Mi kerüljön a diákok tányérjába?

– A gyerekeket meg kell tanítani enni, de nem csak őket: a pedagógusokat is, sőt azokat is, akik nekik főznek – mondta Buday Péter mesterszakács azon a kerekasztal-megbeszélésen, amit a napokban szervezett a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége Nyíregyházán.

Nem lesz ízetlen

– Kevés a segédanyag, ezért elég komoly az edukációs hiány azzal kapcsolatosan, hogy a közétkeztetésben kevesebb sót, cukrot és zsírt kell használni – mondta a mesterszakács.

– A szakácsok azt tudják, hogy az iskolai étkeztetésben hány gramm sót használhatnak, de azt nem, hogy az a mennyiség az egész napi étkezésre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy ha a tízórai húskrém, az uzsonna pedig például almával ízesített túrókrém, akkor az ebédet készíthetik normál mennyiségű sóval, hiszen a többi ételből már kispórolták.

Így az ebéd nem lesz ízetlen: a gyerekek meg fogják enni, és nem kell otthonról vinni a sót magukkal, mint ahogyan most sok helyen teszik.

Vegyük például a kelkáposztát: a legtöbb konyhán a szakácsnő legfeljebb három-négyféle ételt tud belőle készíteni, holott van legalább tízféle, ami könnyen megfőzhető, megsüthető, és így sokkal változatosabb lesz a gyerekek étrendje.

Négy évszak receptjei

– Nekik jelent segítséget az a négy receptkönyv, ami egy-egy évszakhoz kapcsolódik: közel 250, a szezonális zöldségekből és gyümölcsökből könnyen és gyorsan elkészíthető étel leírása található ezekben. – De ezen túl is van feladat: a fiatalok csak a számukra hiteles személyektől fogadnak el tanácsot.

Ilyen hiteles személy az életükben a pedagógus is, aki ha miközben mennek ebédelni, elmagyarázza nekik, hogy miért fontos például teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret enni, hinni fognak neki, és megkóstolják.

– Az iskolákban olyan ételt kell készíteni, ami a gyereknek tetszik, egy kis odafigyeléssel pedig el lehet érni, hogy ez az elv úgy érvényesüljön, hogy egészséges is legyen az, ami az asztalukra kerül. Fontos az is, hogy az a helyiség, ahol a diákok esznek, rendezett legyen, de az is, hogy ne műanyag tányérból egyenek, mert ez tiszteletlenség velük és az ételekkel szemben is.

Szezonális alapanyagok

– Az étkezés célja, hogy örömet szerezzünk vele magunknak vagy másoknak, és ez apróságokon is múlhat, de ha a menzáról beszélünk, az az álmom, hogy ott hazai (az a legjobb, ha helyben megtermelt), szezonális alapanyagokat használjanak. Aki gyerekként tudatosan étkezik, felnőttként is ezt teszi majd, és a saját gyerekeit is erre szoktatja – mondta a mesterszakács, aki gyümölcsjoghurtot, káposztás fasírtot, háromféle főzeléket, sült almakrémmel tálalt húspogácsát készített az eseménynek helyet adó Sipkay-iskola diákjainak.

SZA

Helyben termelik, helyben fogyasztják

– Az a cél, hogy minden magyar ember asztalára egészséges, jó minőségű, biztonságos, és ha lehet, magyar élelmiszer kerüljön – mondta Román István megyei kormánymegbízott, aki szerint a közfoglalkoztatás egyik nagy eredménye, hogy az önkormányzatok képesek helyben megtermelni azt a zöldség- és gyümölcsmennyiséget, amire a közétkeztetésben szükség van. – Sokan nem tudják, de a környezetünket is védhetjük azzal, ha olyan terméket vásárolunk, amit nem kell utaztatni – tette hozzá.

Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy a megyében nagyon sok jó példa van arra, hogy az önkormányzati konyhák helyben termelt alapanyagokból főznek – azt mondta, az így készült ételek visszahozzák a régi ízeket.

Dr. Vinnai Győző ország­gyűlési képviselő azt mondta, a menzareformnak már érezhetőek a hatásai, hiszen a diákok a menzákon egészségesebb ételeket kapnak. – Ha a fiatalok tudatosan étkeznek, az üzenet a családtagjaiknak is, így egy idő múlva az otthoni étkezési szokások is átalakulhatnak – mondta.