belőlük, az épületeken, a buszmegállók tetején vagy az utak mentén sorakozó oszlopokon.

A használatukkal feleslegessé válnak a hegyek tetején éktelenkedő adótornyok, ezek egy részét le is fogják bontani. Fontos paradoxon, hogy minél több antenna lesz, annál kisebb energiával kell sugározni.

A legtöbben talán még emlékeznek rá fizikából, hogy az energia intenzitása a terjedés során négyzetesen csökken.

Tehát minél közelebb van a forrás a nyelőhöz, adó az antennához, annál kisebb energiára van szükség. A 4G hálózatoknál jelenleg ez több km is lehet, az 5G-nél viszont lecsökkenhet akár 112 méterre. Így az IoT-eszközöket is kevesebbszer kell majd tölteni, hogy évekig működhessenek. Az 5G tehát az energiamegtakarításról szól.

A Solti rádióadó egykoron 120 kilowattal működött, hogy a Kossuth rádiót az egész országban fogni lehessen. Ma adóteljesítményre ennek a töredékét se használjuk.

Állítólag a telefontornyokban dolgozó szerelők azzal riogatnak, hogy bár ők sem tartózkodhatnak fenn, csak meghatározott ideig, az ottani sugárzás semmi ahhoz, amit a fejünkhöz tartunk.

Ez részben igaz is lehetett korábban. Végül is csodák nincsenek, ha egy sugárzást nagy távolságra kell elküldeni, ahhoz nagy energiabefektetésre van szükség. Az első hordtáskaszerű telefonok akkumulátoraiban még volt kakaó, ami a fejben disszipálódott.

Ám a mostani, effektíve zéró teljesítményt leadó telefonok kibocsátása ezredrésze a húsz évvel ezelőttieknek.

Egykor engem is meglepett, hogy a mobiltelefonos fejlesztések 70 százalékban az energiamegtakarítást szolgálják. A chipen belül egyes elemek csak indokolt esetben kapnak áramot, nem állandóan.

És miközben azt látjuk, hogy a legnagyobb fogyasztó, a képernyő folyamatosan világít, mindez egy gondosan megtervezett energiaszétosztásnak megfelelő apró felvillanások sorozata csupán.

Furcsa volt szembesülni azzal is, hogy az 5G milliméteres hullámhosszainak útját állhatják a fák, gátolva ezzel a kommunikációt. Most kezdjük félteni a fákat?

Mivel nem ionizáló rádió­hullámokról van szó, az élő szervezetekbe is csak kismértékben tudnak behatolni, és nem is járják azt át. Ez még messze van a röntgen hullámtartományától. Természetesen nem kell majd miattuk kivágni a fákat, hiszen az antennák átlapolással lesznek elhelyezve.

Jól értem, itt nem csak földfelszíni sugárzásról van szó? Hiszen Elon Muskról hallottuk, hogy műholdakról szeretné beteríteni a Földet a 30 és 300 gigahertz közötti frekvenciával.

Ehhez ugyancsak kevés energiára lesz szükség, mert fentről egészen más a hullámterjedés. Persze ennél a megoldásnál nem számítunk olyan rendelkezésre állással, mint a földi rendszereknél, ezekkel aligha fogunk távoperálni. Musk technológiája legfeljebb a szórakoztatóipart szolgálja majd.

Nem kerülhető el, hogy az ipar szó fel ne merüljön újra és újra. De hol vannak ebből a társadalmak, amelyek tagjai nem biztos, hogy okoshűtőre, okosházra, robotokra vagy mesterséges intelligenciára vágynak? Mindez tényleg rólunk is szól?

Szerintem az új technológia legnagyobb nyertese az egészségügy lesz, gondolok itt mondjuk a távgyógyításra. Ugyanígy a mesterséges intelligenciában sem a megtestesült gonoszt kell látnunk. Az IBM-nek az egyik nagy mesterségesintelligencia-projektje, az IBM Watson például a világban fellelhető tudományos információk rendszerezésére hivatott.

A nagyobbik lányom orvos, és a legnagyobb igyekezettel sem volna képes minden olyan kutatási eredményt elolvasni, amire a szakterületén szüksége lehetne. Megteheti ezt helyette majd például az IBM Watson, releváns információkból összeállít egy olyan csomagot, ami akkor és ott hasznos lehet.

Egyszóval az információrobbanást mesterséges intelligencia nélkül lehetetlen lesz lekövetni. De természetesen sok más technológiai terület van, ami az 5G nélkül nem fog tudni működni.

A legtöbb, e témával foglalkozó újságíróban felmerül, hogy minden találmány használható jóra és rosszra is. A kínai totális megfigyelés nem képzelhető el az 5G nélkül, amire aligha vágyik bárki is, mint ahogy a cyberbűnözés megélénkülésére sem.

Nekem Kínáról nem ez jut eszembe. November 1-jén jártam a nyolc és fél millió lakosú Csingtao városirányítási központjában. A megbízatásom végén egy kedves hölgy vitt ki autóval az 50 kilométerre levő repülőtérre a városon keresztül.

A világ legfejlettebb közlekedésirányítási rendszerének köszönhetően 50 perc alatt kiértünk zökkenőmentesen. Kínának több olyan kereszteződése is van, amin naponta 15 millió jármű megy keresztül. Ilyen forgalmat okoskamerák nélkül lehetetlen kontrollálni.

Persze a full kontroll is tény, de az emberek alávetik magukat ennek, hiszen bármilyen zavar támad, az csakis ilyen módon hárítható el másodpercek alatt. A cyberbűnözésről pedig magam se tudok felháborodás nélkül beszélni, hiszen cybersecurityvel is foglalkozom, az anonim pénzmozgástól és a zsaroló vírusoktól kinyílik a bicska a zsebemben.

Ez utóbbiak is a szoftverek biztonsági réseit használják ki, amiket nekünk végérvényesen be kellene dugaszolnunk minőségi szolgáltatással. Az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) minősíteni szeretné a használatba vett rendszerek biztonságát.

A világon 4 nagy projekt indult el ugyanezért, az egyikben (ECHO), amely 18 országot fog egybe, én is benne vagyok. A program keretei között az egészségügy, a közlekedés, az energia és a védelmi szektor jövőbeli cybersecurityjén dolgozunk. A bűnözésnek véget kell vetni, mert most az adat az új olaj, és értékesebb, mint az ezt előállító informatikai rendszerek.

Azt azért elismeri, hogy az 5G társadalmi beágyazottságát érintően még nagyon sok a tisztázatlan kérdés?

Ez egy új lehetőség, amivel a társadalom tagjainak meg kell tanulni élni.

A felzárkózás hosszú folyamat lesz, de be kell látnunk, az 5G-nél nincs demokratikusabb technológia, ami ilyen szinten kiszélesítheti a hozzáférést az információhoz.

Jó példa erre Afrika, ahol a technológiának köszönhetően komoly fejlődés indult el, mindenkinek digitális személyi igazolványt akarnak adni. Ugyanakkor tény, a fejlődés a kitettségünket is növeli.

Mérlegelnünk kell, mi éri meg, és mi nem, fontos, hogy ésszel és biztonságosan tervezzük meg a jövőt. A hálózatok hálózata mindenre ki fog terjedni, és ha megfelelően használjuk, komoly fejlődés előtt állunk.

Matyasovszki József