Túl vannak az első vállízületi protézisműtéten

A debütáló orvoscsapat tagjain egyáltalán nem lehetett észrevenni, hogy először végzik a beavatkozást, amelynek minden apró részleténél a módszer neves specialistája, dr. Urbán Ferenc, a Kenézy Gyula kórház osztályvezető főorvosa asszisztált.

Az USA-ban 1959-től ismert – hazánkban csak jóval később, a térd-és csípő protézisbeültetések meghonosodása után elterjedt – műtéti eljárás a degeneratív (kopásos) ízületi betegségeknél, és különböző balesetek, sérülések utáni állapotok ellátására egyaránt alkalmas. A beültetett protézissel a váll mozgásfunkciója jelentős mértékben javítható.

A vállízületi protézisműtét Magyarországon kevésbé ismert, az emberek sem sokat tudnak róla, és lassan halad a műtéti bevezetése is hazai ellátórendszerben.

Jó lenne ha a nyíregyházi kórházhoz hasonlóan több intézmény is vállalkozna rá, s olyan centrumok alakulnának, ahol a szakemberek megfelelő gyakorlattal el tudják végezni a váll mozgását javító beavatkozásokat – mondta el dr. Urbán Ferenc főorvos.

– Az első betegünk egy 75 éves, idős hölgy, akinek korábbi vállízületi törése miatt súlyos fájdalmai vannak, vállmozgása beszűkült. A műtéttel egyrészt a fájdalmain szeretnénk csökkenteni, másrészt a váll mozgathatósága kiterjedtebbek lehetnek a jelenleginél.

A néni tudja azt is, hogy a teljes gyógyulásra a műtétet követő rehabilitáció után számíthat – vette át a szót dr. Sztányi István, a Jósa András Oktatókórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztályának vezető főorvosa, aki vállalta, hogy elsajátítja a módszert és kezdeményezte a kórházvezetésnél a bevezetését. Elmondta: havonta egy-két műtétet elbírnak az osztályon, ahol minden szükséges eszköz rendelkezésre áll.

Megtudtuk, az implantátumok sokba kerülnek, típustól függően változik élettartamuk, általában egy évtizeden át szolgálják használójukat, a műtét költségeit pedig teljes mértékben finanszírozza az egészségbiztosítás, és nem kell várni rá.

– Azt a típusú protézist amit a néni kap, olyan betegeknek ajánljuk, akik várhatóan már súlytemelni, nagyobb fizikai terheléssel járó munkát nem fognak végezni, és sem a sportolni, hiszen egy esetleges sérülésnek tennék ki magukat, egyébként is, a műtétben érintett izmok regenerálódásával várni kell – jegyzete meg dr. Urbán Ferenc.

– Miután a betegeket úgynevezett strandszék pozícióban operáljuk, félülő helyzetben, altatásban, ezért akinek súlyos keringési betegsége van ezek a műtétek nem ajánlatosak az agylágyulás kockázata miatt. Köszönhetően az aneszteziológusoknak ez nagyon ritka, de ha az operáció várható haszna meghaladja a kockázat nagyságát, és indokolt, érdemes elvégezni – tette hozzá.

Dr. Adroján Gusztáv, a megyei kórházak főigazgatója és dr. Szondi Zita orvosigazgató is azt hangsúlyozta, hogy minden a kórház életében bevezetett új eljárás, terápia a megyei betegellátás színvonalát és biztonságát növeli, s továbbra is támogatni fogják minden új és innovatív beavatkozás bevezetését.

Elhangzott, a traumatológián 60-an dolgoznak, 20 szakorvos végzi itt a gyógyító munkáját.

Évente négyezer fekvőbeteg és 80 ezer járóbeteg fordul meg az osztályon, ezért is fontos a részleg fejlesztése.

– A protetika és a traumatológia életében mérföldkőnek számít a mai vállízületi protézisműtét. A debreceni és a nyíregyházi intézmény között kiváló és szoros a kapcsolat, most ők segítettek minket, máskor mi segítünk másokat, hiszen az orvosszakmában a tudás átadása és elsajátítása elengedhetetlen – tette hozzá a főigazgató.

KO