Gyermektartásdíj – kötelező fizetni

A gyermekvállalás a szülők közös döntése, így a felnevelésük is közös felelősség, akkor is, amikor az egyik szülő elhagyja az otthonukat és új életet kezd mással, máshol. Ez nem mentesíti attól, hogy továbbra is gondoskodjon a gyermekéről. A gyermektartásdíj célja pontosan az, hogy a külön élő szülő pénzben, havonta járuljon hozzá a gyermeke megélhetéséhez. Hogyan határozzák meg a tartásdíj mértékét, a gyermek hány éves koráig köteles a szülő fizetni, s mit tehet az anya vagy apa, ha a gyermektartásdíjat nem kapja meg? Többek között erről is kérdeztük Sterné dr. Deák Andrea polgári perekben eljáró bírót, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivőjét.

Milyen szempontok alapján állapítja meg a bíróság a tartásdíj összegét?

A meghatározásánál számba kell venni a gyermek indokolt szükségleteit, a szülők jövedelmi-vagyoni viszonyait, a gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat, a gyermekre kapott adókedvezmény összegét is. A kiindulópont mindig a gyermek indokolt szükséglete, amibe beletartozik a megélhetéshez, neveléshez, taníttatáshoz, egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó kiadások összessége, így a számítógép, internethasználat, mobiltelefon, valamint a különórák, nyári táborok költsége is. Számolni kell az iskolába járáshoz szükséges bérlettel, a különórák, tankönyvek, egyéb iskolai felszerelések, osztálypénz, az étkezés, ruházkodás költségével. Az így feltárt költségek összegéből azután levonható a családi pótlék és a családi adókedvezmény összege.

Mindig mérlegelni kell a szülők jövedelmét, vagyoni helyzetét?

Igen, de a szűkös anyagi körülmények nem mentesítik a szülőt a kiskorú gyermekkel szembeni tartási kötelezettség alól. E körben leginkább a munkanélküliségre hivatkoznak, s gyakran okoz problémát az eltitkolt jövedelem is. A bíróság részletesen vizsgálja a szülők életkörülményeit, például hogy hol lakik, a lakás rezsijét miből fizeti, milyen autót használ, jár-e nyaralni, sportol-e, van-e bármiféle hobbija, és ezek milyen költséggel járnak. A világháló adatai, a közösségi oldalakon tett bejegyzések, fényképek (például egy luxusnyaralásról megosztott fotó) is sok mindenről árulkodik.

Egyenlően oszlik el a szülők között a költség?

A külön élő szülő a gyerektartást pénzben fizeti, a gyermekkel együtt élő szülő természetben nyújtja, ez pedig nem jelenti azt, hogy a költségeket fele-fele arányban kell megosztani közöttük. Vagyis nem jut mindkét szülőre egyformán havi 40 ezer forint, ha a gyermek indokolt szükségleteinek havi költsége 80 000 forint, ugyanis ez a számítás a természetbeni tartás értékelésének a mellőzését jelenti. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt az „édes terhet”, ami egy gyermekkel jár, a betegségek miatti éjszakázást, a hétköznapi leckeírással járó fáradozást. Ez a gondoskodás pénzben nem mérhető.

Az öt évvel ezelőtt megállapított tartásdíj ma már nem ér ugyanannyit.

A tartásdíj automatikus emelkedésének biztosítását is megoldotta a jogalkotó úgy, hogy a bíróság – kérelemre, ha indokoltnak tartja – a tartásdíjat évente indexálhatja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex mértékével. Ez jobb megoldás, mint az inflációkövetés, mert a fogyasztói árindex változása jobban mutatja a gyermekkel kapcsolatos kiadások növekedését.

Több évre visszamenőleg lehet-e kérni tartásdíjat?

A tartásdíjat a kérelem benyújtásától számított 6 hónapra visszamenőleg lehet igényelni. Abban az esetben, ha a gyermeket nevelő igazolja, hogy a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett, akkor 3 évre visszamenőleg lehet követelni a meg nem fizetett tartásdíjat.

Hány éves korig kérhető a tartásdíj?

A tartásdíj főszabály szerint 18 éves korig jár. Ha a gyermek nagykorú lesz, de még középiskolai tanulmányokat folytat, akkor 20 éves koráig jogosult tartásra, a nappali tagozatos egyetemisták után 25 éves korukig jár a tartásdíj. Itt azonban már más szabályokat is figyelembe kell venni. Feltétel a rászorultság, valamint hogy ne legyen érdemtelen, s a vizsgakötelezettségeinek is eleget tegyen. Érdemtelen volt például a tartásra az az egyetemista, aki azért szakította meg a külön élő szülőjével a kapcsolatot, mert az újranősült. A külön élő szülője telefonhívásaira, e-mailjeire nem válaszolt, s még a bíróságon is azt mondta, hogy nem kíván kapcsolatot tartani a hozzátartozójával.

Van-e különbség házasságból és házasságon kívül született gyermekek között, ha a tartásdíjról van szó?

Nincs, a szabályok ugyanazok. Élettársi vagy más kapcsolatból származó gyermek esetén is szóba jöhet, de leggyakrabban a házassági bontóperekben találkozunk ezzel. A perekben a bírák igyekeznek elősegíteni a felek közötti egyezséget, így az ügyek nagy része egyezséggel zárul, és a közvetítői eljárás is sokszor eredményes. Ez azért előnyös, mert a kiskorú gyermek helyzete előbb rendeződik, és a döntés a felek egyetértésén alapul. Ha nincs egyezség, akkor részletes bizonyítási eljárás indul.

A tartásdíj készpénzben fizetendő vagy utalható? Mit lehet tenni, ha a tartásra kötelezett szülő nem fizet?

Készpénzben is fizethető, de utalni is lehet, illetve kérhető, hogy a bíróság a tartásdíj meghatározásakor rendelkezzen letiltásról. Ilyenkor a bíróság jelzésére a munkáltató levonja a tartásdíj összegét a kötelezett fizetéséből. Ha a kötelezett nem fizet, a gyermeket nevelő szülő végrehajtási eljárást indíthat.

Talán kevesen tudják, hogy lehetőség van a gyermektartásdíj megelőlegezésére is.

Ha a bíróság már jogerősen megállapította a gyermektartásdíjat, és a fizetésére kötelezett legalább 6 hónapja nem fizet, a gyámhivatalnál lehet kérni a tartásdíj megelőlegezését, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó ­jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét, ami jelenleg 57 000 forint. Az állam legfeljebb 3 évig folyósítja a tartásdíjat, és kérelemre egy alkalommal legfeljebb 3 évre meg lehet hosszabbítani. A megelőlegezett tartásdíjat a kötelezettnek az állam részére vissza kell fizetnie, kamattal együtt.

Mennyi az átlagos tartásdíj összege?

A tartásdíj összege minden esetben más, átlagot sem lehet mondani.

BM