Szomszédviták a bíróság előtt – kamerák, kerítés, magánélet

Szomszédvitákkal foglalkozó cikksorozatunk befejező részében a magánélet kérdését járjuk körül, a kerítések kérdését, illetve a mai világban egyre elterjedtebb kamerarendszerek használatával kapcsolatos esetleges vitákkal foglalkozunk.

Kamerák

Újabb keletű probléma, hogy a szomszéd kamerát szereltet fel a háza külsejére vagyonvédelem céljából, csakhogy az én házamat, kertemet is látja azon keresztül. Itt felmerül egyrészt a személyiségi, a képmáshoz, a magánélethez fűződő jogi sérelem lehetősége, másrészt az ingatlan, a lakás, a kert zavartalan használatához, birtoklásához való jogosultság sérelme, hiszen képtelen vagyok fesztelenül viselkedni, ha tudom, hogy figyelnek.

Ezen esetben nem hivatkozhat a szomszédom a saját vagyonának védelmére, csak a saját birtokát ellenőrizheti!

Ha a szomszéd nagyon elhanyagolja az ingatlanát, és átjönnek hozzám onnan a patkányok, csótányok, az kimerítheti a szükségtelen zavarás fogalmát, a hasonló ügyekhez szakértőt rendelnek ki.

– Volt egy extrém esetünk, amikor azért perelt valaki, mert a fölötte levő lakásban több gyerek élt, és sokat hangoskodtak, randalíroztak. Itt nehéz objektívnek lenni, mint minden esetben, amikor nehéz a bizonyítás.

Ilyenkor a bíróság meggyőződésének van fokozott jelentősége: azt mérlegeli, mennyire életszerű a panasz, hitelt érdemlő-e; a hétköznapi értelemben vett ítélőképességnek működnie kell – mutatott rá Tóth Csaba Levente.

A kerítés

Még néhány peres példát sorolt. Lakóövezetben panaszkodtak egy – egyébként régóta működő – autófényező műhelyre, ami szörnyű szagot árasztott. A bíróság kötelezte a műhelyt olyan szagelszívó berendezés beállítására, ami a szaghatást elviselhetőre csökkentette.

Egy ügyben egy sorház lakói perelték be a mellettük lévő intézményt, mert az a növényzettel befuttatott drótkerítését szürke betonfalra cserélte. A lakók keresetében az állt, hogy a hátsó kertjükből a betont kell nézniük, ami nem illeszkedik a környezetbe, árnyékol, csúnya és sivár; élhetetlenebb, sötét, fülledt, nyomasztó lett a kertjük.

A bíróság a helyszínen megállapította, hogy a betonfal esztétikailag nem megfelelő, vagyis egyszerűen ronda. Természetesen vizsgálták a kertek „benapozottságát” és egyéb paramétereket is, végül kötelezték az intézményt a korábbihoz hasonló jellegű kerítés építésére.

Egy némileg hasonló esetben valaki azért perelte be a szomszédját, mert utóbbi a panaszos lakására néző magas tűzfalát fehérről sötétre festette, így árnyékolva a panaszos lakását, ahol jóval sötétebb lett. A perben kirendelt szakértő a tárgyaláson beszámolt arról a szubjektív élményéről, érzéséről, hogy napfényes időben kellemetlen, természetellenes színek határozták meg a felperes szobájának hangulatát – idézte fel Tóth Csaba Levente, hozzátéve, hogy a szomszédnak vissza kellett festenie világosra a falat.

– Gyakran nehéz elfogadtatni a döntést, hiszen rendszerint az egyik szomszéd igazat kap, a másik meg nem. Azt talán mégis elmondhatjuk, ha a pereskedők azt érzékelik, hogy komolyan vesszük a panaszukat, végére járunk, minden tényezőt megvizsgálunk, akkor talán könnyebben belenyugszanak az ítéletbe.

ÉKN