Megkondult a lélekharang a hősök temetőjében

Tizenhárom éve nem múlhat el úgy a halottak napja, hogy a Dugonics utcai temetőbe ne gyúljanak fel a mécsesek lángjai, s ne emlékezzenek azokra, akik az I. világháborúban vesztették életüket, s Nyíregyházán, a Hősök temetőjében nyugszanak. Az idén sem volt ez másképp, szombaton azonban a lélekharang is megkondult az egykori barakk-kórház mellett lévő temetőben nyugvó 2800 katonáért.

A hazájukért harcoltak

– Szent helyen állunk, és ez a lélekharang azt jelenti, hogy Nyíregyházán erős a civil társadalom, nagy az összefogás és az igény arra, hogy méltóképpen emlékezzünk meg a katonákról, a hősökről – mondta ünnepi megemlékezésében dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő, aki történészként felidézte, hogy az 1870–71-es német–francia háborúnak véget vető frankfurti béke új háború magvát vetette el, amely évtizedek alatt fejlődött ki, és kezdete után gyorsan világháborúvá vált.

A nagyhatalmak között a feszültség egyre nőtt, mindenki készült a háborúra, mindenki várt egy szikrára, s ez az a merénylet volt, amely 1914. június 28-án Szarajevóban kioltotta Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösének és feleségének, Zsófia főhercegnének az életét. – Több mint 100 év telt el az I. világháború kitörése óta, következményei napjainkban is rányomják a bélyegüket sorsunkra.

A nagy háború mély nyomot hagyott az emlékezetünkben, a két világháború között talán nem volt olyan falu, város, ahol ne állítottak volna emléket a hősöknek. Igen, hősökről beszélünk, hiszen azok a katonák, akik elestek a csatamezőn, a legnemesebb ügyért, a hazájukért harcoltak, hősök voltak. Itt a Hősök temetőjében, ahol 14 nemzet katonái nyugszanak, mélyen átérezhetjük azt, hogy az I. világháborúban nem volt sem jó, sem rossz oldal, nem voltak jó ügyért és rossz ügyért harcoló katonák.

Maga a háború volt rossz, emberek milliói haltak meg, soha nem láthatták viszont a családjukat, milliók pedig örökre megcsonkítva tértek haza – fogalmazott a történész, és hozzátette: emlékezzünk az áldozatokra, emlékezzünk apáinkra, nagyapáinkra, dédapáinkra, a tő

lünk elszakítottakra, az árván maradtakra, az elhunytakra.

Közös összefogással

– Az a dolgunk, hogy emlékezzünk a hősökre, legyenek azok bármely nemzet fiai, akik életüket áldozták a hazájukért. Nem mindenkinek adatott meg, hogy mindenszentek, halottak napja környékén a családtagjai a sírjánál emlékezhessenek rá – mondta az önkormányzat fenntartásában lévő temetőben dr. Ulrich Attila történész, alpolgármester, aki hozzátette,

nemsokára teljes felújítás lesz a sírkertben, s azok a II. világháborús hősök is méltó nyughelyet kaphatnak, akik most még a kerítésen túl alusszák örök álmukat.

Az elesett katonák lelki üdvéért liturgiát mutatott be Szocska A. Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye püspöke, a harangot Szentesi Csaba görögkatolikus tábori lelkész áldotta meg. A több mint 100 éves haranglábat és a lélekharangot a visegrádi Szent György Lovagrend, a sóstóhegyi Igrice Egyesület, a megyei temetkezési kft. és az önkormányzat közös összefogásával állították fel a Hősök temetőjében, majd a Honvédsuli fiataljai a jelenlévőkkel közösen gyújtották meg a 2800 mécsest.

KM